Garay [János]: Magyar és német beszélgetések kézikönyve
Handbuch ungarisch-deutscher Gespräche - Vagyis gyakorlati utmutatás e két nyelvben a társalgás és közélet legkülönnemübb viszonyaiban való helyes és ügyes kifejezésre/Oder praktische Anleitung in der beiden Sprachen über die verschiedartigsten Verhältniffe des Gesellschafts- und Geshäftschlebens sich richtig und geläusig auszudrücken
Heckenast Gusztáv
(Pest)
,
Korabeli félbőr kötés , 336 oldal
Korabeli félbőr kötés , 336 oldal
| Sorozatcím: | |
|---|---|
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar Német |
| Méret: | 17 cm x 12 cm |
| ISBN: | |
| Aukció vége: |
2023-03-26 20:00
|
Aukciós tétel adatai
Pesten, 1847, Heckenast Gusztáv, XVI p. + 320 p.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Magyar és német beszélgetések' kézikönyve, vagy is gyakorlati utmutatás e' két nyelven a' társalkodási, ipar- és közélet' legkülönneműbb viszonyaiban helyes és ügyes kifejezésre. Különös tekintettel a' két nyelv közötti különbözésekre és sajátságokra, főkép a' nevek' ragozásában és igék' hajtogatásában, névszerint a' magyar határozatlan és határozott, nem különben ikes igék' helyes használatában. Bővítve a' társas életben legszokottabb szólásmódok', a' legsajátabb szójárások', 's leginkább előforduló közmondások' gyüjteményével, valamint az ikes igék, ugy a' két nyelvben előforduló rendhagyó igék' jegyzékével. Végre egy magyar-német olvasó könyvvel. Szerkeszté: Garay [János]. / Handbuch ungarisch-deutscher Gespräche, oder, Praktische Anleitung in den beiden Sprachen über die verschiedenartigsten Verhältnisse des Gesellschafts- und Geschäftslebens sich richtig und geläfig auszudrücken, mit besonderer Berücksichtigung der in den beiden Sprachen obwaltenden Abweichungen und Eigentümlichkeiten in den Endungen der Nennwörter, Conjugation der Zeitwörter, namentlich der richtigen Anwendung der ungarischen unbestimmten und bestimmten, so wie auch der in „ik‘‘ endigenden Zeitwörter; dann einer Sammlung der im geselligen Umgänge gebräuchlichsten Redensarten, der eigentümlichsten Idiotismen und am häufigsten vorkommenden Sprüchwörter, so wie mit einem Verzeichniss der in „ik” endigenden Zeitwörter, wie auch der unregelmässigen Zeitwörter in beiden Sprachen.Nebst einem ungarisch-deutschen Lesebuch. Von Garay.
Harmadik javított 's megbővített kiadás. A német rész gótbetűs. A harmadik kiadáshoz írt előszóval, bevezetéssel és részletes tartalomjegyzékkel kiegészített kötet. Kiadja Heckenast Gusztáv.
Korabeli félbőr foltos kötésben lévő példány, feliratozatlan, dombornyomott motívumokkal mintázott címfedéllel, aranyozott feliratozású, díszes könyvgerinccel, tollal és ceruzával írt bejegyzéssel, valamint ceruzás gyermekrajzzal ellátott előzéklapokkal, néhány oldalon ceruzával és tollal készített jelöléssel és aláhúzással, hiánytalan állapotban.
A kötet szerkesztője, Garay János (Szekszárd, 1812. október 10. – Pest, 1853. november 5.) költő, író, újságíró. Nagyrészt irodalommal és bölcselettel foglalkozott. 1833-tól Mátrai (Rotkrepf) Gábor "Regélő" c. továbbá a "Honművész" c. lapok segédszerkesztője volt. E két lapba írt történeti cikkeket, verseket, novellákat, tárcákat, útirajzokat, hírlapi újdonságokat, színikritikákat, sőt adomákat, talányokat és rejtvényeket is. Ezt követően a Wigand-féle "Esmeretek Tára" és a "Tudomány Tár" is közölte az írásait. Később a pozsonyi "Hírnök" c. politikai lapnak a szerkesztőségében dolgozott és a külföldi hírek fordításával foglalkozott. Pestre visszatérve a "Jelenkor" c. lap számára fordított külföldi politikai híreket és vezette a "Budapesti Napló" c. rovatot, ezután pedig az "Életképek"-ben a "Hírlapi Méh” c. szemlét vezette. Az Erdélyi János Társaság titkára volt egészen a társaság megszűnéséig. A költészet iránti vonzalma, már fiatalon megmutatkozott. Sokat olvasott, s legelőször Rajnis magyar "Virgil"-je hatott rá, hexametereket írt és iskolai latin feladatait magyarul is elkészítette. Később főleg Virág Benedek ódáinak befolyása alá került, s inkább a líra felé hajlott. 1848-ban báró Eötvös József vallás- és közoktatási miniszter a magyar királyi egyetemhez a magyar nyelv és irodalom tanárának nevezte ki.
Harmadik javított 's megbővített kiadás. A német rész gótbetűs. A harmadik kiadáshoz írt előszóval, bevezetéssel és részletes tartalomjegyzékkel kiegészített kötet. Kiadja Heckenast Gusztáv.
Korabeli félbőr foltos kötésben lévő példány, feliratozatlan, dombornyomott motívumokkal mintázott címfedéllel, aranyozott feliratozású, díszes könyvgerinccel, tollal és ceruzával írt bejegyzéssel, valamint ceruzás gyermekrajzzal ellátott előzéklapokkal, néhány oldalon ceruzával és tollal készített jelöléssel és aláhúzással, hiánytalan állapotban.
A kötet szerkesztője, Garay János (Szekszárd, 1812. október 10. – Pest, 1853. november 5.) költő, író, újságíró. Nagyrészt irodalommal és bölcselettel foglalkozott. 1833-tól Mátrai (Rotkrepf) Gábor "Regélő" c. továbbá a "Honművész" c. lapok segédszerkesztője volt. E két lapba írt történeti cikkeket, verseket, novellákat, tárcákat, útirajzokat, hírlapi újdonságokat, színikritikákat, sőt adomákat, talányokat és rejtvényeket is. Ezt követően a Wigand-féle "Esmeretek Tára" és a "Tudomány Tár" is közölte az írásait. Később a pozsonyi "Hírnök" c. politikai lapnak a szerkesztőségében dolgozott és a külföldi hírek fordításával foglalkozott. Pestre visszatérve a "Jelenkor" c. lap számára fordított külföldi politikai híreket és vezette a "Budapesti Napló" c. rovatot, ezután pedig az "Életképek"-ben a "Hírlapi Méh” c. szemlét vezette. Az Erdélyi János Társaság titkára volt egészen a társaság megszűnéséig. A költészet iránti vonzalma, már fiatalon megmutatkozott. Sokat olvasott, s legelőször Rajnis magyar "Virgil"-je hatott rá, hexametereket írt és iskolai latin feladatait magyarul is elkészítette. Később főleg Virág Benedek ódáinak befolyása alá került, s inkább a líra felé hajlott. 1848-ban báró Eötvös József vallás- és közoktatási miniszter a magyar királyi egyetemhez a magyar nyelv és irodalom tanárának nevezte ki.
Előszó
Midőn e' munka ezelőtt hat évvel legelőször sajtó alá ment, mintegy próbaútat kísértett meg, valljon az illy "Beszélgetések" szükségéről a' két nyelvet tanulni kivánó közönség megleszen-e szintúgy... TovábbElőszó
Midőn e' munka ezelőtt hat évvel legelőször sajtó alá ment, mintegy próbaútat kísértett meg, valljon az illy "Beszélgetések" szükségéről a' két nyelvet tanulni kivánó közönség megleszen-e szintúgy győződve, mint szerző és kiadó meggyőződve voltak, midőn e" könyvet közre bocsáták. Az idő csakhamar igazolta reményünket, mert a' könyv olly kelendőségnek örvende, hogy rövid két év mulva, egy második kiadást kelle belőle rendeznünk. 'S noha azóta, innen is, onnan is több hasonló kézi könyvek keletkeznének, részint az általunk felvett szerkezet és módszer szerint, részint attól elütőleg, mégis könyvünk, második kiadása is egészen elfogyot, ügy hogy egy ujabb harmadik kiadásnak már legfőbb szükségét láttuk. VisszaTartalom
Első Rész.I. Szakasz.
Előleges gyakorlatok a' magyar nyelvnek a' némettől egészen elütő szabályai felett.
Gyakorlatok a' főnevek ragaival 1
Gyakorlatok a' birtokos névmással 5
Gyakorlatok a' számnevekkel 8
Gyakorlatok a' vezeték 's keresztnevek, állapot 's rangczímek helyzéséről 12
Gyakorlatok az egyes számnak a' többes helyetti használatával 13
Gyakorlatok az egy használatáról 15
Gyakorlatok az igékkel 15
1) Gyakorlatok a' pótló igékkel 15
"Van" (mint személyes ige) 15
"Van" (mint személytelen ige) 20
Nincs 24
2) Gyakorlatok a' határozatlan és határozott igékkel 28
3) Gyakorlatok az ikes igékkel 32
A' szokottabb ikes igék' gyüjteménye 36
II. Szakasz.
A' szokottabb magyar szójárások' és közmondások' gyüjteménye magyarázattal.
I. Magyarszójárások, vagy is olly kitételek, mellyek a' magyar nyelvnek egészen sajátjai 40
Folytatás 45
II. A' legszokottabb magyar közmondások' gyüjteménye 60
Második Rész.
I. Szakasz.
A' társalkodásban előforduló megszólítások' 's legszokottabb szólásmódok' gyüjteménye.
A' társalkodásban előforduló megszólítások 63
A' társalkodásban legszokottabb szólásmódok' gyüjteménye
1) Valakit kérni, valamit kérni vagy oda ajánlani 65
2) Valamit megköszönni, bókot mondani vagy barátságot bizonyítani 67
3) Valamiben megegyezni, a' kért tárgyat vagy kegyet megadni 69
4) Valamelly kérést megtagadni, magát valamiért menteni 71
5) Valamit igenleni, tagadni vagy kétségbe hozni 72
6) Tanácsot kérni, valamint megfontolni 74
7) A'menés-és jövésről, általában járáskelésről 76
8) Valamit mondani, valamiről beszélni, beszélgetni, hallgatni 77
9) Valamit megérteni, hallani, meghallgatni, felfogni 79
10) Valamit csodálni, valamin csodálkozni (elcsodálkozni, elbámulni) 80
11) Örömöt vagy bosszuságot kijelenteni 81
12) Panaszkodni reménykedni, kétségbe esni 82
13) Ösmerni, elfeledni, emlékezni 83
14) Tudni 84
15) Felkialtások 85
II. Szakasz.
Beszélgetések az életnek mindennap előforduló tárgyairól.
Magyar és német nyelv 86
Az időjárásról 92
Az időről 98
A' színházról 100
A' mintlétről 103
Az alvásról 106
A' virasztásról 107
A' keltésről, felkeltésről, ébredésről 108
Az öltözésről 109
A' vetközésről 111
A' reggelizésről 112
A' piaczról 's bevásárlásról 114
Az ebédről 115
A' kávéról 123
A' dohányzásról 125
Az oktatásról 126
Az olvasásról 127
Az írásról 128
Számolásról és számvetésről 130
A' női foglalatosságokról 132
A' rajzolásról 135
Az éneklésről 136
A' tánczról 137
A' fürdőről 138
A' játék és mulatásról 139
A' kereskedésről 142
A' könyvárossal 143
A' vászonkereskedővel 144
A' posztókereskedővel 145
Aranymivessel 146
A' kárpitossal 147
A' czipővargával 148
A' divatárusnéval 149
A' szabóval 150
A' csizmadiával 152
A' mosónéval 153
A' lakatossal 154
Az órással 155
A' fakereskedővel 156
Favágóval, bizhordozóval, hamuszedővel stb. 157
Cselédfogadáskor 158
Az utazásról 160
Utazás a' vaspályán 166
Utazás a' gőzhajóval 169
Megérkezéskor a' fogadóba 171
Egy idegen városban 172
Pénzváltáskor 173
Szállásbérlés' alkalmával 174
Házvételkor 175
Egy mezei Jakot venni, vagy bérelni 177
Falun 178
Szőlőben 180
Egy baromfi-udvarban 181
Az állatte3nyésztésről 182
Egy lókereskedővel 182
A' halászatról 185
A' madarászatról 186
A' vadászatról 187
Egy orvossal 189
Keresztetés, menyekző, temetés 190
Harmadik Rész.
A' hét napjai 192
Az év' hónapjai 192
A' szokottabb keresztnevek' magyarázata
Férfinevek 193
Nőnevek 195
A' jelesebb művészetek' tudományok', mesterségek' 'stb. nevei 197
Világrészek 204
Országok (magyar-németül) 204
(Német-magyarul) 206
A' vármegyék' nevei Magyarországban 207
Olly magyar helységek' nevei, mellyek a' németben különböző néven neveztetnek 209
(Magyar-németül) 209
(Német-magyarúl) 221
Czimzetek.
1) Megszólításban 233
2) Levélborítékon 234
Toldalék.
1) Olvasó könyv 243
2) A' rendhagyó törzsók-igék' jegyzéke 302
3) A' német nyelvnek rendhagyó törzsökigéi 306 Vissza
Tétel sorszám:
128
Kikiáltási ár:
12.000 Ft
(Minimum licitlépcső: 1000 Ft)
Hátralévő idő:
Leütési ár:
Ft
| Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul. |
Leütési ár:
15.100 Ft
Licitek száma: 0
Ft
| Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni! |