| Előszó az első kiadáshoz | 1 |
| Előszó a második kiadáshoz | 8 |
| Előszó a harmadik kiadáshoz | 11 |
| Előszó a negyedik kiadáshoz | 12 |
| A környezet | 13 |
| A félszigetek: hegységek, fennsíkok, síkságok | 17 |
| A hegységek | 17 |
| Fizikai és emberi jellemzők | 17 |
| Hogyan határozzuk meg a hegységet? | 22 |
| Hegységek, kultúrák és vallások | 26 |
| A hegyek adta szabadság | 30 |
| A hegyvidék erőforrásainak mérlege | 33 |
| A hegylakó a városban | 36 |
| A hegyvidéki diaszpóra jellegzetes példái | 40 |
| A hegységek voltak-e a Mediterráneum történetének első színhelyei? | 44 |
| A fennsíkok, a hegylábak és a dombságok | 46 |
| A fennsíkok | 46 |
| A hegynek támaszkodó vidékek | 48 |
| A dombvidékek | 51 |
| Az alföldek | 53 |
| A vészt hozó vizek. A malária | 55 |
| A síkságok művelésbe vonása | 63 |
| Lombardia példája | 69 |
| Nagybirtokosok és szegényparasztok | 72 |
| Rövid távú változások a síkságokon: a velencei szárazföld, a Terra Ferma sorsa | 75 |
| Hosszú távú változások: a római Campagna sorsa | 78 |
| A síkságok hatalma: Andalúzia | 79 |
| Legelőváltó pásztorkodás vagy nomadizálás: a Mediterráneum két arca | 83 |
| A legelőváltó pásztorkodás | 83 |
| A nomadizálás megelőzi a legelőváltó pásztorkodást | 85 |
| A kasztíliai legelőváltó pásztorkodás | 89 |
| Párhuzamok és összkép | 92 |
| Dromedárok és tevék: az arab és török hódítás | 94 |
| Nyugati szemtanúk a balkáni, az anatóliai és az észak-afrikai nomadizálásról | 98 |
| Évszázadosnál is hosszabb ciklusok | 100 |
| A Mediterráneum szívében: a tengerek és tengerpartok | 103 |
| A tengeri síkságok | 03 |
| A part menti hajózás | 103 |
| A portugál felfedezések hajnalán | 108 |
| A kis tengerek, a történelem bölcsői | 109 |
| A Fekete-tenger, Konstantinápoly védett vadászterülete | 110 |
| Az Égei-tenger szigetvilága, Velence, és Genova birodalma | 115 |
| Tunézia és Szicília között | 17 |
| A földközi-tengeri "La Manche" | 118 |
| A Tirrén-tenger medencéje | 121 |
| Az Adriai-tenger | 127 |
| Szicíliától keletre és nyugatra | 137 |
| Két különálló tengeri világ | 138 |
| A Török és a Spanyol Birodalom kettős tanulsága | 140 |
| Túl a politikán | 143 |
| A partszegélyek | 144 |
| Halászok és hajósok | 144 |
| A partvidékek gyengeségei | 146 |
| A nagyvárosok | 151 |
| A partvidékek forgandó sora | 153 |
| A szigetek | 155 |
| Elszigetelt világok? | 157 |
| A szigetek bizonytalan élete | 159 |
| A "nagytörténelem" útjain | 161 |
| Kivándorló szigetlakók | 165 |
| Szigetek, amelyeket nem övez tenger | 168 |
| A félszigetek | 169 |
| A csatlakozó területek, avagy a tágabb Mediterráneum | 175 |
| A történelem Mediterráneuma | 177 |
| A Mediterráneum másik arca: A Szahara | 179 |
| A Szahara: közelebbi és távolabbi határok | 179 |
| Szükség és szegénység | 182 |
| Távolsági nomadizálás | 184 |
| A sztyeppei népek betörése és beszivárgása | 186 |
| Az arany- és fűszerkaravánok | 189 |
| Az oázisok | 193 |
| A sivatag, az iszlám földrajzi tere | 195 |
| Európa és a Földközi-tenger | 198 |
| A négy történelmi földsáv és észak-déli összekötő útjaik | 198 |
| Az orosz földsáv: út a Fekete- vagy a Kaszpi-tengerhez | 200 |
| A Balkántól Danckáig: a lengyel földsáv | 205 |
| A német földsáv: általános áttekintés | 212 |
| Az Alpok | 214 |
| A harmadik szereplő: a sokarcú Németország | 218 |
| Genovától Antwerpenig, Velencétől Hamburgig: az érintkezés feltételei | 221 |
| A kereskedés mérlege és a kereskedők mozgása | 224 |
| A francia földsáv: Rouentól Marseille-ig | 227 |
| Európa és a Földközi-tenger | 233 |
| Az Atlanti-óceán | 235 |
| Nem egy Atlanti-óceán | 235 |
| Az óceán a Földközi-tenger neveltje | 236 |
| Az óceán sorsa a XVI. században | 237 |
| Kései hanyatlás | 241 |
| A természeti egység: éghajlat és történelem | 243 |
| Az éghajlat egysége | 244 |
| Az Atlanti-óceán és a Szahara | 244 |
| Homogén éghajlat | 246 |
| A szárazság, a Földközi-tenger mellékének legsúlyosabb csapása | 250 |
| Az évszakok | 259 |
| Téli pihenők | 259 |
| A hajózás szünetelése | 261 |
| A tél, a fegyvernyugvás és a tárgyalások ideje | 267 |
| A tél megpróbáltatásai | 273 |
| A nyár felgyorsult életritmusai | 274 |
| Nyári járványok | 276 |
| A mediterrán éghajlat és a Kelet | 276 |
| Az évszakok ritmusa és a számszerűség | 278 |
| A gazdasági élet meghatározottsága | 284 |
| Változott-e az éghajlat a XVI. század óta? | 287 |
| Utólagos megjegyzések | 291 |
| Az ember alkotta egység: utak és városok, városok és utak | 297 |
| Szárazföldi utak és tengeri utak | 298 |
| Az éltető utak | 300 |
| A szállítóeszközök elavultsága | 304 |
| Megnőtt-e a szárazföldi utak jelentősége 1600 körül? | 306 |
| A szárazföldi utak problematikája | 311 |
| Velence kettős példája | 312 |
| Forgalom és statisztika: Spanyolország példája | 315 |
| A kétféle szállítás kérdése nagyobb perspektívában | 316 |
| A hajózás: tonnatartalom és konjunktúra | 318 |
| Nagy és kis szállítóhajók a XV. században | 321 |
| A kis hajók első sikerei | 323 |
| Az atlanti hajózás a XVI. században | 324 |
| A Földközi-tengeren | 333 |
| A városok funkciói | 339 |
| Városok és utak | 339 |
| A metszéspontok: ahol a közlekedési eszközök cserélődnek | 343 |
| Az utaktól a bankokig | 345 |
| A városok fejlődése és visszafejlődése | 349 |
| Egy tökéletlen tipológia | 351 |
| Az évszázad tanúi: a városok | 353 |
| A demográfiai növekedés | 353 |
| Régi bajok, új bajok: éhínség és búzakérdés | 355 |
| Régi bajok, új bajok: a járványok | 359 |
| A nélkülözhetetlen betelepülő | 362 |
| A városok politikai válsága | 366 |
| Egyarcú pénzközpontok | 369 |
| A királyi és császári városok | 376 |
| A fővárosok védelmében | 383 |
| Változatosság és kunjunktúra | 384 |
| Rövidítések | 385 |
| Térképek jegyzéke és ábrák jegyzéke | 386 |
| Képek jegyzéke | 388 |
| Közös sorsok és általános trendek | |
| A gazdaság: a század léptéke | 395 |
| A távolság, az első számú ellenség | 395 |
| Mire a levél megérkezik... | 396 |
| A tenger méretei: a rekordsebességek | 398 |
| Az átlagos sebesség | 400 |
| A levelezés kiváltságai | 404 |
| A hír luxuscikk | 408 |
| Összevetés a mával | 410 |
| A birodalmak és a távolság | 412 |
| Claude du Bourg három küldetése (1576 és 1577) | 415 |
| Tér és gazdaság | 416 |
| A vásárok hálózata, a gazdasági élet kisegítője | 419 |
| A zárt gazdasági térségek | 423 |
| Genova, Milánó, Velence, Firenze négyszöge | 427 |
| A népesség száma | 435 |
| 60-70 millió ember világa | 435 |
| A Mediterrán lakatlan vidékei | 439 |
| Százszázalékos demográfiai növekedés? | 443 |
| A népességváltozás mutatói | 444 |
| Következtetések fenntartásokkal | 451 |
| Újabb adalékok és javaslatok | 452 |
| A biztos pontok | 453 |
| Még egy szempont: a vándorlások | 456 |
| Megoldható-e a Mediterráneum gazdaságának modellje? | 460 |
| A legfontosabb tevékenységi kör: a mezőgazdaság | 462 |
| Az iparűzés mérlege | 468 |
| A bedolgozási rendszer és a városi iparűzés fellendülése | 471 |
| A rendszer sikeressége | 473 |
| Vándorló munkaerő | 474 |
| Általános és egyedi mozgás | 476 |
| A kereskedelmi forgalom nagyságrendje | 479 |
| A távolsági kereskedelem korlátozottsága és jelentősége | 482 |
| A kapitalista koncentráció folyamata | 485 |
| A földközi-tengeri flották hajótere | 487 |
| A százazföldi szállítás | 489 |
| Az állam, a század legnagyobb vállalkozója | 491 |
| Nemesfémek és pénzgazdálkodás | 493 |
| A nincstelenek teszik ki a lakosság egyötödét? | 495 |
| Jövedelmi skála - ideiglenes használatra | 499 |
| Az élelmezési adatok megbízhatatlansága | 501 |
| Jók-e a számítások? | 502 |
| A gazdaság: a nemesfém, a pénz és az árak | 503 |
| A Mediterráneum és a szudáni arany | 505 |
| A nemesfém Kelet felé áramlása | 505 |
| A szudáni arany: az előzmények | 508 |
| A portugálok Guineában: továbbra is áramlik az arany a Mediterráneumba | 510 |
| Aranykereskedelem és konjunktúra | 513 |
| A szudáni arany Észak-Afrikában | 515 |
| Az amerikai ezüst | 518 |
| Amerika és Spanyolország kincsei | 518 |
| Az amerikai kincs útja Antwerpen felé | 522 |
| Kerülő Franciaország felé | 526 |
| A Barcelona és Genova közötti tengeri út és az amerikai nemesfém második ciklusa | 529 |
| A spanyol pénz elárasztja a Mediterráneumot | 536 |
| A pénzbőségnek kiszolgáltatott Itália | 539 |
| A genovaiak százada | 543 |
| A piacenzai vásárok | 547 |
| Az értékpapír kora | 551 |
| II. Fülöp utolsó államcsődjétől III. Fülöp első államcsődjéig | 553 |
| Az áremelkedés | 559 |
| A kortársak panaszai | 559 |
| Amerika a bűnös? | 563 |
| Amerika felelőssége: érvek és ellenérvek | 565 |
| A munkabérek | 567 |
| A földbirtok jövedelmei | 570 |
| A bankok és az infláció | 571 |
| Az "ipari vállalkozók" | 575 |
| Az állam és az áremelkedés | 575 |
| Csökken az amerikai nemesfém beáramlása | 580 |
| Leértékelt és hamis pénzek | 581 |
| A három fémkorszak | 585 |
| A gazdaság: kereskedelem és szállítás | 587 |
| A borskereskedelem | 587 |
| A Földközi-tenger visszavágása: a vörös-tengeri kereskedelem fellendülése 1550 után | 589 |
| A levantei kereskedelmi utak | 593 |
| A portugál borskereskedelem újjáéledése | 598 |
| A portugál bors: tervek és alkudozások | 601 |
| A portugál borsot felkínálják Velencének | 603 |
| A Welserek és a Fuggerek szerződése: 1586-1591 | 605 |
| Fennmaradnak a levantei fűszerutak | 607 |
| Elképzelhető magyarázatok | 613 |
| A földközi-tengeri gabona egyensúlya és válságai | 616 |
| A gabonafélék | 616 |
| A gabonakereskedés szabályai | 617 |
| A tengeri gabonakereskedelem | 622 |
| Kiviteli kikötők, exportáló vidékek | 625 |
| A keleti gabona | 629 |
| Egyensúly, válság és a viszontagságok | 630 |
| Az első válságok: északi búza Lisszabonban és Sevillában | 632 |
| A török gabona elsöprő sikere: 1548-1564 | 637 |
| Az önellátás időszaka Itáliában: 1564-1590 | 640 |
| Az utolsó válság: az északi gabona behozatala 1590 után | 645 |
| Szicília mindig is Szicília marad | 649 |
| A gabonaválságokról | 652 |
| Kereskedelem és szállítás: az atlanti-óceáni hajók | 653 |
| 1550 előtt: az első invázió | 653 |
| 1550-től 1573-ig: a földközi-tengeriek visszaveszik a Földközi-tengert | 662 |
| 1573 után: a második invázió | 666 |
| A birodalmak | 691 |
| A birodalmak kialakulása | 696 |
| A törökök felemelkedése: Kis-Ázsiától a Balkánig | 696 |
| A törökök Szíriában és Egyiptomban | 702 |
| Az Oszmán Birodalom belülről | 704 |
| A spanyol egység: a katolikus királyok | 705 |
| V. Károly | 707 |
| II. Fülöp birodalma | 710 |
| A véletlen és a politika | 713 |
| Az állam ereje és gyengesége | 716 |
| A "közhivatalnok" | 716 |
| A hitbizományi és vásárolt tisztségek | 723 |
| A helyi autonómia | 727 |
| A pénzügyek és a hitelrendszer az állam szolgálatában | 729 |
| 1600-1610.: eljött a közepes államok ideje? | 737 |
| A társadalmak | 741 |
| A földesúri visszavágás | 743 |
| Földesurak és parasztok | 743 |
| Kasztília: a király és a főnemesség szembenállása | 747 |
| Kasztíliai hidalgók és regidorok | 753 |
| További példák | 755 |
| Egymást váltó nemesség az Oszmán Birodalomban | 757 |
| A csiftlikek | 762 |
| A polgárság árulása | 764 |
| A Földközi-tenger vidékének polgársága | 764 |
| Áruló polgárság | 767 |
| A nemesi cím áruba bocsátása | 769 |
| Ellenszenv az új nemesekkel szemben | 771 |
| Szegénység és banditizmus | 773 |
| Elfajzott forradalmak | 773 |
| Osztályharc? | 776 |
| Fellépés a nincstelenek és csavargók ellen | 778 |
| Banditizmus mindenütt | 782 |
| A banditizmus és az állam | 784 |
| A betyárvilág és a földesurak | 788 |
| A banditizmus erősödése | 791 |
| A rabszolgák | 793 |
| És mi következik mindebből? | 794 |
| A kultúrák | 797 |
| A kultúrák mozgékonysága és állandósága | 798 |
| A mindennapok eseményeiből levonható tanulságok | 798 |
| A kultúrális javak terjedése | 800 |
| Kultúrális kisugárzás, kulturális elhárítás | 804 |
| A görög kultúra továbbélése | 809 |
| Kulturális folytonosság, kulturális határok | 810 |
| A másodlagos határ példája: Ifríkíja | 812 |
| A kulturális csere és átadás lassú üteme | 814 |
| A kultúrák átfedései | 817 |
| A törökök a Balkán keleti síkságain | 817 |
| Az iszlám Spanyolországban: a moriszkók | 821 |
| A moriszkó-problémák | 822 |
| A moriszkó Spanyolország földrajza | 824 |
| A granadai tragédia | 831 |
| A dráma nem ér véget Granadánál | 834 |
| A Nyugat fölénye | 840 |
| A mindenhol elkülönülő kultúra: a zsidók sorsa | 845 |
| A zsidó kultúra nem vitakérdés | 846 |
| A mindenütt jelen lévő zsidó közösségek | 853 |
| A zsidóság és a kapitalizmus | 856 |
| A zsidók gazdasági tevékenysége és a konjunktúra | 862 |
| A spanyol magatartás megértéséért | 865 |
| A mediterrán kultúra kisugárzása | 869 |
| A barokk szakaszai | 870 |
| Érdemes-e a barokkról vitatkozni? | 872 |
| Róma: a mediterrán kultúra terjesztésének fő központja | 872 |
| A másik központ: Spanyolország | 875 |
| Még egyszer a Mediterráneum hanyatlásáról | 878 |
| A háború megnyilvánulási formái | 879 |
| A flották és a határ menti erődítések háborúja | 879 |
| Háború és technika | 882 |
| A háborúk és az állam | 885 |
| Háború és kultúra | 888 |
| A védelmi háború a Balkánon | 890 |
| A velencei "limes" | 891 |
| A Dunánál | 893 |
| A Mediterráneum központjában: a nápolyi és szicíliai partok | 895 |
| Az itáliai és spanyol partok védelme | 899 |
| Az észak-afrikai partokon | 903 |
| Szükségmegoldás-e a parti erőd? | 907 |
| A portyák: érvek és ellenérvek | 912 |
| A védekezés pszichológiája | 913 |
| A kalózkodás, a nagy háború pótléka | 915 |
| A régi és elterjedt ipar, a kalózkodás | 916 |
| A városok és a kalózkodás | 919 |
| A kalózzsákmány | 922 |
| A kalózkodás kronológiája | 923 |
| A keresztények kalózkodása | 923 |
| Keresztény kalózok Levantéban | 927 |
| Algír első fénykora | 931 |
| Algír második fénykora | 933 |
| Következtetések? | 936 |
| A foglyok kiváltása | 938 |
| A kis háború lép a nagy helyébe | 940 |
| Összegzés helyett: a konjunktúra és a konjunktúrák | 943 |
| Módszertani fenntartások | 943 |
| Az évszázados trend | 944 |
| A hosszú távú hullámzások | 947 |
| A spanyol államcsődök és a konjunktúra mozgása | 948 |
| Belső és külső háborúk | 949 |
| Konjunktúra és történelem | 950 |
| A rövid távú válságok | 951 |
| Rövidítések | 953 |
| Térképek és ábrák jegyzéke | 954 |
| Képek jegyzéke | 956 |
| Az események, a politika és az emberek | |
| 1550-1559: az európai háború kiújulása és befejeződése | 965 |
| A háború előzményei | 965 |
| 1545-1550: béke a Mediterráneumban | 965 |
| Harcok Africa városért | 970 |
| Mühlberg és következményei | 974 |
| A háború a Mediterráneumban és azon túl | 982 |
| Tripoli eleste: 1551. augusztus 14. | 982 |
| Háborús tűzfészek 1552-ben | 988 |
| Korzika a franciáknak, Anglia a spanyoloknak | 992 |
| V. Károly leköszönései: 1554-1556 | 997 |
| Az európai háború újbóli fellángolása | 1004 |
| A vaucelles-i fegyverszünet megszegése | 1004 |
| Saint-Quentin | 1006 |
| A cateau-cambrésis-i béke | 1011 |
| II. Fülöp visszatérése Spanyolországban | 1016 |
| Spanyolország a század közepén | 1021 |
| Félelem a protestánsoktól | 1021 |
| Politikai békétlenségek | 1024 |
| Pénzügyi nehézségek | 1026 |
| A török erőfölény utolsó évei: 1559-1565 | 1033 |
| Spanyol hóbort-e a török elleni háború? | 1033 |
| A spanyol-török tárgyalások megszakadása | 1034 |
| A törökök tengeri fölénye | 1037 |
| A Dzserba elleni hadjárat | 1039 |
| Spanyolország magához tér | 1054 |
| Az 1561-1564 közötti esztendők | 1054 |
| Harc a kalózokkal és a téli viharokkal: 1561-1564 | 1059 |
| A korzikai felkelés | 1067 |
| Fegyvernyugvás Európában | 1071 |
| Néhány adat a spanyol tengeri haderő újjáteremtéséről | 1074 |
| Don García de Toledo | 1078 |
| A máltai erőpróba (1565. május 18. - szeptember 8.) | 1081 |
| Váratlan volt-e a támadás? | 1081 |
| A máltai lovagok ellenállása | 1083 |
| Málta megmentése | 1084 |
| Spanyolország és II. Fülöp szerepe | 1087 |
| A Szent Liga születése: 1566-1570 | 1093 |
| Németalföld vagy a Mediterráneum? | 1093 |
| V. Pius megválasztása | 1093 |
| A törökök Magyarországon és az Adrián | 1096 |
| A háború kiújulása Magyarországon | 1101 |
| Németalföld 1566-ban | 1105 |
| 1567-1568: a figyelem Németalföldre összpontosul | 1111 |
| A fordulópont: a granadai háború | 1122 |
| Sokadosodnak a háborúk | 1122 |
| A granadai háború kezdete | 1127 |
| A granadai háború következménye: Uludzs Ali elfoglalja Tuniszt | 1133 |
| Granada és a ciprusi háború | 1135 |
| A ciprusi háború kitörése | 1140 |
| Mozgósítás Ciprusért | 1149 |
| IV. Lepanto | 1155 |
| Az 1571. október 7-i tengeri csata | 1156 |
| A megegyezés várat magára | 1156 |
| A francia diplomácia ármánykodása | 1160 |
| Megérkezik-e időben flottájával Don Juan? | 1163 |
| A törökök Lepanto előtt | 1166 |
| Az október 7-i csata | 1168 |
| Győzelem eredmény nélkül? | 1174 |
| 1572, a drámai esztendő | 1178 |
| A francia válság a Szent Bertalan-éjig (1572. augusztus 24.) | 1178 |
| Don Juan de Austria megbízatása és visszarendelése, 1572. június-július | 1185 |
| A Morea elleni hadjárat | 1190 |
| Velence "árulása" és Tunisz kétszeri bevétele: 1573-1574 | 1197 |
| A velencei magatartás megértéséért | 1197 |
| Don Juan elfoglalja Tuniszt: a győzelem most sem jár haszonnal | 119 |
| 1574. szeptember 13.: Tunisz eleste | 1205 |
| Végre béke van a Földközi-tengeren | 1211 |
| A spanyol-török fegyvernyugvás: 1577-1584 | 1215 |
| Margliani békemissziója, 1578-1581 | 1217 |
| Visszapillantás: II. Fülöp első béketapogatózásai | 1217 |
| Egy különös közvetítő: Martín de Acuna | 1222 |
| Giovanni Margliani tovább tárgyal | 1224 |
| Az 1581. évi egyezmény | 1233 |
| Véget ér a háború a Mediterráneum szívében | 1238 |
| A törökök a perzsák ellen fordulnak | 1238 |
| A Perzsia elleni háború | 1240 |
| A törökök az Indiai-óceánon | 1246 |
| Háború Portugáliával, az évszázad fordulópontja | 1248 |
| Az alcázarquiviri katasztrófa | 1250 |
| Az 1580. évi rajtaütés | 1254 |
| A spanyolok elfordulnak a Földközi-tengertől | 1256 |
| A Földközi-tenger kilép a világtörténelemből | 1259 |
| A törökök gondjai és nehézségei | 1262 |
| 1589.után: felkelések Észak-Afrikában és az iszlám országokban | 1263 |
| A török pénzügyi válság | 1269 |
| 1593-1606: kiújul a nagy háború a magyarországi végeken | 1270 |
| A francia polgárháborúktól a hivatalos francia-spanyol háborúig: 1589-1598 | 1279 |
| Vallásháborúk Dél-Franciaországban | 1279 |
| A spanyol-francia háború: 1595-1598 | 1291 |
| A vervins-i béke | 1294 |
| Nem lesz tengeri háború | 1297 |
| Vaklárma 1591-ben | 1297 |
| Gian Andrea Doria nem akar a török flotta ellen harcolni: 1596. augusztus-szeptember | 1304 |
| 1597-1600 | 1305 |
| 1601: vaklárma vagy elszalasztott alkalom? | 1306 |
| II. Fülöp halála, 1598. szeptember 13. | 1309 |
| Végszó | 1313 |
| Függelék | |
| Források | 1223 |
| Levéltári források | 1223 |
| Spanyol levéltárak | 1325 |
| Francia levéltárak | 1328 |
| Itáliai levéltárak | 1331 |
| A Vatikáni Levéltár | 1336 |
| A raguzai levéltár | 1337 |
| Egyéb európai levéltárak | 1338 |
| Kartográfiai források | 1340 |
| Mai források | 1340 |
| Régi források | 1340 |
| Nyomtatott források | 1345 |
| A legfontosabb forráskiadványok | 1345 |
| A legfontosabb monográfiák | 1352 |
| A felhasznált művek jegyzéke | 1355 |
| Rövidítések | 1399 |
| Ábrák jegyzéke | 1400 |
| Képek jegyzéke | 1401 |
| Mutató | 1403 |