Illyés Gyula: Fáklyaláng (Inke László színművésznek dedikált példány)

[Budapest], 1953, Szépirodalmi Könyvkiadó (Athenaeum Nyomda, Bp.), 83 p. + [1] p., ill.

Szerző által dedikált példány. Első kiadás. Fáklyaláng. Dráma két felvonásban, utójátékkal. Írta: Illyés Gyula.
A címlapon a szerző, Illyés Gyula tollal beírt, névre szóló dedikációja olvasható: "Inke Lászlónak szeretettel s köszönettel, Illyés Gyula".
A dedikáció címzettje, Inke László (Arad, 1925. január 16. – Budapest, 1992. augusztus 19.) Jászai Mari-díjas színművész, érdemes és kiváló művész. Többek között a Miskolci Nemzeti Színház, a budapesti Vidám Színpad, a Szegedi Nemzeti Színház, a József Attila Színház és a Thália Színház munkatársaként tevékenykedett. Színházi szerepei mellett, számos filmben és sorozatban játszott, valamint szinkronszínészként is dolgozott. Ő volt a magyar hangja Telly Savalasnak a Kojak című sorozatban. Inke a Szegedi Nemzeti Színház tagjaként, 1953-ban Kossuth szerepét alakította a "Fáklyaláng" c. darabban.
A címlap Csillag Vera, a színpadterv Varga Mátyás műve. A szerkesztésért felel: Réz Pál. Két fekete-fehér rajzzal illusztrált kiadás. Bemutatta a budapesti Katona József Színház 1952. december 12-én Bessenyi Ferenc, Ungvári László, Máté Erzsi, Kárpáti Zoltán, Árva János, Siménfalvy Sándor, Márki Géza, Lendvay Lajos, Somló István, Bihari József, Somogyvári Pál, Bodnár Jenő alakításával, Gellért Endre rendezésében, Varga Mátyás díszleteivel, Nagyajtai Teréz jelmezeiben. Nyomtatta az Athenaeum Nyomda, Budapesten.
Kiadói varrott papírkötésben lévő példány feliratos, alakos-ábrás illusztrációval díszített címfedéllel, feliratos, egy helyen hiányos könyvgerinccel, néhány oldalon tollal készített jelöléssel, hiánytalan tartalmi résszel.
A szerző, Illyés Gyula (Sárszentlőrinc-Felsőrácegrespuszta, 1902. november 2. – Budapest, 1983. április 15.) háromszoros Kossuth-díjas költő, író, drámaíró, műfordító, lapszerkesztő, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. A Nyugat kiadásában jelent meg első verseskötete (Nehéz föld, 1928). A két háború közötti fiatal magyar költőnemzedék legelismertebb tagjai közé tartozott. Irodalmi műveinek fő megjelenési helye közel másfél évtizedig a Nyugat volt. 1928-tól szoros barátságot ápolt József Attilával, az 1930-as évek elejétől pedig nemzedéke több más jeles tagjával, irodalmi és világnézeti eszmetársaival: Erdélyi Józseffel, Kodolányi Jánossal, Szabó Lőrinccel, Németh Lászlóval és Gelléri Andor Endrével. Több nemzedéktársával együtt a harmincas évek közepén csatlakozott a népi írók mozgalmához, s annak egyik vezető alakja lett. Közös gondolkodásuk eredményeként látott napvilágot 1932-ben a "Tanú" c. lap, egy évvel később pedig Debreceni Káté címmel megszületett egy új, társadalmilag érzékeny népi írói mozgalom cselekvési programja. Illyés maga is részese, nemegyszer elindítója volt a különféle folyóiratok hasábjain folyó világnézeti és kritikai vitáknak. Így például az irodalmi zsidókérdésről, a katolikus költészetről, a jobb- és baloldali irodalomról, a Zilahy Lajos nevével fémjelzett Új Szellemi Front irodalmi programjáról, stb. Letisztult, kifinomult költészetére az emberi helytállás, a szociális érzékenység és a lírai képek egymásba fonódása egyaránt jellemző.

1945 utáni szépirodalmi első kiadások
Dráma
Híres emberek könyvtárából
Színház, filmművészet