Friderikusz Sándor: Akar-e Ön köztársasági elnök lenni? (Göncz Árpád által dedikált példány)

Budapest, 1989, Szerző kiadása (Sylvester János Nyomda, Szombathely), 248 p. + [1] t., ill.

Göncz Árpád által dedikált példány. Első kiadás. Akar-e Ön köztársasági elnök lenni? (Valóságos írásművek Magyarországról, 1989-ből - egy magánpályázat nyomán). Írta: Friderikusz Sándor.
Az előlapon Göncz Árpád író, politikus tollal beírt dedikációja olvasható: "Akar? Eszi, nem eszi, nem kap mást! Göncz Árpád".
Borítógrafika: Kiss Ilona. Szövegközi, fekete-fehér fotókkal illusztrált, valamint részletes tartalomjegyzékkel és egy szavazólappal kiegészített kiadás. A felhasznált fotók javarészt amatőr felvételek. Nyomtatta a Sylvester János Nyomda, Szombathelyen.
Kiadói ragasztott papírkötésben lévő példány több színnel feliratozott, színes illusztrációval ellátott címfedéllel, feliratos könyvgerinccel, tiszta belívekkel, hiánytalan, jó állapotban.
A kötetet dedikálta, Göncz Árpád (Budapest, 1922. február 10. – Budapest, 2015. október 6.) József Attila-díjas magyar író, műfordító, államférfi. A Magyar Köztársaság elnöke (1990-2000 között). Regényei, kisregényei, színdarabjai, tanulmányai mellett a fordítói munkássága is jelentős. Legismertebb és legjelentősebb fordítása: J. R. R. Tolkien A Gyűrűk Ura című regényciklusa.
A szerző, Friderikusz Sándor (Nyíregyháza, 1958. július 2. –) újságíró, riporter, televíziós műsorvezető és szerkesztő. Az újságírással, riporteri pályával tizennégy éves korában ismerkedett meg, akkor kezdett el riporterkedni a Magyar Rádió Nyíregyházi Stúdiójában. Tizenhat éves korától a Magyar Rádió heti politikai magazinjánál, a "168 Óránál" dolgozott oknyomozó riporterként. Rádiós pályafutásának másfél évtizedében leginkább a tényfeltárására szakosodott, és a 168 Óra mellett a legtöbb belpolitikai rovatbeli műsor vezető riportere lett. Tényfeltáró riportjainak következményeként 1980-as évek elején egyre inkább szűkült a mozgástere a Magyar Rádióban, mígnem 1986-ban kitiltották a Magyar Rádió területéről is. A színpadi talk show-k világát választva hét éven át több száz fős közönség jelenlétében – nyilvános beszélgető műsorokat hozott létre. Ezen műsorai javarészt olyan ismert és ismeretlen embereket vonultattak fel, akik az akkori primér-nyilvánosságból ki voltak zárva. Magyar Televízió elnöksége a kilencvenes évek elején pályázatot írt ki, amin Friderikusz Sándor két műsorral lett "győztes": az egyik Az én mozim című, hosszú éveken át vetített riportműsora, a másik a Friderikusz-show volt. Mindkét sorozat meglehetősen zajos szakmai visszhangra talált. Az én mozim című műsora Pulitzer-emlékdíjat, majd pedig Tolerancia-díjat is kapott. A Friderikusz-show a televíziózás legújabb korszakának nyitányát jelentette. Két-három éven át a "Békítő Show", a "Váratlan Vendég", a "Másképpen beszélgetek" műsorok szerkesztésével és vezetésével is foglalkozott a szerző. A Friderikusz műsorok mindig nagy érdeklődésre számíthattak és a nézettségi rekordjuk is példa nélküli volt.

1945 utáni egyéb első kiadások
Politikus dedikációk
Riportok, interjúk
Szociológia
Történelem, politika