Lucius Junius Moderatus Columella XII Könyvei, a' mezei gazdaságról, és egy különös az előfákról I-II.

Tartalom

I. Mitsoda törvényekre kell azoknak halgatni, a' kik mezei gazdaságot akarnak gyakorolni ? 11
II. Mitsoda Jószág tartatik legjobbnak ? 16 Hl. Mire kell nézni a' szántóföld megnézésseben és meg vevésében. 17
IV. A' vidék egésséges voltárol. 21
V. A' vizröl. 24
VI. A' Majorosnak hélyhezteléséröl. 27
VII. A' Gazda kötelességeiröl. 33
VIII. A' Barmokról, és azoknak gondviselőiről. 35
IX. Mitsoda test alkatásu rabszolg-ákat kelljen mindenik munkára kirendelni. 41
MÁSODIK KÖNYV.
I. A' Föld se meg nem vénül, sem el nem fárad, ha trágyáztatik. 44
II. Hány nemei vágynak a' Földeknek? 46
III. A' kifogott ökrökkel hogy kell bánní? 54
IV. Az esztendőnek melyik részében kell szántani a' földeket, és miképpen?
V. A' sovány földet, hogy kell megtrágyázni 58
VI. A' magok' nemeiről.
VII. A' tokos vetemények nemeiről, 59
VIII. Melyik légyen a' vetés ideje ? 60
IX. Hány véka magot kívánjon egy egy hold föld ? és a' magoknak orvosságok, 61
X. Mitsoda föld illik ez vagy amaz tokos veteményhez ? 67
XI. A' Takarmányok nemeiről, a' lóherröl, bükkönröl, abajdoczrol, zabról, görög szénáról, gombibéröl, és bagoltsárol 73
XII. Miképpen, és hány napszámmal kelljen minden gabonái, és hüvelyes veteményt mivelni ? 77
XIII. Mindenik szántóföld módjához képest, hány munka fordittatik arra? 80
XIV. Mitsoda hüvelyes vetemények ártanak? és mellyek használnak a' szántó földnek ? 82
XV. A' trágyának nemeiről. 83
XVI. Mitsoda időkben kell a' szántóföldet megtrágyázni ? 85
XVII. Mimódon lehetnelt rétek a' szántóföld dekből? - 88
XVIII. Hogy kell mivelni a' tsinált réteket 89
XIX. Hogy kell a' lekaszált szénával bánni, és azt eltenni? 91
XX. A' Szérű tsinálásrol. 92
XXI. Az aratásról, és nyomtaiásrol. 93
XXII. Mit szabad , és mit nem szabad tsinálni a' szántóvetőnek innepeken. 94
HARMADIK KÖNYV
I. Mitsoda nemű szőllö illik mindenik földhöz? és a' levegö állapotjárol. 97
II. A' Városokhoz közel lévő földekbe, mitsoda ennivaló szőlőket kell plántálni? 100
III. Semmi sem illőbb a' mezei gazdákhoz mint a' szőlőmivelés. 108
IV. Mire vigyázzon a'ki szőllőt plántál ? 112
V. Mitsoda földön , és miképpen kelljen szőllő oskolát állítani? 113
VI. Millyen furkós veszszöt kell választani, és a' szőllőtőnek mitsoda részeiből? 114
VII. Hogy kell a' töke termékenységét kitanulni ? 116
VIII. Mitsoda minéműséget kell nézni abban a' földben, a' mellyet szőlőknek rendeltél ? 117
IX. Mi módon kelljen az Aminabelieket termékenyekké tenni? 119
X. A'tőkének mellyik részéből kellmagvesz-szőket választani? 121
XI. Mire kell nézni abban a' földben, a'mellyet szőlőnek szántál? 129
XII. Mit mondott Julius Graecinus a' szőllő-nek való földről? 132
XIII. Hogy kell a' földet megkapálni ? 134
XIV. Hányféleképpen rakják a' szöllött, vagy a' tartományokban , vagy olasz Országban ? 138
XV. Jobb kapált földbe, m^int ugarba rakni. 139
XVI. Mitsoda mértékű kapállás legyen alkalmatos a' szőlőkhöz. 141
XVII. Miképpen és mitsoda időben kell szőllőt rakni? 142
XVIII. Mire vigyázzon a' ki szőlőt rak? 143
XIX. Miliyen hoszszúnalt kell lenni a' furkós veszszönek ? 145
XX. Hányféle nemű szöllőket kell plántálni? 146
XXI. Külömböző nemű szöllökkel kell é á' kerteket berakni? 148
NEGYEDIK KÖNYV.
I. Az Attícus és Celsus vélekedések szerént, nem elég mélyek a' két lábos gödrök a' szöllö magveszszöknek. 152
II. Nem kell egy gyökeres veszszönek két karót ölelni, hanem minden magveszszöt egy egy karóhoz kell állítani? 154
III. Az ujjonnán plántált szöllö , ha tsak nagy és szüntelen, való miveléssel nem segittetik , igén hamar elvész. 155
IV. A' szöllöveszszöt le kell fektetni a' gödörbe, és a' fenekéről viszsza görbitve , a' nádhoz egyenesen kell alkalmaztatni. 157
V. A' rakástol fogva minden holnapban meg kell kapálni a szöllött, és vigyázni kell, hogy gazok ne nőjjetiek közte. 158
VI. A'furkós-és gyökeres veszszőket meg kell fattyazni. 159
VII. Akkor van ideje a' meglattyazásnak, mikor a' veszszőket ujjal lehet letördelni. 160
VIII. Öszszel a' szőllöt ki kell nyitni. 161
IX. A' kinyitott szőllöt hogy kéli megmetszeni ? 162
X. Melyik legjobb ideje átmetszésnek? 163
XI. Hogy kell levágni a' furkós veszszöt ? 104
XII. Hogy kell a' szöllöt megkarózni, és a' kollát fáról. 165
XIII. Miképpen kell a' szöllöt megkötözni ? —
XIV. A' furkós veszszöknek kollátot kell tsinálni, és mennyire kell a' rostélyt felemelni? - 166
XV. Hogy kell az ujj szöllöt megjárni, és szaporítókat tsinálni? 167
XVI. Mikor kell a' gyökeres veszszöt által vinni? 168
XVII. Hogy kell nádból kollátot tsinálni? 169
XVIII» Miképpen kell a' szöllöket pásztákra felosztani? 172
XIX. A' kollát helyheztetéséröl, és mennyire kell azt a' földtől felemelni? —
XX. A' özöllötövek gondviseléséről, és felkötések módjáról. 173
XXI. Az újj szöllöt miképpen kelljen megmetszeni? 175
XXII. Miképpen kelljen a' régi szöllöket helyre hozni? 175
XXIII. Miképpen metszettessenek azok meg? 178
XXIV. Miket kell a' jó vinczellérnek, a' már megállapított szőllőben kerülni, vagy követni ? 179
XXV. A' metszökés formája. 186
XXVI. A'szöllö megtámagatásának és kollá-tolásának gOndjárol. 187
XXVIL A' már megállapodott szőllőben , mit kell a' jó vinczellérnek elkerülni, vagy követni? 188
XXVIII. Hogy kell a' szőllöt meggyomozni ? és hányszor kell megkapálni? 190
XXIX. A' szöllö beollásárol, és az oltásnak oltalmazásáról. 19I1
XXX. A' támaszoknak, és kötő veszszöknek módjáról, és a' füzesekről. 196
XXXI. A' jeneszterről. 198
XXXII. A' nádasokrol 199
XXXIII. A' gesztenyefárol, és gesztenyésekről, 200
ÖTÖDIK KÖNYV.
I. Miképpen kelljen a' szántóföldek formáit megmérni ? 203
II. A' szántóföldeknek kölömböző formájokrol , és azoknak megmérésekről. 207
III. Az elrakandó szöllö veszszők között, hány labokat kell hagyni? 212
IV. A' Helytartóságbeli szőllők miveléséről. 215
V. Azoknak ujjonnan való elő adása, a'mellyek mondattak minden nemek szerént. 216
VI. A' szilfások tsinálásárol. 222
VII. A' Galliai felfutó-szőllőröl. 232
VIII. Az Olajfák nemeiről. 233
IX. Az olajfa-oskola tsinálásárol. 235
X. A' gyümölts termő fákról 240
XI. A' Fák beoltásárol. 245
XII. A' Zanótrol. 249
HATODIK KÖNYV.
I. Az ökrök szerzéséről, és vevéséröl, 's azoknak formájokról. 253
II. Az ökrölt meg-szelidítéséröl. 254
III. Az ökrök gondviseléséröl, és eledeléről. 269
IV. Az ökröknek hibáikról és orvosságaikrol. 261
V. Mikor a' tsordákat a' dög fenyegeti, mitsoda orvosságokhoz kell nyúlni? 262
VI. Mitsoda orvossággal kell az ökröt értetni, ha szorulásba van? 264
VII. Mitsoda orvossággal tsendesedik le a' barom hasának és belső részeinek a' folyása ? 265
VIII. A' nyelvnek hibás növéseiről. 267
IX. Az ökrök hidegleléséről. —
X. Az ökrök-köhögéseiről. 268
XI. A' megevesedésnek orvosságai. —
XII. A' sánta ökröt mitsoda orvossággal kell értetni ? 269
XIII. Rüh ellen, veszett kutya-vagy farkas ellen , és kórság ellen való orvosságok. 270
XIV. A' tüdö-és iny kisebesedése, és a' nyakdagadása ellen. 271
XV. A' bokához vagy megsértett körömhöz való orvosságok. 273
XVI. A' megrántott szügy, és eltörtt szarvak ellen. 274
XVII. A' kígyó és ártalmas állatok marása ellen. 275
XVIII. A' lenyelt-vagy megivott nadály ellen. 277
XIX. Az ollyan eszköz készítéséről, mellybe a' barmok bezáratván, orvosoltatnak. —
XX. A' bika formájáról. 278
XXI. A' tehén formájáról. 279
XXII. Minden esztendőben választást kell tenni.
XXIII. Az aklok és istállók készítéséről. 280
XXIV. Melyik kor alkalmatos az öszve botsátásra ? 281
XXV. Orvosság-ok a' borjuk gelesztái ellen. 285
XXVI. A' borjuk kiheréléséröl. —
XXVII. A' Lovakrol. 284
XXVIII. A' tsődör idejéről, és mitsoda nemű tsikó vemheződjőn? 288
XXIX. A' lónak természetéről, és formájárol. —
XXX. A' lovak gondviseléséről, és orvos-lásárol. 290
XXXI. Keh , vagy köhögés ellen. 292
XXXII. A' feltörés és kosz ellen 293
XXXIII. A' legyek, és szemek fájása ellen. 294
XXXIV. Az eledelek unalma, és dögleletes elfonnyadás ellen való orvosságok 294
XXXV. A' kanczáknak dühéről 295
XXXVI. Az öszvérekről.
XXXVII. A' tsödör kegyetlensége mérsékléséről, mikor a' bujaság miatt dühösködik. 297
XXXVIII. Ezeknek orvoslásokrol, 300
HETEDIK KÖNYV,
I. A' szamárról. 3
II. A' juhok vételéről és gondviseléséről. 4
III. A kosok kiválasztásárol 6
IV. A' fedett-juhokrol. 14
V. A' juhoknak orvoslásáról. 17
VI. A' ketskékről. 23
VII. A' Ketskék orvosságáról, 25
VIII. A' Sajt tsinálás módja 26
IX. A' Disznókról és azoknak orvosságairól. 28
X. A' Disznók orvoslásáról. 32
XI. A' Disznók kiheréléséröl. 34
XII. A' Kutyákról 35
XIII. A' Kutyák orvoslásokról. 39
NYOLTZADIK KÖNYV
I. A' Majorhoz tartozó kissebb állatokról. 41
II. A' Tyúkok nemeiről, az apró jószág szerzéséről , és tartásáról. 42
III. A' Tyúkóllak készítéséről. 46
IV. A' Tyúkoknak eledeleikről. 49
V. A' Tojásnak megtartásáról és alátéteiéről. .50
VI. A' Tojásokról. . 57
VII. A' Tyúkok töméséről. —
VIII. A' vad és szelíd galambok töméséről, és galambházak felállításáról. 59
IX. A' Gerliczék tartásáról. 62
X. A' Húros-madarak tartásáról. 63
XI. A' Pávák neveléséről. 65
XII. A' Gyöngy-tyúkok, és Faj-tyukok' neveléséről. 70
XIII. Azokról a' mádarokról, mellyeket a' Görögök amphibiumoknak, a' Magyarok Kétlakiaknak mondanak. 70
XIV. A' Ludak neveléséről, és Lúd óll felállításáról. 71
XV. A' Katsákrol, Tókákrol, Szártsákrol , és ezekhez hasonlókrol. 75
XVI. A' Halastókról, és Halak táplálásáról. 77
XVII. A' Halas-tó fekvéséről. 80
KILENCZEDIK KÖNYV.
I. A' Vadas kertek készítéséről, és az azokba zárandó vad állatokrol. 87
II. A' Méhekröl. 90
III. Hány nemei vag-ynak a' méheknek? és melyik azok közzül legjobb ? 91
IV. A' méhek legelőinek, és a' legelök fekvéseinek millyeneknek kell lenni ? 92
V. A' méheseknek kiválasztásáról. 94
VI. A' kasok matériájának megválasztásáról. 96
VII. Hogy kell a'kasokat helyheztetni ? 98
VIII. A' méhek szerzéséről, és arról mimódon kelljen az erdei rajokat befogni ? 100
IX. Hogy kell az itthonn lévő rajokra vigyázni , és azokat kasokba venni? 104
X. Milyen a' méhek királynéjának a' formája? 106
XI. Hogy kell a' méhek kevés voltán segíteni ? 107
XII. A' raj befogásárol, és annak elszökésének megakadályoztatásárol. 109
XIII. A' beteg méheknek orvoslása. 110
XIV. Mit, mitsoda időben tsinálnak a' méhek , és mit kell azoknak gondviselőjének tselekedni. 114
XV. A' méznek megkészítéséről , és arról, mikor kelljen a' kasokat megherélni ? 120
XVI. A' viasz készítésről. 124
TIZEDIK KÖNYV.
A' Kertek mivelése versekbe előladva. 126
TIZENEGGYEDIK KÖNYV.
I. Mit kelljen tsinálni a' majorban , a'majorkodás kötelességein fővé tétetett embernek? 138
II. Melyik holnapban mit kell tselekedni, az időhöz alkalmaztatván a' munkákat ? 147
III. A' Kertek miveléséröl folyó beszédben és a' Kerti zöldségekről. 175
TIZENKETTŐDIK KÖNYV.
I. A' háti dolgokrol való gondoskodás, és mit kell a' Majorosnénak véghez vinni? 194
II. Miképpen kell bánni az élés házakkal, vagy kamarákkal? 196
III. A' szerszámoknak és házi dolgoknak elosztása. 198
IV. Mitsoda edényeket kell néki szerezni, a' kész és betsinálandó eledeleknek eltevésére? 201
V. Miképpen legyen a' megromlott borból eczet! 202
VI. Hogy kelljen az erős, vagy tsípös sóslevet tsinálai ? 203
VII. Az esztendőnek négy részeiben , mitsoda zöldségeket, és miképpen kell eltenni ? 204
VIII. Savanyu-vagy aludttejet hogy kell tsinálni? 205
IX. A' Salátának elkészítése. 206
X. A' veres hagymának , körtvélyeknek , almáknak , és egyéb gyümöltsöknek betsinálása. 207
XI. A' mézes víz készítéséről, mellyel élnek az eltevésben. 209
XII. A' méhseres víz készítéséről. —
XIII. A' Sajtnak a' házi szükségére való eltartásáról, és némelly füveknek eltevéséről. 210
XIV. Az almáknak és körtvélyeknek a' napon való megszárasztásárol. 211
XV. Az aszszú figékről. —
XVI. Az aszszu szőllők készítéséről , és berkenyék eltartásáról. 213
XVII. A' fige-eczet tsinálásárol. 2l1
XVIII. Miket kell elkészíteni a' szürethez ? 215
XIX. A' füszerezések sokféle nemeiről, mellyekkel a' bort megerősítik. 217
XX. A' must-méz , és főtt-must főzéséről. 218
XXI. A'forraltrol, mellyet az állani való borba tesznek. 221
XXII. A' híg szurokkal való más orvoslás, mellyel a' bort megfűszerezheted. 222
XXIII. Arról a' szűrőkről, mellyel élnek az Allobrogok, a' szurkolt bornak elkészítésére. 223
XXIV. A' Nemeturial szuroltrol a' fűszerezésre. 224
XXV. A' Sós vízről, vagy Sósléröl , a borok fűszerezésére. 225
XXVI. A' megeczetesedő bornak orvosságai. 226
XXVII. Az édes bor tsinálásárol. 227
XXVIII. Más egésséges füszerezések nemeiről.
XXIX. Miképpen marad a' must mindenkor olly édesen , mint az ujj ? 228
XXX. A' bornak legjobb megorvoslása, és a' lankadt bornak orvosságai. 229
XXXI. Ha valami állat esett a' mustba, és abba bele döglött, annak orvosságai. 229
XXXII. Pemetfüves bor. 230
XXXIII. Tsillás.bor: 230
XXXIV. A.' tsilla eczetröl. 231
XXXV. Ürmös, isópos, abrutás, és egyébféle bort, miképpen kell tsináíni. 231
XXXVI. A' Sajtolt mustról. —
XXXVII. A' Görög borhoz hasonlót tsinálni. 2232
XXXVIII. Mirtusos bort miképpen kell tsinálni? —
XXXIX. Aszszu szőlőtt, vagy maíosát hogy kell készíteni ? 234
XL. A' legjobb lőrét hogy kell tsinálni ? 236
XLI. Mézes bort miképpen kell tsinálni? —
XLII. A' Sajt betsinálásárol. 237
XLIII. Az eltenni való szőlőket miképpen kell elrendelni , és eltartani? —
XLIV. A' gránát almákat miképpen kell eltartani? 241
XLV. A' kerek'-sestinusi-mézes-és egyéb alma nemeket miképpen kell eltartani? 243
XLVI. Az örvény-gyökér betsinálásárol. 245
XLVII. A' fehér olajfa gyümölts betsinálásárol ? 247
XLVIII. A' fekete olajfa gyümölts betsinálásárol. 230
XLIX. A' megtört olajfa gyümöltsöt hogy kell elkészíteni? 252
L. Hogy tsinálják az olajat. 233
LI. A' mustos olajról.259
LII. A' kenetnek való olajat hogy kell tsinálni ? 261
LIII. A' disznó hús besózásárol. 261
LIV. A' kerek és tövis répát hogy kell eltenni ? 265
LV. Mustárt miképpen kell tsinálni? 264
LVI. A' barna-gyapor és sárga répa gyökerét hogy kell betsinálni? 264
LVII. Erős czibrét, vagy mint mások hívják, savanyú hallevet hogy kell készíteni ? 263
AZ ÉLŐFÁKRÓL VALÓ KÖNYV.
I. A' Szöllö oskola tsinálásárol. 268
II. Millyen plánta veszszoket kell szedni és mikor! 270
III. Miképpen kell szedni a magveszszőket, és a' föld mivoltárol. 271
IV. A' szöllök nemeiről. 273
V. Miképpen kell a szöllöket mivelni ? 275
VI. A' szöllö megmetszéséröl és tenyészteté-sérőj. 277
VII. A' szőllö szaporitásárol. 278
VIII. A' hasznos oltásolírol, mellyek a' szöllö tökéket termékenyekké tészik. 280
IX. Hogy a' tökénn külömbözö nemiiszöllők leg-yenek. 282
X. Szüret utánn miképpen kell metszeni ? 283
XI. A' szöllö meg fattyazásárol. 284
XII. A' kapállásrol. 285
XIII. Hogy a' hideg a' szőlőt ne bántsa. -
XIV. Hogy a' hangya a' tökére ne mászszon. 286
XV. Hogy a' patkányok vagy madarak a' szőlőt ne bántsák. 286
XVI. A' felfutó fáiszölökröl. —
XVII. Az olajfás helyekről. 288
XVIII. A' gyümöltsösök állításáról. 290
XIX. A' gödrök készítéséről. 290
XX. Hogy kell az ültetni való fákat választani. 291
XXI. Mikor kell plántálni a fige-fát? 292
XXII. A' Diófa ültetésről. 293
XXIII. A' Pomagránat ültetéséről. —
XXIV. A' Körtvélyröl. 294
XXV. Az almafák ültetéséről. 294
XXVI. A' gyümöltsfák beoltásárol. 295
XXVII. Hogy minden oltó ágat minden fába be lehessen oltani. 298
XXVIII A' Zanótrol. 299
XXIX. A' fűzfáról, jeneszterröl, és nádról 301
XXX. A' violárol és Rósárol. — Vissza