Hajnik Imre: Magyarország az Árpád-királyoktól az ősiségnek megállapitásáig és a hűbéri Európa

Előszó

A következő igénytelen lapok nem nyujtanak részletekre nézve ujat az olvasó közönségnek. Czéljuk, szerény kisérletkép, a magyar álladalmi és társadalmi életnek sajátlagos jellegét feltüntetni, a mint az a sajátlagos magyar gondolkodásban és az ez által átlengett honfoglalásban gyökeredzett, a nemzetnek a nyugateuropai viszonyokhoz való simulása után is fenmaradat, és daczára minden külső behatásnak megőrizve lőn azon álladalmi és társadalmi szervezetben is, a melyet még az élő nemzedék látott romba dőlni, és melynek romjai még most is fedik részben a hazai földet. csak is hazai intézményeinknek magyar jellegét szemben a nyugateuropai intézményekkel és azok általános fejlődési irányát törekszenek e lapok megjelelni, és ilykép mintegy előmunkálatul hivatvák szolgálni részletes jogtörténelmi dolgozatokhoz. Mert hisz a történeti tanulmányok rendes folyamatja, hogy a részletek vizsgálata vezet a viszonyok általános jellemének felfogásához, és midőn azt sajátunkká teszi, képesit ismét a részletek valdói jelentőségének átértésére. Hogy sikerült-e szerzőnek intézményeink és ezek fejlődésének általános jellemét helyesen felismerni, és azt az olvasó elé varázsolni, megitélni nem ő illeti meg, de talán nem csalatkozik azon reményében, hogy már az ily iránybani kutatások szükségességének kijelelése által is, nem épen czéltalan munkát teljesitett. Vissza