Aukciós tétel adatai
Budapest, 1919, Hunnia Nyomda R.-T., 31 p.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Első kiadás. Ki árulta el a hazát? Egy politikai riporter vallomásai. Írta: Orbók Attila.
A "Ki árulta el a hazát?" egy politikai röpirat, mely az összeomlás okaival foglalkozik. "...A könyvecske őszintén föltárja a szerzőnek Károlyihoz Való viszonyát, sok intimitást beszél el a Károlyiféle politikai boszorkánykonyháról, amint a félkegyelmű vezért hiúsága, hazárdsága, kapzsisága és körmönfont hívei hajtották, kergették bele a gonoszba. Beszél Orbók a saját maga svájci útjáról, érdekes élményeiről, üldöztetéséről, melyben Károlyiék részéről ott is bőven volt része, leleplezi azt az aknamunkát, a mit Károlyi a háború alatt folytatott jó hazája ellen a külföldön..." - (Budapesti Hírlap, 1919. november 05./39. évfolyam/105. szám).
Könyvkötői tűzött papírkötésben lévő példány feliratozatlan címfedéllel, hátlappal és könyvgerinccel, javított címlappal, az egyik oldalon színes ceruzás aláhúzással (30. p.), hiánytalan állapotban.
A kötet szerzője, Dr. kökösi Orbók Attila (Pozsony, 1887. szeptember 17. – Budapest, 1964. október 5.) író, újságíró, forgatókönyvíró. 1912-től a "Magyarország" c. budapesti napilap párizsi tudósítójaként, majd 1918-tól a berni magyar nagykövetség sajtóattaséjaként tevékenykedett. 1920 és 1922 között Bihar vármegyében pártonkívüli programmal nemzetgyűlési képviselőnek választották. Ezt követően számos napilapnál, illetve szépirodalmi folyóiratnál dolgozott, mint külső munkatársa, valamint 1933-tól a "Függetlenség" c. korabeli napilap munkatárs, majd külpolitikai rovatvezetője lett. 1945 után a Kisgazda Párt tagjaként, a párt sajtóosztályán dolgozott, később pedig a "Regényújság" szerkesztésében is részt vett. Számos kabaréjelenet, színdarab és filmforgatókönyv köthető a nevéhez.
A kötet szerepel a Magyar Ideiglenes Nemzetgyűlés által 1945/1946-ban összeállított „Fasiszta szellemű, antidemokratikus és szovjetellenes sajtótermékek I-IV.” címmel megnevezett zárolt könyvek tételes és hivatalos listáján.
Előszó
1914. év telén a magyar politika válaszutra jutott; a függetlenségi párt és Tisza pártja között áthidalhatatlan szakadék támadt, mert az akkori kormány alkotmányunkat lábbal tiporta és meg akarta rabolni a nemzetet legszentebb jogától, függetlenségétől - de még függetlenségi törekvéseinek hangoztatásától is el akarta tiltani a törvénytelen házszabályok brutális alkalmazásával.
A gróf Apponyi Albert vezetése alatt álló függetlenségi párt radikális csoportja ekkor a végső eszközökhöz nyult; - a Monarchia ellenségeivel, Oroszországgal és Franciaországgal igyekezett szövetségre lépni, ezzel az elszánt lépéssel akarván reászoritani az udvart, hogy gróf Tisza Istvánt és reakciós táborát elejtse.
Vissza