Jókai Mór: Kertészgazdászati jegyzetek
Athenaeum R. Társulat Könyvnyomdája
(Budapest)
,
Korabeli félvászon kötés , 80 oldal
Korabeli félvászon kötés , 80 oldal
| Sorozatcím: | |
|---|---|
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 18 cm x 12 cm |
| ISBN: | |
| Aukció vége: |
2023-09-24 20:46
|
Aukciós tétel adatai
Budapest, 1896, Athenaeum R. Társulat Könyvnyomdája, 80 p.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Első kiadás. Kertészgazdászati jegyzetek. Írta: Dr. Jókai Mór.
A címlapon ceruzával írt tulajdonosi bejegyzés látható. Nyomtatta az Athenaeum R. Társulat Könyvnyomdája, Budapesten.
Korabeli félvászon kötésben lévő példány feliratozatlan, mintás címfedéllel és hátlappal, aranyozott feliratozású, sérült könyvgerinccel, mintázott lapélekkel, hiánytalan állapotban.
"...Mert ezek a kertészgazdászati jegyzetek, amik Jókai Mór saját tapasztalatai nyomán készültek, oly elragadó tollal, oly lelkesítő lelkesedéssel vannak megírva, hogy azok hatása folytán egyszerre föl fog szaporodni a pomologok száma. Jókai, a szenvedélyes kertész, alapos tanácsokat ad a szőlősgazdáknak, a gyümölcsfáikkal bibelődőknek, úgy, hogy bámulunk a szakértelmén s bámulunk azon, hogy a szaktudását mily gyönyörűen, mulattatóan, ötletesen fejezi ki..." - írta a műről Ország-Világ c. lap (1896. április/17. évfolyam/15. szám).
A szerző, Jókai Mór (Komárom, 1825. február 18. – Budapest, 1904. május 5.) író, újságíró, politikus, a "Márciusi Ifjak" egyike. Első regényének a "Hétköznapok"-nak a sikere után az írásnak szentelte az egész életét. A "Pesti Füzetek", majd az "Életképek" szerkesztője volt. Az "Életképek" az idők folyamán egyértelműen politikai lappá alakul át. Jókai ebben cikkeivel a nemzeti politikát támogatja a "Szabadság, egyenlőség, testvériség" eszméjének jegyében. Az "Életképek" után a "Pesti Hírlap" szerkesztését vállalta el, majd megindította az "Esti Lapokat", a radikálisok főorgánumát. A forradalom bukása után Jókai tevékenységét többnyire a "Vasárnapi Újságnak" szentelte, ami ugyan eszmeiségben megegyezett a nagy író gondolataival, de a lapnak politikai okokból a szerkesztője nem lehetett. A 19. századi magyar irodalom rendkívüli népszerűséget elérő, nagy regényírója volt, gazdag és tartalmas életművet hagyott hátra. Regényeinek befogadását, értelmezését a keletkezésüktől az utóbbi évtizedekig a realista és a romantikus stílus kettőssége határozta meg; e két irodalmi stílus ötvözése tette Jókait "a magyar nemzet íróóriásává".
A címlapon ceruzával írt tulajdonosi bejegyzés látható. Nyomtatta az Athenaeum R. Társulat Könyvnyomdája, Budapesten.
Korabeli félvászon kötésben lévő példány feliratozatlan, mintás címfedéllel és hátlappal, aranyozott feliratozású, sérült könyvgerinccel, mintázott lapélekkel, hiánytalan állapotban.
"...Mert ezek a kertészgazdászati jegyzetek, amik Jókai Mór saját tapasztalatai nyomán készültek, oly elragadó tollal, oly lelkesítő lelkesedéssel vannak megírva, hogy azok hatása folytán egyszerre föl fog szaporodni a pomologok száma. Jókai, a szenvedélyes kertész, alapos tanácsokat ad a szőlősgazdáknak, a gyümölcsfáikkal bibelődőknek, úgy, hogy bámulunk a szakértelmén s bámulunk azon, hogy a szaktudását mily gyönyörűen, mulattatóan, ötletesen fejezi ki..." - írta a műről Ország-Világ c. lap (1896. április/17. évfolyam/15. szám).
A szerző, Jókai Mór (Komárom, 1825. február 18. – Budapest, 1904. május 5.) író, újságíró, politikus, a "Márciusi Ifjak" egyike. Első regényének a "Hétköznapok"-nak a sikere után az írásnak szentelte az egész életét. A "Pesti Füzetek", majd az "Életképek" szerkesztője volt. Az "Életképek" az idők folyamán egyértelműen politikai lappá alakul át. Jókai ebben cikkeivel a nemzeti politikát támogatja a "Szabadság, egyenlőség, testvériség" eszméjének jegyében. Az "Életképek" után a "Pesti Hírlap" szerkesztését vállalta el, majd megindította az "Esti Lapokat", a radikálisok főorgánumát. A forradalom bukása után Jókai tevékenységét többnyire a "Vasárnapi Újságnak" szentelte, ami ugyan eszmeiségben megegyezett a nagy író gondolataival, de a lapnak politikai okokból a szerkesztője nem lehetett. A 19. századi magyar irodalom rendkívüli népszerűséget elérő, nagy regényírója volt, gazdag és tartalmas életművet hagyott hátra. Regényeinek befogadását, értelmezését a keletkezésüktől az utóbbi évtizedekig a realista és a romantikus stílus kettőssége határozta meg; e két irodalmi stílus ötvözése tette Jókait "a magyar nemzet íróóriásává".
Előszó
Részlet a könyvből: Indokolás Miért jut eszembe épen most, a szenzácziós hírek özönében, a közönséget egy olyan kis szigetre invitálni, a melynek neve >Kert<, annak az okait előadom. Előttünk... TovábbElőszó
Részlet a könyvből: Indokolás Miért jut eszembe épen most, a szenzácziós hírek özönében, a közönséget egy olyan kis szigetre invitálni, a melynek neve >Kert<, annak az okait előadom. Előttünk fekszik két nevezetes nyomtatvány, mely a legközelebbi jövendőnkre nagy befolyással bir. Az egyik a földmivelésügyi miniszternek a törvényjavaslata a filloxerától elpusztitott szőlők ujból betelepítéséről, a másik ugyanazon miniszternek megbizásából nagy szakértelemmel megirott s diszesen illusztrál könyve Linhart György és Mezey Gyula magyar-óvári gazdasági akadémiai tanároknak a
Tétel sorszám:
179
Kikiáltási ár:
8.000 Ft
(Minimum licitlépcső: 1000 Ft)
Hátralévő idő:
Leütési ár:
Ft
| Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul. |
Leütési ár:
22.700 Ft
Licitek száma: 0
Ft
| Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni! |