Hefty Frigyes, Vitéz: Mégis repültünk!... (dedikált példány) (Tiltólistás kötet)

Budapest, [1942], Magyar Repülő Sajtóvállalat-Stádium Sajtóvállalat Részvénytársaság (Stádium Sajtóvállalat Részvénytársaság, Bp.), 313 p. + [2] p. + [8] t.: ill.

Szerző által dedikált példány. A Repülő Ember. No.: 8. sz.
Mégis repültünk!.. Írta: vitéz Hefty Frigyes.
A címlapon a szerző, vitéz Hefty Frigyes tollal beírt dedikációja olvasható: "Tisztelete jeléül. Bp. 943. V/21. Vitéz Hefty Frigyes".
Második kiadás. A Magy. Kir. Honvédelmi Miniszter 145.554/ELN.30-1942 sz. rendeletével engedélyezte. Fekete-fehér, feliratos eredeti fényképekkel (8 t.) illusztrált, valamint bevezetővel és részletes tartalomjegyzékkel kiegészített kötet. A borítót Méhely Iván grafikus tervezte. A kötetet a Stádium Sajtóvállalat Részvénytársaság nyomtatta Budapesten.
Kiadói félvászon kötésben lévő példány feliratozatlan, repülős emblémával ellátott, dupla keretes címfedéllel, feliratos könyvgerinccel, kiadói előzéklapokkal, a sorozatcímlapon a szerző újságból kivágott, beragasztott portréjával, hiánytalan állapotban, több színnel feliratozott, színes illusztrációval ellátott, fülszöveges, sérült, részben javított, kiadói borítófedélben.
A szerző, Vitéz Hefty Frigyes Sándor (Pozsony, 1894. december 13. – Detroit, 1965. január 10.) vadászpilóta, szakíró. Az első világháború kitörésekor önként jelentkezett a hadseregbe és alapkiképzést követően elvégezte a katonai pilóta tanfolyamot. Az olasz fronton harcoló, Sankt Veit bázisú 12. repülőszázadhoz került. Tábori pilóta jelvényt szerzett. Az Osztrák–Magyar Légjáró Csapatok egyik 5 igazolt légi győzelmet arató vadászpilótája lett. Ő volt az első olyan pilóta, akinek lelőtték a gépét és az ejtőernyő mentette meg az életét. 1917 áprilisában a román frontra került, itt aratta első igazolt légi győzelmét. Századánál összebarátkozott a kiváló pilóta Risztics Jánossal és Udvardy Nándorral. Miután mindhármukat kitüntették az Arany Vitézségi Éremmel, csapatukat az "arany triumvirátus" néven emlegették. Az első világháborúban összesen 383 bevetésen vett részt. A fegyverszünet után visszatért Magyarországra és a Tanácsköztársaság Vörös Légierejének 8. repülőszázadában harcolt a szomszédos országok intervenciós haderői ellen. A harcok elmúltával a szegedi postajárat pilótája volt, majd külföldön dolgozott. A második világháborúban visszatért a fegyveres erőkhöz, 1942. március 1-én a légierő zászlósává, július 1-én hadnaggyá léptették elő. A Honvédelmi Minisztérium tisztviselőjeként, a szertár állományában, majd haditudósítóként dolgozott. Főhadnagyként esett amerikai fogságba. 1950-ben a magyarországi kommunista hatalomátvétel után az Egyesült Államokba emigrált. Detroitban élt egészen 1965. január 10-i haláláig.

A kötet szerepel a Magyar Ideiglenes Nemzetgyűlés által 1945/1946-ban összeállított „Fasiszta szellemű, antidemokratikus és szovjetellenes sajtótermékek I-IV.” címmel megnevezett zárolt könyvek tételes és hivatalos listáján.

I. világháború, Trianon
1945/1946-ban betiltott könyvek
Dedikált, aláírt példányok
Hadászat, hadtörténet
Közlekedés, közlekedéstörténet
Műszaki
Művészi borítóterv
Repülés
Történelem, politika
Védőborítós példányok