Milotay István: Népi válság, népi Magyarország (Tiltólistás kötet)
Szerző
Milotay István
Stádium Sajtóvállalat Rt.
(Budapest)
Kiadói félvászon kötés
, 200 oldal
| Sorozatcím: |
|
| Kötetszám: |
|
| Nyelv: |
Magyar
|
| Méret: |
24 cm x 18 cm
|
| ISBN: |
|
| Aukció vége: |
2023-03-26 20:00
|
Aukciós tétel adatai
Budapest, é. n., Stádium Sajtóvállalat Részvénytársaság (Stádium Sajtóvállalat Rt., Bp.), 200 p.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Első kiadás. Népi válság, népi Magyarország. Írta: Milotay István.
Zárszóval kiegészített kötet. A címlapon színes ceruzával írt jelzet látható. Nyomtatta a Stádium Sajtóvállalat Rt., Budapesten.
Kiadói félvászon kötésben lévő példány, feliratos címfedéllel és könyvgerinccel, kiadói előzéklapokkal, hiánytalan állapotban.
"...megkülönböztetett figyelemmel kell elolvasni díszes kiállítású új könyvét, a „Népi válság, népi Magyarország“-ot, amely a magyarság legidőszerűbb problémáit tisztázza olyan nagyvonalúsággal, fölényes tudással, amelyet az összes magyar közírók közül Milotay István mondhat magáénak. Az olvasó előtt feltárul a konszolidáció korának szomorú ideje a maga végzetes agrárszociális válságával, a második részben megjelenik a magyar középbirtokososztály, Csongrád, Szabolcs dzsentri-társadalma, hogy aztán megmutassa a papi és főúri latifundiumok, de vele párhuzamosan a Duna-Tisza közén élő kisemberek hazáját is. Legérdekesebb, leglenyűgözőbb a harmadik rész, amelyben Milotay István a népi gondolat szellemi harcosairól, a baloldali vágányra siklatott népiségről és népi irodalomról mond magasrendű kritikát...." - (M. L., Függetlenség, 1944. február 11./12. évfolyam/33. szám).
A kötet szerzője Milotay István (Nyírbátor, 1883. május 3. – Stein am Rhein, 1963. február 10.) újságíró, politikus, az Új Nemzedék és a Magyarság c. lapok munkatársa, a két világháború közötti időszak és a második világháború alatti évek egyik legismertebb jobboldali publicistája. 1934-ben, a Magyarsággal való szakítása után alapító szerkesztője volt a szélsőjobboldali irányultságú Új Magyarság c. lapnak. Az 1920-as évektől kezdve több alkalommal is országgyűlési képviselő, parlamenti tisztségét a nyilas puccs után is megtartotta, a háború után nyugati emigrációban élt.
A kötet szerepel a Magyar Ideiglenes Nemzetgyűlés által 1945/1946-ban összeállított „Fasiszta szellemű, antidemokratikus és szovjetellenes sajtótermékek I-IV.” címmel megnevezett zárolt könyvek tételes és hivatalos listáján.
Előszó
Marxék falun Miközben a képviselőház mentelmi ügyeket tárgyal, népjóléti botrányaktákon rágódik, miközben az egész közélet tetszhalott életet él, miközben a központi motor, a kormányzat politikai...
Tovább
Előszó
Marxék falun Miközben a képviselőház mentelmi ügyeket tárgyal, népjóléti botrányaktákon rágódik, miközben az egész közélet tetszhalott életet él, miközben a központi motor, a kormányzat politikai irányítása szellemileg és lelkileg kiszáradt, fogékonytalan bürokraták, garasos sparmeisterek, nagyképű és könyörtelen adókapacitások kezén van, miközben egy hüdéses folyamat bénulása nehezedik a lelkekre, a cselekvőképességre, sőt maholnap a gondolkozásra is, az élet meg nem áll, sőt a viszonyok nyomása alatt feszültsége egyre nagyobb lesz, egyre türelmetlenebb. A statáriális intézkedések, látszatra, a minden mindegy apátiáját borítják a közszellemre. Akik ezt kifundálták és fenntartják, azt hiszik, hogy a nyugtalanság, az elégedetlenség csak demonstratív formák közt nyilatkozhatik meg s csak akkor veszedelmes, ha hangosan ordít, ha zászlókat, lampionokat hordoz. Azt hiszik, ha lefojtják, eltiltják a hangos, demonstratív életet, ezzel a nyugtalanság forrásait is betömték, a világ folyását is megállították, megmerevítették. Ugyanaz a balokoskodás ez, amely a háború alatt a vereség híreit eltitkolta, az elfojtott közszellem továbbfejlődésével nem törődött s azt hitte, hogy a hazudozással a vereség tényeit is meg nem történtekké teheti. Addig tartott akkor is az elfojtott, a hallgatás alá szorított nyugalom, a torkokra és szívekre visszavert kétségbeesés, míg végre szemébe kellett nézni s akkor már nem akadt senki, aki mert volna a szemébe nézni.
Idefenn kétségbeesett kísérletek folynak, hogy lehetne a meglévő pártok, töredékek, frakciók és a még egészen el nem használt, vagy már nem használt politikusok új csoportosításával fölszámoltatni, fölváltani a mostani rendszert, amelynek sivársága, tehetetlensége, passzivitása százszor kétségbeejtőbb, mint a Bethlenék nyílt, agresszív rosszasága volt. Új pártok fabrikálása folyik bizalmas vacsorázások közben, új pártoké, amelyek csak képviselőkből és politikusokból rekrutálódnak, se tömegek, se közvélemény nem áll mögöttük.
Vissza