Illyés Gyula Összegyüjtött Versei (Madácsy Lászlónak dedikált példány)

[Budapest], 1940, Nyugat (Hungária R.-T., Bp.), 460 p.

Szerző által dedikált példány. Illyés Gyula Összegyüjtött Versei.
A címlapon a szerző, Illyés Gyula tollal beírt, névre szóló dedikációja olvasható: "Madácsy Lászlónak baráti rokonérzéssel Illyés Gyula. Szeged. 1962. IV."
A dedikáció címzettje, Madácsy László (Sándorfalva, 1907. december 22. – Szeged, 1983. szeptember 6.) irodalomtörténész, költő, műfordító, szerkesztő, az irodalomtudományok kandidátusa. 1951-től a szegedi Pedagógiai Főiskola, 1957-től a szegedi egyetem docenseként, 1959-től pedig a József Attila Tudományegyetem francia nyelv és irodalom tanszékének vezetőjeként dolgozott. Ezenkívül a Dugonics Társaság főtitkára, Szeged város szabadművelődési felügyelője, az Írószövetség Szegedi Csoportjának elnöke, valamint a Móra Ferenc Múzeum irodalmi osztályának vezetője volt. Részt vett a Tiszatáj c. folyóirat alapításában.
Részletes tartalomjegyzékkel kiegészített kötet. Nyomtatta a Hungária R.-T., valamint kötötte a Rudas Könyvkötészet Budapesten.
Kiadói egészvászon kötésben lévő példány feliratozatlan, a Nyugat emblémájával ellátott, foltos címfedéllel, feliratos könyvgerinccel, új előzéklapokkal, mindkét oldalon foltos címlappal, az egyik oldalon tollal készített gyermekrajzzal (450. p.), a hátlapon a kötészet feltüntetésével, hiánytalan állapotban.
A szerző, Illyés Gyula (Sárszentlőrinc-Felsőrácegrespuszta, 1902. november 2. – Budapest, 1983. április 15.) háromszoros Kossuth-díjas költő, író, drámaíró, műfordító, lapszerkesztő, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. A Nyugat kiadásában jelent meg első verseskötete (Nehéz föld, 1928). A két háború közötti fiatal magyar költőnemzedék legelismertebb tagjai közé tartozott. Irodalmi műveinek fő megjelenési helye közel másfél évtizedig a Nyugat volt. 1928-tól szoros barátságot ápolt József Attilával, az 1930-as évek elejétől pedig nemzedéke több más jeles tagjával, irodalmi és világnézeti eszmetársaival: Erdélyi Józseffel, Kodolányi Jánossal, Szabó Lőrinccel, Németh Lászlóval és Gelléri Andor Endrével. Több nemzedéktársával együtt a harmincas évek közepén csatlakozott a népi írók mozgalmához, s annak egyik vezető alakja lett. Közös gondolkodásuk eredményeként látott napvilágot 1932-ben a "Tanú" c. lap, egy évvel később pedig Debreceni Káté címmel megszületett egy új, társadalmilag érzékeny népi írói mozgalom cselekvési programja. Illyés maga is részese, nemegyszer elindítója volt a különféle folyóiratok hasábjain folyó világnézeti és kritikai vitáknak. Így például az irodalmi zsidókérdésről, a katolikus költészetről, a jobb- és baloldali irodalomról, a Zilahy Lajos nevével fémjelzett Új Szellemi Front irodalmi programjáról, stb. Letisztult, kifinomult költészetére az emberi helytállás, a szociális érzékenység és a lírai képek egymásba fonódása egyaránt jellemző.

Dedikált, aláírt példányok
Híres emberek könyvtárából
Versek, eposzok