Horváth Mihály: Magyarország függetlenségi harczának története I-III.
1848 és 1849-ben
Ráth Mór
(Pest)
,
Korabeli egészvászon kötés , 1.606 oldal
Korabeli egészvászon kötés , 1.606 oldal
| Sorozatcím: | Magyarország függetlenségi harczának története |
|---|---|
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 18 cm x 13 cm |
| ISBN: | |
| Aukció vége: |
2023-09-24 20:10
|
Aukciós tétel adatai
Budapest, 1871-1872, Ráth Mór (Holzhausen Adolf, Bécs), XIX p. + [1] p. + 615 p., XI. p. + [1] p. + 615 p., XI p. + [1] p. + 605 p.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Magyarország függetlenségi harczának története 1848-1849-ben I-III. (egységes külön kötetekben). Írta: Horváth Mihály.
I. kötet: 1-3. könyv. Budapest, 1871, XIX p. + [1] p. + 615 p.
II. kötet: 4-6. könyv. Budapest, 1872, XI. p. + [1] p. + 615 p.
III. kötet: 7-12. könyv. Budapest, 1872, XI p. + [1] p. + 605 p.
Második kiadás. Szerzői előszóval és részletes tartalomjegyzékkel kiegészített kötetek. Az I. kötet előlapján és címlapján, illetve a II-III. kötet előlapján tulajdonosi bélyegzés, valamint az I-II kötet címfedelének belső oldalán kereskedelmi címke (Hirháger K. könyvkötészete, Budapesten) látható. Nyomattak Holzhausen Adolfnál Bécsben.
Korabeli egészvászon kötésben lévő kötetek feliratozatlan, dombornyomott keretezéssel ellátott címfedéllel, aranyozott feliratos könyvgerinccel, néhány oldalon ceruzás jelöléssel és aláhúzással, az I. kötetnél egy tintafoltos lappal (441. p.), mintázott lapélekkel, hiánytalan állapotban. Az I. kötet címfedele könyvkötő által pótolt.
A kötet szerzője, Horváth Mihály Imre (Szentes, 1809. október 20. – Karlsbad, 1878. augusztus 19.), történész, katolikus püspök. A pesti egyetemen szerzett bölcsészdoktori diplomát. 1844-től a bécsi Theresianumban a magyar nyelv és irodalom tanára. 1847-től hatvani prépost-plébános. 1848 júliusában V. Ferdinánd király csanádi püspökké nevezte ki (de nem szentelték fel). A függetlenségi nyilatkozat után pedig vallás- és közoktatásügyi miniszterhelyettes lett. A szabadságharc bukása után az osztrák-magyar haditörvényszék halálra ítélte, a katolikus egyház kiközösítette, papi hivatásától eltiltotta, részben szabadkőműves tagsága, részben a Szent Korona elleni 1848–49-es tevékenysége (detronizáció) miatt. 18 évig száműzetésben élt Európa különböző városaiban. 1867-ben a királyné és az Akadémia segítségével visszatérhetett Magyarországra, ahol a száműzetése alatt is köztiszteletben állt.
I. kötet: 1-3. könyv. Budapest, 1871, XIX p. + [1] p. + 615 p.
II. kötet: 4-6. könyv. Budapest, 1872, XI. p. + [1] p. + 615 p.
III. kötet: 7-12. könyv. Budapest, 1872, XI p. + [1] p. + 605 p.
Második kiadás. Szerzői előszóval és részletes tartalomjegyzékkel kiegészített kötetek. Az I. kötet előlapján és címlapján, illetve a II-III. kötet előlapján tulajdonosi bélyegzés, valamint az I-II kötet címfedelének belső oldalán kereskedelmi címke (Hirháger K. könyvkötészete, Budapesten) látható. Nyomattak Holzhausen Adolfnál Bécsben.
Korabeli egészvászon kötésben lévő kötetek feliratozatlan, dombornyomott keretezéssel ellátott címfedéllel, aranyozott feliratos könyvgerinccel, néhány oldalon ceruzás jelöléssel és aláhúzással, az I. kötetnél egy tintafoltos lappal (441. p.), mintázott lapélekkel, hiánytalan állapotban. Az I. kötet címfedele könyvkötő által pótolt.
A kötet szerzője, Horváth Mihály Imre (Szentes, 1809. október 20. – Karlsbad, 1878. augusztus 19.), történész, katolikus püspök. A pesti egyetemen szerzett bölcsészdoktori diplomát. 1844-től a bécsi Theresianumban a magyar nyelv és irodalom tanára. 1847-től hatvani prépost-plébános. 1848 júliusában V. Ferdinánd király csanádi püspökké nevezte ki (de nem szentelték fel). A függetlenségi nyilatkozat után pedig vallás- és közoktatásügyi miniszterhelyettes lett. A szabadságharc bukása után az osztrák-magyar haditörvényszék halálra ítélte, a katolikus egyház kiközösítette, papi hivatásától eltiltotta, részben szabadkőműves tagsága, részben a Szent Korona elleni 1848–49-es tevékenysége (detronizáció) miatt. 18 évig száműzetésben élt Európa különböző városaiban. 1867-ben a királyné és az Akadémia segítségével visszatérhetett Magyarországra, ahol a száműzetése alatt is köztiszteletben állt.
Előszó
Midőn azon gondolat villant meg lelkemben, hogy megirjam a magyar nemzeti függetlenség 1848-ki s 49-ki harczának történetét, egyszersmind több, e munkára vonatkozó kérdés tolakodott elémbe. Van-e... TovábbElőszó
Midőn azon gondolat villant meg lelkemben, hogy megirjam a magyar nemzeti függetlenség 1848-ki s 49-ki harczának történetét, egyszersmind több, e munkára vonatkozó kérdés tolakodott elémbe. Van-e ily könyvre szükségünk? Korszerű-e az? Hasznos szolgálatot teendek-e általa nemzetemnek?" Mindenek előtt e három kérdés állott előttem. De ezek csak röviden foglaltak el: már készen volt megfejtésök. Ugyanazon okok s érvek, melyeket a "Huszonöt év történelmének" előszavában érintettem, harczolának az új vállalat mellett is. S azok most még erősebben hatottak reám, mióta azon kedvező fogadtatásban, melyben a „Huszonöt év történelme" részesülni szerencsés vala, nemzetem közvéleményét láthatám az iránt is nyilatkozni, hogy ama könyvet korszerűnek, hasznosnak, sőt szükségesnek itélte ifjabb nemzedékeink oktatására s felvilágosítására hazánk, nemzetünk történelmében. E kérdésekkel szemben egy perczig sem haboztam volna tehát a munka megkezdésére nézve, ha még egyéb kérdések is nem igénylik vala fontolgatásomat. „Lehet-e már megirni az 1848 és 49-ki korszak történetét?" VisszaTartalom
I. kötetElső könyv.
Az átalakúlás válságai.
I. fejezet. Bevezetés 3
II. " A minisztérium főfeladatai. A belhangulat 15
III. " Erdély visszakapcsoltatása 34
IV. " Viszonyok a bécsi minisztériummal . 62
V. " Viszonyok a tótokkal, szerbekkel és horvátokkal . . 96
VI. " Budapesti események. Bécs újabb forradalma . . . 157
Második könyv.
A szerb lázadás és a horvát pártütés tényleges kitörése.
I. fejezet. A szerb mozgalom az innsbrucki küldöttség visszatértéig 175
II. " Horvát viszonyok az országgyűlés megnyiltáig . . . 212
III. " A pesti országgyűlés kezdete 250
IV. " A horvát pártütés és a szerb lázadás augusztus végéig 312
Harmadik könyv.
A reactio nyilt fellépése az ország függetlensége ellen.
I. fejezet. A horvátok betörését közvetlenül megelőzött események 365
II. " Jellasics betörése s az avval egykorú események . . 394
III. " A horvátok betörése s kiűzetése 436
IV. " A honvédelmi bizottmány kormányralépte 479
II. kötet
Negyedik könyv.
A dynasztia nyilt háborúja az ország ellen s ennek önvédelme Budapest
megszállásáig.
I. fejezet. Az ország hangulata. Békekivánatok s kísérletek. Hadi
készületek 3
II. „ A bács-bánsági háború seregeinknek onnan kivonúltáig 52
III. " A háború Erdélyben Kolozsvár elvesztéig 105
IV. „ A trónváltozás 133
V. „ Windischgrätz fö- és mellékhadainak betörése . . . 155
Ötödik könyv.
Az ország védelme Debreczenből.
I. fejezet. A közügyek s a nemzeti önvédelem alakulása Windischgrätz bevonúltakor Budapestre 197
II. „ A hadügy szervezése s első véd- majd támadó működéseink a főváros elveszte után 221
III. „ A bács-bánsági s erdélyi háború márczius végéig . . 284
IV. „ A debreczeni belviszonyok 327
Hatodik könyv.
A márcziusi alkotmányirat s a nemzet válasza.
I. fejezet. A tavaszi győzedelmes hadjárat Komárom felmentéséig 349
II. " Perczel hadjárata a Bácskában, Bemé a bánságban.
Felsővidéki hadiállapotok 405
III. " A függetlenségi nyilatkozat 429
IV. " A második felelős minisztérium alakítása 478
V. „ A függetlenségi nyilatkozatra vonatkozó kül- s belviszonyok. Buda megvétele 497
III. kötet
Hetedik könyv.
Az orosz interventio.
I. fejezet. Az orosz interventio indokai 3
II. „ Az orosz interventio s az európai hatalmak 39
III. „ Az orosz interventio s a magyar kormány 69
Nyolczadik könyv.
Az orosz hadak betöréséi közvetlen megelőzött események.
I. fejezet. Belviszonyok polgári s politikai tekintetben 83
II. „ Hadi tervek s más viszonyok; a seregek létszáma a
két félen 116
Kilenczedik könyv.
A harcz a szövetséges osztrák-orosz hadak ellen Görgey elvonultáig
Komáromból.
I. fejezet. A harcz kezdete a Vágnál 151
II. „ Az orosz hadak betörése Magyarországba 171
III. „ A Gyor és Komárom körüli harczok 187
IV. „ A bács-bánsági események julius közepéig 244
V. „ Az erdélyi események julius közepéig 258
Tizedik könyv.
Szegeden.
I. fejezet. Hadi munkálatok a Tisza jobb partján 281
II. „ A kormány s országgyűlés működése Szegeden . . . 310
III. „ Hadi események julius közepétől végéig 339
Tizenegyedik könyv.
Aradon 361
Tizenkettedik könyv.
A katasztrófa.
I. fejezet. Görgey dictatorsága 415
II. „ A pacificatio 476 Vissza
Tétel sorszám:
162
Kikiáltási ár:
36.000 Ft
(Minimum licitlépcső: 1000 Ft)
Hátralévő idő:
Leütési ár:
Ft
| Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul. |
Leütési ár:
50.000 Ft
Licitek száma: 0
Ft
| Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni! |