Móricz Zsigmond: Erdély I-III. (Szekfű Gyulának dedikált példány)
Tündérkert/A nagy fejedelem/A nap árnyéka
Athenaeum
(Budapest)
,
Kiadói egészvászon kötés , 904 oldal
Kiadói egészvászon kötés , 904 oldal
| Sorozatcím: | |
|---|---|
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 20 cm x 14 cm |
| ISBN: | |
| Aukció vége: |
2023-05-28 20:00
|
Aukciós tétel adatai
[Budapest], 1935, Athenaeum (Athenaeum Irod. és Nyomdai R.-T.), 904 p.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Szerző által dedikált példány. A trilógia első teljes kiadása. Erdély I-III. Móricz Zsigmond történelmi regénytrilógiája.
Az előlapon a szerző, Móricz Zsigmond tollal beírt, névre szóló dedikációja olvasható: "Szekfű Gyulának szeretettel küldi Móricz Zsigmond 1934. XII. 12.".
I. kötet: Tündérkert.Történelmi regény a XVII. század elejéről. Báthory Gábor erdélyi fejedelemsége. Bethlen Gábor ifjúkora. A címlapon a Báthory-család sárkányfogas címere látható.
II. kötet: A nagy fejedelem. A Tündérkert virágbaborul. Bethlen Gábor dicsősége. Zsuzsanna fejedelem. Asszony szenvedése eljő. A címlapon az iktári Bethlen-család címere látható.
III. kötet: A nap árnyéka. Az asszonyi állat az ő urának dicsőségében láthatatlan lesz. - Minél jobb s tökéletesebb, annál jobban s tökéletesebben: Íme a regény. A címlapon a Károlyi-család régi címere látható.
A dedikáció címzettje, Szekfű Gyula (Székesfehérvár, 1883. május 23. – Budapest, 1955. június 28.) történész, publicista, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a kora újkori magyar történelem kutatója. Többek között a Magyar Nemzeti Múzeum, az Országos Levéltár, illetve a bécsi Császári és Királyi Házi, Udvari és Állami Levéltár munkatársa, valamint a Magyar Szemle szerkesztője volt.
A könyv fedelén Erdély címere látható. Nyomtatta az Athenaeum Irod. és Nyomdai R.-T.
Kiadói egészvászon kötésben lévő példány, aranyozott feliratos, aranyozott címerrel illusztrált címfedéllel, aranyozott feliratos könyvgerinccel, kiadói előzéklapokkal, hiánytalan állapotban.
A kötet szerkesztője, Móricz Zsigmond (Tiszacsécse, 1879. július 2. – Budapest, 1942. szeptember 5.) író, újságíró, szerkesztő. A 20. századi realista prózairodalom legismertebb alakja. A "Debreceni Hírlap" segédszerkesztője, a kisújszállási gimnázium óraadó tanára, a Kultuszminisztérium tisztviselője és a Központi Statisztikai Hivatal munkatársa volt. Mikszáth Kálmán hívására "Az Újság" gyermekrovatának szerkesztője lett. A Kisfaludy Társaság megbízásából népdalgyűjtésbe kezdett, s 1903–1905 folyamán Szatmár falvait járva rengeteg dalt, köszöntőt, találós mesét, játékot gyűjtött. 1908-ban a "Nyugat"-ban megjelent "Hét krajcár" c. novellája azonnali hírnevet hozott a szerzőnek. Osvát Ernő halála után Babits Mihállyal közösen szerkesztette a "Nyugatot", szerkesztői elveiket azonban nemigen tudták összehangolni. Móriczé volt a prózarovat. A folyóiratot igyekezett a „nemzeti koncentráció” orgánumává tenni, megszervezte a Nyugat Barátok Körét, könyvsorozatot tervezett, járta az országot, erdélyi, felvidéki, vajdasági, amerikai magyar szerzők írásait közölte, felkarolta az autodidakta paraszttehetségeket. 1939-től a népi írók atyjaként, a Kelet Népe szerkesztője lett.
Az előlapon a szerző, Móricz Zsigmond tollal beírt, névre szóló dedikációja olvasható: "Szekfű Gyulának szeretettel küldi Móricz Zsigmond 1934. XII. 12.".
I. kötet: Tündérkert.Történelmi regény a XVII. század elejéről. Báthory Gábor erdélyi fejedelemsége. Bethlen Gábor ifjúkora. A címlapon a Báthory-család sárkányfogas címere látható.
II. kötet: A nagy fejedelem. A Tündérkert virágbaborul. Bethlen Gábor dicsősége. Zsuzsanna fejedelem. Asszony szenvedése eljő. A címlapon az iktári Bethlen-család címere látható.
III. kötet: A nap árnyéka. Az asszonyi állat az ő urának dicsőségében láthatatlan lesz. - Minél jobb s tökéletesebb, annál jobban s tökéletesebben: Íme a regény. A címlapon a Károlyi-család régi címere látható.
A dedikáció címzettje, Szekfű Gyula (Székesfehérvár, 1883. május 23. – Budapest, 1955. június 28.) történész, publicista, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a kora újkori magyar történelem kutatója. Többek között a Magyar Nemzeti Múzeum, az Országos Levéltár, illetve a bécsi Császári és Királyi Házi, Udvari és Állami Levéltár munkatársa, valamint a Magyar Szemle szerkesztője volt.
A könyv fedelén Erdély címere látható. Nyomtatta az Athenaeum Irod. és Nyomdai R.-T.
Kiadói egészvászon kötésben lévő példány, aranyozott feliratos, aranyozott címerrel illusztrált címfedéllel, aranyozott feliratos könyvgerinccel, kiadói előzéklapokkal, hiánytalan állapotban.
A kötet szerkesztője, Móricz Zsigmond (Tiszacsécse, 1879. július 2. – Budapest, 1942. szeptember 5.) író, újságíró, szerkesztő. A 20. századi realista prózairodalom legismertebb alakja. A "Debreceni Hírlap" segédszerkesztője, a kisújszállási gimnázium óraadó tanára, a Kultuszminisztérium tisztviselője és a Központi Statisztikai Hivatal munkatársa volt. Mikszáth Kálmán hívására "Az Újság" gyermekrovatának szerkesztője lett. A Kisfaludy Társaság megbízásából népdalgyűjtésbe kezdett, s 1903–1905 folyamán Szatmár falvait járva rengeteg dalt, köszöntőt, találós mesét, játékot gyűjtött. 1908-ban a "Nyugat"-ban megjelent "Hét krajcár" c. novellája azonnali hírnevet hozott a szerzőnek. Osvát Ernő halála után Babits Mihállyal közösen szerkesztette a "Nyugatot", szerkesztői elveiket azonban nemigen tudták összehangolni. Móriczé volt a prózarovat. A folyóiratot igyekezett a „nemzeti koncentráció” orgánumává tenni, megszervezte a Nyugat Barátok Körét, könyvsorozatot tervezett, járta az országot, erdélyi, felvidéki, vajdasági, amerikai magyar szerzők írásait közölte, felkarolta az autodidakta paraszttehetségeket. 1939-től a népi írók atyjaként, a Kelet Népe szerkesztője lett.
Előszó
Ragyogó téli nap volt odakinn, február tizedike, vasárnap. Az ajtónálló úgy elbámészkodott a kint ácsorgó népen, hogy maga is a fejét csóválta rá. - De mi az ördögöt tudnak úgy csudálni ezeken... TovábbElőszó
Ragyogó téli nap volt odakinn, február tizedike, vasárnap. Az ajtónálló úgy elbámészkodott a kint ácsorgó népen, hogy maga is a fejét csóválta rá. - De mi az ördögöt tudnak úgy csudálni ezeken az ablakokon - mondta magában. A Szent Mihály temploma körül vastagon állt a nép, bundások meg darócosok vegyesen. Hidegnek kellett odakinn lenni, mer nagyon dugták zsebre az öklüket s asszonyok nagyon húzták nyakba a kerek subácskákat, meg a posztó ujjasokat. - Má pég csak déllére gyün meg a fiatal fejedelemaszszony, - perelt velük magában a hajdúlegény, - azt igen, annak lesz láttattya, ha az meggyün, mer arra mindenki kíváncsi, mien lehet, hogy a fejedelem mán egy esztendeje nem ereszti be Erdélyországába... De azér ezek a bámész városiak, a mégis csuda, hogy tudnak odale fagyoskodni... A nagy mélázásba észre se vette, hogy a háta megett elsillant s már a kilincset fogja a szépséges kancellárné asszony... - Nem szabad - kiáltott rá olyan ijedten, hogy ő is megijedt. - Nem szabad bemenni! - Nekem se? - nevetett rá nagy szemmel a szép asszony, aki olyan szép volt az aranyruhájában, bő aranyszoknyájában, mint egy aranykemence. A hajdúlegény nagyot is nyelt, mer ennyi aranyat még sose látott egész életibe s azt mondta: - Még magának a magasságos jaó istennek, neki magának se l A szép asszonyság felemelte a karját, azt a drágalátos gyönyörűséges fejér kezét: - Hagyd csak Lukcsi fiam, csak egy félpillantatra nézek be. Vissza
Tétel sorszám:
147
Kikiáltási ár:
1 Ft
(Minimum licitlépcső: 1000 Ft)
Hátralévő idő:
Leütési ár:
Ft
| Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul. |
Leütési ár:
120.000 Ft
Licitek száma: 0
Ft
| Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni! |