Aukciós tétel adatai
Budapest, 1917, Singer és Wolfner (Korvin Testvérek, Bp.), 31 p. + [1] p., ill.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Milliók Könyve, II. évf., 29. sz., 1917. január 13.
A királytigris. Írta: Bársony István.
Néhány fekete-fehér rajzzal illusztrált reklámmal és kötetvégi könyvhirdetésekkel. Nyomtatta a Korvin Testvérek nyomdája Budapesten. A borítókép Földes Imre munkája.
Kiadói tűzött papírkötésben lévő példány feliratos, művészi rajzzal illusztrált címfedéllel, feliratos hátlappal, tiszta belívekkel, hiánytalan állapotban.
A kötet szerzője Bársony István (1855-1928) vadász, író, újságíró. Az Egyetértés, a Hazánk, a Magyar Hírlap munkatársa, a Budapesti Közlöny szerkesztője volt. Számos elbeszélés, regény, természetleírás és vadásztörténet köthető a nevéhez – főleg utóbbiakkal ért el sikereket. Királytigris c. művéről az alábbi sorok jelentek meg az Uj Idők c. hetilapban:
"[T]éved, aki azt hinné, hogy ez a királytigris valamely forró afrikai vagy indiai vadon hőse, hogy itt egy hamisítatlan vadászkalandról, marcona Nimródok történetéről van szó. [...] [A] tigris itt egy tökéletes gavallér, egy férfi, aki hódításra termett, egy modern Don Juan, akit az író képletesen illet az őserdők ragadozójának nevével, arról a merészségről, amellyel éppen a legszebb asszonyokat szemeli ki préda gyanánt, s arról a szilaj, félelmet nem ismerő mohóságról, amelylyel a női szívekért mindent kockára tesz." (Uj Idők, 1917/3. sz., 83.)
Előszó
Részlet
A főváros egyik félreeső, de csinos és tiszta utcácskáján egy sűrűn lefátyolozott hölgy sietett végig a javában díszlő tavasz valamelyik csöndes alkonyatán. Magasabb volt a közepesnél s termete rendkívül arányosnak látszott a testhez simuló kabátkában. Nem volt tulságosan karcsú, hanem a dereka plasztikus hajlása annál több erőt és rugalmasságot sejtetett. Oly könnyedén és kecsesen lépegetett, hogy már a járása is fiatalságot árult el. Amint szoknyáját egy parányit megemelte, kikandikált alóla a cipőcskéje hegye.
Nagyon finom szabású cipőcske volt a lábán. Árúló cipőcske. Elmondta az ahhoz értő kíváncsi szemnek, hogy ez a nő az elegáns emberek osztályából való. A nyárspolgárkaszt derék asszonyait majdnem mindig meg lehet ösmerni arról, hogy bármily kitűnő szabóval dolgoztassanak is: cipő és keztyű dolgában kevéssé finnyásak. Pedig ha ez a kettő nem tökéletes, akkor a híres Worth szabási tudománya sem elég, hogy a toilette igazi gourmandja meg ne botránkozzék magában a rosszul öltözött hölgy láttára.
Vissza