Almásy József, Dr.: Katolikus írók új magyar kalauza (védődobozos példány)
Szerző
Sík Sándor
Szekfű Gyula
Werner Alajos
Kecskés Pál
Ijjas József
Katona Jenő
Almásy József
Erdey Ferenc
Marczell Mihály
Somogyi Antal
Péterffy Gedeon
Cavallier József
Ibrányi Ferenc
Nyéki Kálmán
Tiefenthaler József
Szerkesztő
Dr. Almásy József
Ardói Irodalmi és Könyvkiadó Vállalat
(Budapest)
Kiadói egészvászon kötés
, 531 oldal
Sorozatcím: |
|
Kötetszám: |
|
Nyelv: |
Magyar
|
Méret: |
26 cm x 18 cm
|
ISBN: |
|
Aukció vége: |
2023-03-26 20:00
|
Aukciós tétel adatai
[Budapest[, [1940], Ardói Irodalmi és Könyvkiadó Vállalat (Merkantil Nyomda, Bp.), 531 p. + [1] p.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Első kiadás. Katolikus írók új magyar kalauza. Szerkesztette: Dr. Almásy József.
A kötet munkatársainak listájával, a szerkesztő bevezetőjével, Dr. Hamvas Endre budapesti érs. ált. helytartó előszavával és részletes tartalomjegyzékkel kiegészített kötet. Nyomtatta a Merkantil Nyomda, Budapesten.
Kiadói egészvászon kötésben lévő példány aranyozott feliratozású, kettős kereszttel díszített címfedéllel, aranyozott feliratozású, könyvgerinccel, hiánytalan állapotban, eredeti, sérült hártyapapír borítófedélben, eredeti, feliratozatlan, foltos védődobozban.
"A kalauz szó nem véletlenül s nem is csak a tartalom találó megjelölésére került e könyv címébe. A szerkesztő, Almásy József megmagyarázza, hogy Pázmány Kalauzára gondolva tudatosan és szándékosan választották ezt a címet. A kötet írói ugyanis Pázmány szellemét szívták magukba, Pázmány örökségén nevelődtek s most a nagy bíboros példája nyomán ébredtek rá felelősségükre, hogy a mai idők válságában a kereszténységre törő támadások ellen az egykori rettenthetetlen hitvédőhöz hasonlóan kell a szellem fegyverét merészen megragadniok. Szándékuk tehát az volt, hogy a tudomány és az élet leginkább vitatott kérdéseit kiválasztva az ostromlottaknak segítséget hozzanak, az ingadozókat megerősítsék és a tévelygőket helyes utakra tereljék..." - írta a műről Mihalovics Zsigmond (Magyar Kultúra, 1941. április 5./28. évfolyam/7. szám).
A kötet szerzője, Almásy József (Vác, 1898. szeptember 23. – Budapest, 1944. augusztus 29.) római katolikus pap, szerkesztő, hitéleti író. A bécsi Pázmáneumban végzett teológiát. 1921-ben szentelték pappá, ezt követően hitoktatóként kezdett el dolgozni, majd Budapesten lett középiskolai vallástanár. 1926-tól a Szt. Imre Kollégium prefektusaként, utána krisztinavárosi káplánként, majd Esztergom-vízivárosi plébánosként, később pedig a központi papnevelő gondnokaként tevékenykedett. 1939-ben kinevezték a Szentkereszt Egyesület elnökének. Számos egyházi, pedagógiai és szociológiai cikket írt.
Előszó
E könyvnek szerzői az élet felszínen lévő különböző problémáiról, a tudományok és művészetek különböző kérdéseiről írnak, mindig az Egyház megvilágításában, illetőleg az ő sorsa szempontjából.
A...
Tovább
Előszó
E könyvnek szerzői az élet felszínen lévő különböző problémáiról, a tudományok és művészetek különböző kérdéseiről írnak, mindig az Egyház megvilágításában, illetőleg az ő sorsa szempontjából.
A katolikus Egyházat is jellemzi a totalitas (totális volt még mielőtt e szót használták), azaz az összes világjelenségekkel, az emberi élet minden megnyilvánulásával szemben való állásfoglalás. Minden felmerülő tant megvizsgál, amit benne jónak, igaznak, erkölcsösnek talál, azt elfogadja, az ellenkezőjét elveti. Az állami és társadalmi válságok okait fürkészi és gyógyító szereiket keresi. A nemzetközi viszályok elsimítása érdekében közvetítőül lép fel és a béke ügyét szolgálja. Tanácsaival és rendeléseivel irányítja a művészeket, és tudományokat teremt. Karitatív működésével enyhíti a nyomort. Megbélyegzi az erőszakot és jogtiprást, bármily hatalmasság részéről is jön az. Részt kér a nevelésből, hatáskörébe vonja a házasság intézményét, irányítja a lelkiismeretet...
Sokan az Egyháznak ezt a működését kelletlenül nézik és iparkodnak szerepét szűk körre, mondjuk a sekrestyére szorítani. Az olyan elvek, melyek szerint a „politizáló Egyház" nem tűrhető, „a vallásos nevelés szűnjék meg ott, ahol a nemzetnevelés kezdődik", - ebből a törekvésből származnak. Ezen elveket, melyek a minden természetfelettinek szerepét az életben, sőt az isteni jogot is tagadó, pozitivista alapon álló hitetleneknél érthetőek, sajnos, ú. n. katolikusok is átvették. Pedig éppen nekik tudniok kellene, hogy az Egyházat nem okvetetlenkedő természet, vagy szereplési vágy vezeti működésében és felszólalásaiban, hanem hivatásának tudata. Az a tudat, hogy neki feladata és kötelessége az egész ember meg szentelése. Nemcsak a templomban térdeplőé, hanem a tudomány asztalánál görnyedőé is, az ecsetet vagy a vésőt forgató művészé, a milliók sorsát intéző államférfiúé, a gyárban vagy szántóföldön dolgozó munkásé, a sporttéren futó versenyzőé.
Vissza
Tartalom
Szerkesztő: Mit akartunk | 5 |
Dr. Hamvas Endre érseki helytartó: Előszó | 11 |
Ijjas József: Szólott az Úr | 15 |
Kecskés Pál: Korunk bölcselete | 32 |
Horváth Sándor O. P.: A természetjog rendező szerepe | 65 |
Erdey Ferenc: Az igazság birodalma és az ember | 135 |
Tiefenthaler József: A modern ember lelki életének problémái | 153 |
Marczell Mihály: Család és nevelés | 182 |
Péterffy Gedeon: Ifjúságunk és az Egyház | 232 |
Cavallier József: A keresztény szociális reform | 267 |
Sík Sándor: Irodalom és katolicizmus | 290 |
Somogyi Antal: Modern egyházművészet Magyarországon | 348 |
Werner Alajos: Egyházi zene és modern lélek | 377 |
Szekfű Gyula: Magyar katolikus történetfelfogás | 396 |
Nyéki Kálmán: Vallás és faj | 419 |
Ibrányi Ferenc: Politika és erkölcs | 441 |
Almásy József: A magyar katolikus politika alapjai | 467 |
Katona Jenő: A Vatikán politikája | 517 |
Dr. Marczell Mihály egyetemi tanár: Befejezés | 529 |
Vissza