Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Első kiadás. Lotz Károly falfestményei. Szövegét írta: Riedl Frigyes.
"A Franklin-Társulat nyomása. A fénymetszeteket Háry Gyula és Papp Sándor festőművészek közreműködésével Aust Róbert budapesti intézete készítette Weinwurm Antal fényképei alapján. A fametszetek Morelli Gussztáv tanár vezetése alatt készültek, ki a Lotz Album művészi elrendezését is intézte".
Húsz fénymetszetű, hártyapapírral védett táblával és Morelli Gusztáv fametszeteivel illusztrált, valamint a fénymetszetek jegyzékével kiegészített kiadás.
Kiadói egészvászon mappában lévő példány dombornyomott feliratozású, dombornyomott díszítéssel ellátott mappafedéllel, feliratozatlan, kopott, sérült mappagerinccel, kopott, hiánytalan állapotban.
Lotz Károly (Bad Homburg vor der Höhe, 1833. december 16. – Budapest, 1904. október 13.) német származású, magyar festőművész, a 19. századi akadémikus magyar fal- és portréfestészet kiemelkedő alakja. Kezdetben szobrásznak készült, majd Marastoni Jakabnál és Weber Henriknél festeni tanult. 1852-ben Bécsbe utazott, ahol K. Rahl tanítványa, majd munkatársa lett, akivel számos falképet festettek főúri és nagypolgári palotákban. 1864-ben nagy sikert aratott idehaza a Vigadó lépcsőházának falfestményeivel, majd 1874-ben Than Mórral együtt ő készítette el a Magyar Nemzeti Múzeum lépcsőházának festését. Ezt követően 1883-ban a Mintarajziskola tanára, 1896-tól pedig a második festészeti mesteriskola vezetője lett. Falképei a velencei barokk freskófestészet hatását tükrözik, bravúrosak, könnyedén elegánsak. Időtállóbbak finom színezésű vázlatai, vonzó arcképei és mitológiai tárgyú festményei.
Tartalom
A fénymetszetek jegyzéke
I. II.
A m. kir. Operaház mennyezete: Az Olympus. (Freszkó.)
III.
Részlet az Operaház mennyezetének freszkójából: Apollo csoportja.
Jobbra Aurora, lent a Hórák.
IV.
Részlet: Zeus csoportja.
Zeus mellett Juno, jobbra tőlük Pallas Athenae, Ares és Hebe. lent Hermes és Hephaistos, balra Niké, Ganymed, Gäe, Demeter és Rhea.
V.
Részlet: Pluto birodalma.
A középen a halál az álom és az alvás közt, balra az Eumenidák és Pluto, a mint Persephonet elrabolja. Jobbra a Párkák, alattuk Artemis.
VI.
Részlet: Bacchus és kisérete (Faunok, Mänadák és Kentaurok).
VII.
Részlet: Poseidon csoportja.
VIII.
Részlet: Venus csoportja.
Jobbra a Grácziák, balra Ámor és Psyche.
IX.
Részet: a művészetek (a III-IX. tábla Lotz Károly eredeti kartonjai után készült).
X. XI.
A m. kir. Kuria-épület lépcsőházának freszkója: Justitia.
Az alsó rész közepén Justitia. Jobbról az igazságosság védő tevékenysége, felette a Béke; balról a bűn üldözése (a kerítőnő, a gyilkos, a tolvaj). E csoport felett az Eumenidák. A felső rész az igazságosság áldó hatását mutatja. Közepén a Jólét, a Rend, a Dicsőség. Jobbról a művészetek és tudományok, balról a Kereskedés, Ipar és Mezőgazdaság.
XII.
Mennyezet-freszkó br. Wodianer Albert palotájában Budapesten. A művészetek.
Jobbról a Költészet, Építészet, Szobrászat és Festészet, balról a Táncz, a Zene, az Ének és a Színészet.
XIII.
Mennyezet-freszkó Károlyi István gróf budapesti palotájában.
A képen négy csoport észlelhető: lent Bacchus csoportja, a jobboldalon a Hórák, fent Venus kísérőivel a baloldalt a Zene amorettái.
XIV.
Mennyezetkép Károlyi Sándor gróf budapesti palotája lépcsőházában: Aurora és kísérői, lent balfelől Helios kocsiján.
XV.
Mennyezetkép az uj Országházban: Magyarország apotheosisa.
Közepén Hunnia czimerrel és koránypálczával. Jobbról fölötte a Gazdaság, balról az Igazgatóság. Egészen fönt a béke és a Dicsőség geniuszai.
Lent a nemzet: a nép, az egyház, a honvédelem, a művészet képviselői. Baloldalt lent Széchenyi, mint a modern Magyarország megteremtője.
XVI.
Mennyezetkép az új Országházban: A törvényalkotás apotheosisa.
A középen Magyarország geniusza márványoszlopra vési a legfontosabb törvényeket, melyeket a jobboldalt lebegő történettől hall.
Legalúl ül Kronos. A falon a Vérszerződés ábrázolása mint dombormű látható.
A párkányon jobboldalt az Energia és Hazaszeretet, jobboldalt az Igazságosság és Bölcsesség, baloldalt lebeg az Anarchia szelleme (a fején phrigiai sipka) és a Béke győzelmes geniusza.
XVII. XVIII.
Mozaikkép a lipótvárosi templom kupolájából: A négy evangelista.
XIX. XX.
Fali freszkók a budai Mátyás-templomból: Szent László életéből.
Az első középen: Szt. László király testének kiemelése a nagyváradi sírboltból. Jobbra: eskütétel Szt. László sírja mellett, balra: a szekér angyalok kísérete mellett a szent holttestét Nagy-Váradra viszi. A XX. táblán jobbfelől: Szt. László a cserhalmi ütközetben kiszabadít a kun rabló kezéből egy magyar leányt. Fent Szt. László a pusztaság szomjazó katonái számára vizet fakaszt.
Vissza