Eötvös József, B.: Gondolatok

Budapest, 1891, Ráth Mór (Hornyánszky Viktor Könyvnyomdája), [4] p. + 475 p. + [1] p. + IV p.

Gondolatok. Írta: B. Eötvös József.
A hátrahagyott kéziratokból bővített ötödik kiadás. Részletes tartalomjegyzékkel kiegészített kötet. Az előlap előtti lapon ajándékozási bejegyzés látható. Nyomatott Hornyánszky Viktor Könyvnyomdájában.
Korabeli félbőr kötésben lévő példány, színes, mintás címfedéllel és hátlappal, aranyozott feliratos, aranyozott díszítéssel gazdagon ellátott könyvgerinccel, aranyozott mintákkal ellátott előzéklapokkal, aranyozott lapélekkel, hiánytalan állapotban.
A kötet szerzője, Báró vásárosnaményi Eötvös József Károly Bertalan Adalbert (Buda, 1813. szeptember 3. – Pest, 1871. február 2.) jogász, író, a Batthyány-kormány, majd az Andrássy-kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere, a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság első elnöke. Az egyetemi tanulmányait a pesti egyetem bölcselet és történelem szakán végezte. Később ügyvédi vizsgát tett. Fejér megyei aljegyző, a magyar udvari kancellária alkalmazottja, később fogalmazója, az eperjesi kerület táblabírája, magas rangú állami közhivatalnok, magy. kir. kultusz- és közoktatási minisztere volt. 1836-37-ben beutazta Németországot, Svájcot, Hollandiát, Franciaországot és Angliát. Utazásai alatt új politikai ideológiákat és új irodalmi ötleteket sajátított el. Regényeiben, színdarabjaiban és kedvenc lapjában a "Pesti Hírlapban" hirdette modern, haladó politikai eszméit. Véleménynyilvánítása a számára fontos fogházjavítás kérdésében egész irodalmat teremtett. Első országgyűlési beszédében határozottan kiállt a zsidó emancipáció mellett. 1841-ben, amikor gróf Széchenyi István a frissen induló Pesti Hírlap ellen heves támadásba lendült, Kossuth Lajos védelmére kelt, s megírta a „Kelet népe és Pesti Hírlap” c. röpiratát. Batthyány Lajos és Teleki László grófok mellett ő volt a főrendi ellenzék egyik elismert vezéralakja.

Bölcsességek, aforizmák
Regény, novella, elbeszélés