Lezárt aukciók


Thallóczi Lajos/Ipolyi Arnold/Szádeczky Lajos: Csömöri Zay Ferencz 1505-1570 - Bedegi Nyáry Krisztina 1604-1641 - Kornyáti Békés Gáspár 520-1579

1505-1570/1604-1641/1520-1579

Szerző
Thallóczi Lajos
Szerkesztő
Szilágyi Sándor
Róla szól
Csömöri Zay Ferencz
Magyar Tört. Társulat (Budapest) ,
Korabeli félbőr kötés , 439 oldal
Sorozatcím: Magyar történeti életrajzok
Kötetszám:
Nyelv: Magyar 
Méret: 25 cm x 17 cm
ISBN:
Aukció vége:
2023-09-24 20:30

Aukciós tétel adatai

Budapest, 1885-1887, Magyar Tört. Társulat - Méhner Vilmos (Franklin-Társulat Nyomdája), [8] p. + 406 p. + [27] t., ill. + 6 mell. (hasonmás) (összesített oldalszám)

Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata

Első kiadások. Három kötet a Magyar történeti életrajzok c. sorozatból. A Magyar Tudományos Akadémia és Magyar Történelmi Társulat megízásából szerkeszti Szilágyi Sándor.

1. Csömöri Zay Ferencz 1505-1570. Írta: Thallóczi Lajos.
Számos, szövegközti, fekete-fehér képpel, illetve 9 fekete-fehér és 1 színes képtáblával illusztrált, valamint 2 hasonmással, bevezetéssel, a képek jegyzékével, a képekről írt megjegyzésekkel és részletes tartalomjegyzékkel kiegészített kötet.
Budapest, 1885, Magyar Tört. Társulat, [4] p. + 171 p. + [10] t., ill. + 2 mell. (hasonmás)

2. Bedegi Nyáry Krisztina 1604-1641. Írta: Ipolyi Arnold.
Számos, szövegközti, fekete-fehér képpel, illetve 6 fekete-fehér képtáblával illusztrált, valamint 3 hasonmással, bevezetéssel, a képek jegyzékével, a képekről írt megjegyzésekkel és részletes tartalomjegyzékkel kiegészített kötet.
Budapest, 1887, k. n., 132 p. + [6] t., ill. + 3 mell. (hasonmás)

3. Kornyáti Békés Gáspár 1520-1579
. Írta: Szádeczky Lajos.
Számos, szövegközti, fekete-fehér képpel, illetve 9 fekete-fehér és 2 színes képtáblával illusztrált, valamint 1 hasonmással, bevezetéssel, a képek jegyzékével, a képekről írt megjegyzésekkel és részletes tartalomjegyzékkel kiegészített kötet.
Budapest, 1887, Méhner Vilmos (Franklin-Társulat Nyomdája), [4] p. + 103 p. + [11] t., ill. + 1 mell. (hasonmás)

A címlapokon tulajdonosi bélyegzés látható.
Korabeli félbőr kötésben lévő kötetek feliratozatlan, mintázott és aranyozott díszítéssel ellátott címfedéllel és hátlappal, aranyozott feliratozású, kopott könyvgerinccel, levélmintás előzéklapokkal, aranyozott felső lapélekkel, hiánytalan állapotban.
Ipolyi Arnold (Ipolykeszi, 1823. október 18. – Nagyvárad, 1886. december 2.) néprajzkutató, művészettörténész, nagyváradi püspök, az MTA és a Kisfaludy Társaság tagja, a Magyar Történelmi Társulat elnöke. Munkássága igen sokrétű, foglalkozott történelemmel, régészettel, művészettörténettel, a népi kultúra különféle elemeivel. Nevéhez fűződik a rendszeres műemlékvédelem kiépítése és a műemlékek topografikus nyilvántartásának bevezetése. 1854-ben Magyar mythologia címen a régi magyar hitvilág emlékeit rendszerezte.
Szádeczky-Kardoss Lajos (Pusztafalu, 1859. április 5. – Budapest, 1935. december 29.) történész, egyetemi tanár, a MTA tagja. A budapesti egyetemen a XVI. és XVII. századi magyar történelem magántanára, majd a Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem rendes magyar történelem tanára volt. Kolozsvári éveiben folyamatosan kutatta Erdély és a székelység történelmét, a hun–székely–magyar rokonság és -eredet kérdését. Tagja volt a Zichy Jenő által vezetett Kaukázusi, közép-Ázsiai expedíciónak, melynek ő vezette a történeti feljegyzéseit és forrásértékű útinaplóját. Később a Szegedre telepített Ferenc József Tudományegyetem Magyar Történelmi Intézetét irányította. Számos forrásértékű kötetet tett közzé.

Előszó

Zay Ferencz életpályája igen érdekes. Katona, diplomata, űzér, gazda s író egy személyben. Katonai s diplomácziai működése szerencsés. A hadvezér Zayban mindig megvolt a tapintat meddig mehet, s a... Tovább

Előszó

Zay Ferencz életpályája igen érdekes. Katona, diplomata, űzér, gazda s író egy személyben. Katonai s diplomácziai működése szerencsés. A hadvezér Zayban mindig megvolt a tapintat meddig mehet, s a diplomácziai ügynök sohasem felejté el, mikor ér véget a szóbeszéd. Gazdagnak születvén, pályája kezdetén tönkrejutott, mikor behunyja szemét: vármegyék siratják a dúsgazdag földesurat. S ez eredmény elérésében szének is nagy része volt. Tollát több nyelven forgatta, mindig ügyesen. A XVI. század azon szereplő egyéniségei közé tartozik, a kiket manapság európai embereknek szokás nevezni. Vissza

Tartalom

Csömöri Zay Ferencz (kiadási év: 1885, harminczöt a szövegbe nyomott képpel illusztrálva, 12 önálló képpel, melyből egy színes és egy kihajtható. Nyomtatta a Franklin-Társulat könyvnyomdája, Budapest)
BEVEZETÉS
Zay Ferencz jellemzése
A XVI-dik század vezérszereplői
ELSŐ FEJEZET
Az ifjú Zay 1-5
(1505-1526)
A régi Valkó-megy s birtokosai
Vitézi élet a végeken
A délvidéki társadalom
A Zay-család
A magyar anyák
II. Lajos udvara
Mohács
MÁSODIK FEJEZET
Mohács után 6-32
(1526-1542)
A mohácsi vész társadalmat bontó hatása
Ferdinánd pártja; Zay, a bécsi udvar bejárója
Országszervezés
A török haderő, janicsárok, szpáhik
A XVI. századbeli magyar huszárság
Zayék pusztulása, a délvidéki nemesség följebb vonúl
A szenyéri bitorlás
Zay vőlegény, elveszi Garay Borbálát
A XVI. század műveltjei, Zay képzettsége, viszonya a protestantismushoz
HARMADIK FEJEZET
Daliás idők 33-64
(1542-1553)
Nagyváradi béke
Buda a töröké lesz
A német birodalom hadi vállalata, Zay szereplése, huszáraink vitézsége
A schmalkaldi háború
Nyáry Ferencz, Bakics Péter és Zay csapatai
Mit míveltek huszáraink cseh és saxoniai földön
Adorfi ütközet
Az égeri hadi szemle
Zay a mühlbergi csatában
Ugróczot Ferdinánd Zaynak adományozza
Ugrócz leírása
Várépítés, milyen volt az ugróczi régi várkastély
Zay egri várnagygyá lesz
Egri várélet
Szolnok építése
Eger ostroma
Dobó s az idegen vezérek jellemzése
1551. hadjárat
Zay Külső-Szolnokmegye főispánja
Az ország helyzete 1553-ban
NEGYEDIK FEJEZET
Zay Ferencz a diplomata 65-106
(1553-1557)
Konstantinápoly 1553.
Szulejmán «elkanuni»
Fráter György politikája, vérmérséklete
A levantinus szellem a magyar diplomácziában
Verancsics Antal
Ferdinánd követségei
Milyen volt Zay Ferencz, a naszádos kapitány érzülete. Műve Landor-Fejérvár elvesztéséről
Az 1553. követjárás előzményei
Esztergom, Buda 1553-ban
Utazás a Dunán Belgrádig
Szerbiai út, átkelés a Balkánon
Konstantinápolyba érkeznek
Rusztem a nagyvezír
A porta diplomácziája
Alkudozások
1554- Busbecque Augier
Hogy éltek Konstantinápolyban
Szulejmán perzsa hadjárata
A követek Amasiába utaznak Utjok, az ancyrai emlék, fogadtatások a szultánnál
Török tábori élet
Nem sokat végeznek
Visszaérkeznek Konstantinápolybaq
Rusztem és Zay
Bécsi áramlatok, aggodalmak
Erdély elválik Ferdinándtól
A követjárás 1557-ben véget ér
Eredmény
ÖTÖDIK FEJEZET
A naszádos főkapitány 107-114
(1557-1560)
Családi élet
Naszádos ügyek
A szerző Zay
Ferencz úr otthon, az udvarnál nagy a becsülete. Kortársainál nagy tisztessége vagyon, Frangepán Anna lakodalma
1559-ben a rendek az országos biróságba választják
Zay a gazda, felesége, fiai
Erdélyben ismét mozognak
HATODIK FEJEZET
A moldvai kaland, kassai főkapitány 114-150
Új emberek
Ferdinánd és Miksa
Heraclides Jakab, a moldvai trónkereső élete folyása, Laszky Albert
Heraclides viszonya Miksához s a protestáns áramlathoz
Lengyel viszonyok
Zay kassai főkapitánynyá lesz
Kassa a XVI-ik században, fontossága
Heraclides Zayt megnyeri
Bécsben pártolják a praetendenst, Zay lelke az actiónak
Toborzás
A kassaiak elégületlenek Zayval
Huszár Gál predikátor esete
Zay, Verancsics embere
Huszár Gál megszökik
Heraclides vállalata sikerűl
Moldvai viszonyok
Balassa János és kortársai
János Zsigmond szerepe
Az erdélyi fejedelem, az ifjú fejedelem jelleme
Zay a harczias párt híve
1562-iki hadjárat, Hadad, fegyverszünet
A felvidéki társadalom
Zay báró
1563-iki országgyűlés
Miksa koronázása
Zay Anna násza
Zay moldvai vajdája megbukik, megölik Szucsavában
Ferdinánd halála
Az 1564-5-iki hadjárat
Schwendi Lázár fővezér jellemzése
Zay szereplése a tiszai harczokban
Zay vénül, haza vágyik
HETEDIK FEJEZET
Az utolsó évek 157-166
(1568-1570)
Zay belefárad a hosszas szolgálatba
Zay positiója az 1568-ki társadalomban
Viszonya Verancsicshoz
Ugróczi otthona; felmentése
Felesége betegeskedése, halála
Kassai dolgok
Másodszor nősül
Csöndélet, halála, temetése
Zay önmagáról
Utóhangok
KÉPEK
Önálló képek
Zay Ferencz arczképe 1
I. Ferdinánd magyar király. Pollák metszése 17
Egy lap Tinódi Sebestyén krónikája 1554-iki kiadásából 41
Verancsics Antal esztergomi érsek 68
Zay Ferecz Lándor-Fejérvár bukásáról írt munkájának első oldala 72
Esztergom a XVI.-ik században, az előtérben huszárokkal. Netsz. Pollák 78
Augier Busbecq portai kövrt. Pollák metszése 91
János Zsigmond választott király 139
Maximilián főherczeg magyar király 124
Zsigmond Ágost lengyel király 123
Magyar főuri viselet. Színnyomat 148
Schwndi Lázár cs. k. fővezér 153
A szövegbe nyomott képek
Czímlap Ortelius chronologiájának 1603-iki kiadásából 1
Zay Ferencz lobogója és fegyverei a zay-ugróczi muzeumben. Dörre rajza 3
A Zay-család czímere a zay-ugróczi kastélyban. Dörre rajza 5
Mária királyné, Lajos és ennek hadi öltönye. Dörre rajza 6
A mohácsi csatatér 14
A bécsi Burg a XVI-ik század elején s második felében. Dörre rajza 15
Jancsár aga, Ágotha rajza 19
Timár. Ágotha rajza 20
Hajdúk. Pollák metszése 24
Melanchton Fülöp imája 31
Női öltözet a XVI-ik században. Nagy rajza 32
Eger. Dörre rajza 33
Landsknecht. Jost Amman után 34
Zrínyi Miklós 35
Német hadak 42
Szolnok a XVI-ik századi rajz után 54
Zay Ferencz ágyúja. Dörre rajza 62
Fráter György. Pollák metszése 63
Mozsár a zay-ugróczi muzeumban. Pollák metszése 64
Szolimán szultán és a Héttorony Konstantinápolyban 65
Landor-Fejérvár ostroma 1521-ben. Orteliusból 73
Ancyrai emlék 94
Elfogadás a szultánnál 96
Szolimán thurgája 106
Komárom és török rab 107
XVI-ik századbeli naszád 114
Kapu és a tabernaculum 115
Heraclides emlékpénze 119
Szucsava és Heraclides bukása 151
Tokaj ostroma 1565-ben 155
Kassai dóm 156
Zay-Ugrócz 157
Szoba Zay Ugróczon, Podhrágy, a kápolna belseje 160
Szoba a várban 162
Az új kastély s a kápolna 164
Zay Lőricz láncza, melyet Konstantinápolyban viselt. Ez utóbbiak Dörre rajzai után 166

Bedegi Nyáry Krisztina (kiadási év: 1887, 37 szövegbe nyomtatott fekete-fehér képpel, 9 önálló képpel, melyből 3 kihajtható

Kornyáti Békés Gáspár (kiadási év: 1887, 28 szövegbe nyomtatott fekete-fehér képpel, 12 önálló képpel, melyből 3 színnyomat, 1 kihajtható fakszimile
ELSŐ RÉSZ
BÉKÉS MINT ÁLLAMFÉRFI
I. Származása. Szolgálata. Petrovich Péter udvarában. Hű szolgálatai jutalma. Petrovich ajánlatára Izabella és János Zsigmond udvarába kerül. Az ifjú választott királynak legmeghittebb emberévé lesz. Emelkedése a közpályán és meggazdagodása. Enyed, bihar- és fejér-megyei falvak birtoka; görgényi és fogarasi uradalma. Hatalmában és gazdagságában való elbizakodása; jellemzése 5-9
II. Közszolgálatai a gyulafejérvári udvarban. Állampolitikája. Portai követsége. A szathmári béke-terv. Békés mint török-párti. János Zsigmond és Békés Szolimán szultán zimonyi táborában (1566). A nagyvezér megneheztelése. A franczia követtel való találkozása. Majláth Gábor kiköltözése Erdélyből. A fogarasi uradalmat Békésnek adományozza a fejedelem 9-14
III. János Zsigmond Békést teszi testamentuma egyik végrehajtójává s Huszt várát is nekik hagyja. Békés nősülése lakodalma. A felsőmagyarországi összeesküvőkkel (Dobó, Balassa stb.) szövetkezik (1568). A porta beleegyezését nem sikerül megnyerniök. Szokoli Mehemed nagyvezér haragja Békésre 14-18
IV. Az összeesküvés fölfedeztetése, meghiúsulása. Békés a töröktől elhajlik s német-párti lesz. Ki akarja békíteni fejedelmét a császárral s osztrák főherczegnőt akar neki szerezni feleségül. A fejedelem házassági ügye a meggyesi országgyűlésen (1570 jan. 1.). Békés követsége Prágában (1570 ápr.). A speyeri szerződés Miksa császár és János Zsigmond között. Békés újabb követsége Prágába. Óvintézkedései a fejedelmi udvarban. Miksa bajor herczeg nem adja leányát a fejedelemhez. János Zsigmond halála 19-25
MÁSODIK RÉSZ
BÉKÉS A TRÓNKÖVETELŐ
I. Békést a fejedelem halála híre Bécsben találja. Hatalma hanyatlóban. Párhuzam Békés és Báthory között. A török- és német-párt versenye Erdélyben. Fejedelem-választási előkészületek. A «testamentumos urak». A Báthoryak. A fejérvári előkészítő gyűlés (1571 mácz. 20.). Békés visszatérése Bécsből. A császár őt akarja vajdává tenni. A szultán Báthoryt kívánja fejedelemmé választatni. A pártok szervezkedése. Békés ügyének népszerűtlensége. A választó országgyűlés (1571 máj. 17-25.). János Zsigmond temetése. A választás. Békés megbukik, fejedelemmé Báthory Istvánt választják 26-37
II. Békés nem hódol meg. Fogarasi várába zárkózik. Társvajdává óhajtja magát kineveztetni. Követet küld a császárhoz. Viszály a fejedelemmel Huszt és Fogaras fölött. Országgyülési végzés (1571 nov. 19.) Békés ellen. Bízik a császár segítségében. Pártot szervez. A székely lázadás 1571 őszén. Sürgeti a bécsi udvar föllépését Báthory ellen. A fejedelem perrel támadtatja meg Békést Majláth Margit által Fogaras birtokában. Békés a császárhoz felebbez. Báthory sikertelen törekvése a császár kegye megnyeréseért. A kolozsvári országgyűlés (1573 jun. 1.) végzése Békés és pártja ellen. A császár hadikészűlete Erdély ellen. Békés lázadást szervez. Báthory megelőzi Alvincz, Enyed elfoglalása, Fogaras vára kiostromlása. Békés menekűlése Kassára. Rueber János felsőmagyarországi főparancsnokhoz. Az 1573 október 15-iki meggyesi országgyűlés végzései a pártosok ellen 37-48
III. A császár felsőmagyarországi kapitányai pártját fogják Békésnek. Békés Bécsbe megy a császárhoz, segélyt kérendő. A császár a töröktől fél. Békés követűl küldi a portára Antalffi Imrét, engedélyt kérendő, hogy Báthoryt megtámadhassa. A nagyvezér Békést a portára akarja csalni; kétszínű játéka, biztatásai Békés követével szemben. Antalffi vérmes reményei. Báthory követei ellensúlyozzák Békést a portán. Békés szóbeli biztatások helyett írásbeli felhatalmazást kér, s az adó fölemelését igéri. A császár segélye. Békés elindúl Prágából. Kassa vidékén hadakat toborz. Az erdélyi elégületleneket fegyverre szólítja. Erdélyben terem. Torda mellett táborba száll. Gyulafejérvár helyett Maros-Vásárhely felé tér, hogy a székelyekkel csatlakozzék.. Báthory időt nyer hadai összegyűjtésére s Békés után indúl. Radnótnál találkoznak s kezdik a csatározást (1575 jul. 7-én). Békés visszavonúl Kerellő Szentpálig. A szentpáli ütközet jul. 9-én. Báthory győz. Békés sereg szétveretik, ő maga elmenekül. A lázadók megbüntetése 48-59
HARMADIK RÉSZ
BÉKÉS MINT BUJDOSÓ
I. A szentpáli csata kihatása a lengyel királyválasztásra. A lengyel királyválasztás előkészületei. Báthory jelöltsége komoly számba csak a szentpáli győzelem után vehető. Békés kibujdosik Erdélyből. A császár megtagadja balvégzetű hívét. Elfogatási parancsot küld ellene a kassai kapitánynak. Békés Sárosmegyéből Lengyelországba menekül A császárpártiak nem szívesen látják lengyel földön; a Báthory-pártiak politikai tőkét csinálnak üldöztetéséből. A krakkai vajda veszi védelmébe, ki akarja békíteni Báthoryval. Békést a spitkovici várban tartják őrizet alatt. A császár kiadatását kívánja a senatustól. Békést Dudith András, a császár lengyelországi követe veszi pártfogása alá. Békés bujdosása a lengyel földön. Lubomirski udvarában húzza meg magát. Ajánlata a kassai kapitánynak, Huszt elfoglalása végett. Az erdélyi bujdosók Rueber körül 60-72
II. A varsói királyválasztó országgyűlés. Békés a császár mellett korteskedése miatt a krakkai vajda kiüldözi Lengyelországból. A Szepességre menekűl s a Kárpátok alatt Bélán húzódik meg. Varsóban a senátorok Miksa császárt, a nemesség zöme Báthoryt választja királylyá. Mindketten elfogadják a királyságot. Békés ajánlatot tesz a császárnak Báthory feltartóztatására. Hranowniczán, majd Savnikon bujdokol s nagy nyomorban tengődik. A császár Békés újabb Erdélybe ütéséről hallani sem akar. Békés a török pártfogását keresi. Musztafa budai basa biztatásai. Rueber és Dudith Békés érdekében lépéseket tesznek a császárnál. Miksa meghagyja Ruebernek, hogy Békést a Szepességről távolítsa el 72-82
III. Békés 1576 január elején Kázsmárkon telepedik meg. Rueber élelmet és ellátást rendel számára. Ott nyomorognak a mások kegyelméből, ruhával is Rueber segíti őket. A többi erdélyi bujdosók is oda kerülnek. Békés követet küld a császárhoz, hogy Báthory ellen a támadást engedje meg. Miksa a helyett Morvába vagy Nyitra megyébe távozását rendeli el. Békés a rendelet visszavonásárt könyörög. Békés betegsége s elkeseredése. Panaszai a császár szigora ellen. Békés Gábor is panaszra fakad. A császár nem könyörül a betegnek sem, s Békést eltávolíttatja a lengyel határról. Báthory pedig akadálytalanúl bevonúl Krakkóba s 1576 május 1-én megkoronázzák 82-86
NEGYEDIK RÉSZ
BÉKÉS A MEGTÉRŐ
I. Békést a nyomor és bujdosás megtöri s kijózanítja. A császár szigora elidegeníti tőle s Báthory nemesszívűsége lefegyverzi. Szakít a múlttal s kibékül Báthoryval. A békeközvetítést Zborowski Péter, a krakkai vajda vezeti. 1576 aug. 10-én Báthory maga ír Békésnek, feledést igér a multra nézve s királyi kegyét ajánlja fel a jövőre. Békés Eperjesről hálától és köszönettől áradozva válaszol. A kiegyezés létrejő. Békés búcsú panasza a császárhoz, midőn Huszt várát is elvesztette. Békés új életre készül. Másodszor nőűl, Sárkándi Annát veszi el Ungvárról. 1577 elején kimegy Lengyelországba 87-91
II. Békés a Báthory udvarban. Rövid időn annyira megnyeri a király bizodalmát, hogy ő lesz «factotum»-a. Együtt csinálnak minden tervet, egy hálószobában alusznak. Együtt tanácskoznak Magyarország felszabadításáról. Brutus a történetíró Békés pártfogását keresi. Békés a Danczka ellen viselt hadjáratban. Honfiúsítása az 1578-diki varsói országgyűlésen. Szerepe az 1579-ki muszka hadjáratban. A magyar seregek fővezére. Polock ostromát Békés nyitja meg. A gyujtó-bombák használata. Békés önfeláldozó hősiessége. Polock bevétele. A győzelem hadjáratából betegen tér vissza Békés Vilnába s onnan a királylyal Grodnóra. Halála 1579 nov. 7. Kívánatára a vilnai Békés-ormon temetteti el Báthory. Nejéről és gyermekeiről királyilag gondoskodik. Öcscse. Békés Gábor, Pleskow ostrománál esik el 1581-ben 91-98
KÉPEK
ÖNÁLLÓ KÉPEK:
Békés Gáspár arczképe 1
Fogaras vára, természet után rajzolta Dörre 9
A gyulafejérvári templom, természet után rajz. Dörre 34
Békés Gáspár levele Amhat béghez (facsimile) 49
A radnóti kastély, természet után rajz. Dörre 57
A szentpáli csatatér a Békés-dombbal, színnyomat 58
Rueber János felsőmagyarország kapitány 63
Dudith András arczképe 68
Meggyes főtere a templommal, színnyomat 75
Murad szultán arczképe 79
Krakkó 86
Báthory István lengyel király aczképe, színnyomat 91
A SZÖVEGBE NYOMOTT KÉPEK:
Czímkép, Móré János nemes levelének diszítései (rajz. Dörre) 1
Izabella királyné aláirása 4
Nagy-Enyed, természet után rajz. Dörre 5
Szolimán szultán arczképe 12
Schaeseus Epithalamiuma czímlapja 15
Forgách Ferencz aláirása 23
János Zsigmond aláirása 25
Kerellő-Szent-Pál, régi olajfestmény után rajz. Dörre 26
Báthory Kristóf aláirása 32
Fogaras vára, belseje, természet után rajzolta Dörre 38
Földváry István aláirása 41
Liszthi János aláirása 42
Alvincz, természet után rajzolta Dörre 46
Fogarasi kiskapu, természet után rajzolta Dörre 47
Benkner Márk (Amhát bég) aláirása 51
Ungnád Dávid aláirása 54
Musztafa budai basa tugrája 59
Kézsmárk és a Kárpátok 60
Maximilián aláírása 61
Rueber János felsőmagyarországi kapitány aláirása 63
Dr. Blandrata György aláirása 69
Varsó látképe 73
Savnik 76
Dudith András aláirása 86
Krakkó a királyi várral 87
Berzeviczy Márton aláirása 92
A Békés-orom Vilnán 97
Báthory István fejedelem aláirása 98

Vissza
Tétel sorszám:
384

Kikiáltási ár:
15.000 Ft
(Minimum licitlépcső: 1000 Ft)

Hátralévő idő:
Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul.


Leütési ár:
15.500 Ft Licitek száma: 0



Ft
Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni!