Budenz József: Magyar-ugor összehasonlító szótár/Magyar-ugor összehasonlító szótárhoz való szómutatók (A könyv szerepelt az ÁKV 1980. évi, XIV. aukciójának 65. tételeként.)
Magyar Tudományos Akadémia
(Budapest)
,
Könyvkötői egészvászon kötés , 1.001 oldal
Könyvkötői egészvászon kötés , 1.001 oldal
| Sorozatcím: | |
|---|---|
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 24 cm x 15 cm |
| ISBN: | |
| Aukció vége: |
2023-09-24 20:21
|
Aukciós tétel adatai
Budapest, 1873-1881, Magyar Tudományos Akadémia Könyvkiadó Hivatala, XVIII p. + 885 p. + [3] p. + 98 p. + [1] p.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Első kiadás. Magyar-ugor összehasonlító szótár. / Magyar-ugor összehasonlító szótárhoz való szómutatók. (két mű egy kötetben) Írta: Budenz József.
I. Magyar-ugor összehasonlító szótár. (Lexicon linguae hungaricae cum linguis ugricis comparatea). Budapest, 1873-1881, XVIII p. + 885 p. + [1] p.
II. Magyar-ugor összehasonlító szótárhoz való szómutatók: 1. Magyar. - 2. Vogul. - 3. Osztják. - 4. Zürjén-votják. - 5. Lapp. - 6. Finn. - 7. Mordvin. - 8. Cseremisz. Budapest, 1881, [2] p. + 98 p. + [1] p.
Előszóval, egyéb tudnivalókkal (források, írásmód és átírás, rövidítések), sajtóhibák jegyzékével és pótlásokkal kiegészített kötet. A könyv szerepelt az ÁKV 1980. évi, XIV. aukciójának 65. tételeként (címke a hátlap felőli előzéklapon). A kiadói címfedélen és a címlapon ceruzával írt tulajdonosi bejegyzés, valamint szintén a címlapon tulajdonosi bélyegzés látható.
Könyvkötői egészvászon kötésben lévő példány feliratozatlan címfedéllel és hátlappal, kopott feliratozású (aranyozott) könyvgerinccel, az eredeti, feliratozott, pótolt, kiadói címfedél megtartásával, hiánytalan állapotban.
A kötet szerzője, Budenz József (Rasdorf, Németország, 1836. június 13. – Budapest, 1892. április 15.) német származású magyar nyelvtudós, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Indogermanisztikát tanult, de később az urál-altáji nyelvcsaládot kutatta. Később Magyarországra költözött, majd a székesfehérvári Ciszterci Szent István Gimnáziumban tanított német és görög nyelvet, utána pedig az MTA Könyvtárának segédkönyvtárosa lett. Teljes erejét az ugor nyelvhasonlításra fordította. Az újonnan felállított „ural-altáji”, azaz Finnugor Összehasonlító Nyelvészeti Tanszék tanára lett, ez idő alatt egész iskolát nevelt fel. A hetvenes években alkotta meg legnagyobb munkáját, a "Magyar-Ugor Összehasonlító Szótárt" (1873–1881), melyet az Akadémia nagydíjjal tüntetett ki. Ebben a magyar szókincs legrégibb rétegét elemezte összevetve a rokon nyelvek megfelelő szavaival. E nagy műhöz sorakozott utóbb "Az ugor nyelvek összehasonlító alaktana" c. műve, ami a nyelvtani alakok magyarázatát adta, ez azonban befejezetlen maradt. A munka hátrahagyott töredékekeit tanítványa, Simonyi Zsigmond jelentette meg.
I. Magyar-ugor összehasonlító szótár. (Lexicon linguae hungaricae cum linguis ugricis comparatea). Budapest, 1873-1881, XVIII p. + 885 p. + [1] p.
II. Magyar-ugor összehasonlító szótárhoz való szómutatók: 1. Magyar. - 2. Vogul. - 3. Osztják. - 4. Zürjén-votják. - 5. Lapp. - 6. Finn. - 7. Mordvin. - 8. Cseremisz. Budapest, 1881, [2] p. + 98 p. + [1] p.
Előszóval, egyéb tudnivalókkal (források, írásmód és átírás, rövidítések), sajtóhibák jegyzékével és pótlásokkal kiegészített kötet. A könyv szerepelt az ÁKV 1980. évi, XIV. aukciójának 65. tételeként (címke a hátlap felőli előzéklapon). A kiadói címfedélen és a címlapon ceruzával írt tulajdonosi bejegyzés, valamint szintén a címlapon tulajdonosi bélyegzés látható.
Könyvkötői egészvászon kötésben lévő példány feliratozatlan címfedéllel és hátlappal, kopott feliratozású (aranyozott) könyvgerinccel, az eredeti, feliratozott, pótolt, kiadói címfedél megtartásával, hiánytalan állapotban.
A kötet szerzője, Budenz József (Rasdorf, Németország, 1836. június 13. – Budapest, 1892. április 15.) német származású magyar nyelvtudós, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Indogermanisztikát tanult, de később az urál-altáji nyelvcsaládot kutatta. Később Magyarországra költözött, majd a székesfehérvári Ciszterci Szent István Gimnáziumban tanított német és görög nyelvet, utána pedig az MTA Könyvtárának segédkönyvtárosa lett. Teljes erejét az ugor nyelvhasonlításra fordította. Az újonnan felállított „ural-altáji”, azaz Finnugor Összehasonlító Nyelvészeti Tanszék tanára lett, ez idő alatt egész iskolát nevelt fel. A hetvenes években alkotta meg legnagyobb munkáját, a "Magyar-Ugor Összehasonlító Szótárt" (1873–1881), melyet az Akadémia nagydíjjal tüntetett ki. Ebben a magyar szókincs legrégibb rétegét elemezte összevetve a rokon nyelvek megfelelő szavaival. E nagy műhöz sorakozott utóbb "Az ugor nyelvek összehasonlító alaktana" c. műve, ami a nyelvtani alakok magyarázatát adta, ez azonban befejezetlen maradt. A munka hátrahagyott töredékekeit tanítványa, Simonyi Zsigmond jelentette meg.
Előszó
Az úgynevezett "ugor nyelvek" (vagy a mint másoknak jobban tetszik "finn-ugor" nyelvek) vagyis a magyar, vogul-osztják, zürjén-votják, lapp, finn, mordvin és cseremisz nyelvek szorosabb... TovábbElőszó
Az úgynevezett "ugor nyelvek" (vagy a mint másoknak jobban tetszik "finn-ugor" nyelvek) vagyis a magyar, vogul-osztják, zürjén-votják, lapp, finn, mordvin és cseremisz nyelvek szorosabb egybetartozásáról s egyszersmind egyéb "altaji" nyelvektől együtt való távolabb-állásáról mindenkit az egyszerű elfogulatlan szemlélet győzhet meg, s nem is tudjuk, hogy azt valaki tagadta volna, a ki csak e szemlélethez az illető mindenoldalú nyelvismeretekben magának a kellő módot is megszerezte. Igaz, hogy a nagy altaji nyelvcsalád körében az ugor nyelveknél még szorosabban egymáshoz tartozóknak mutatkoznak pl. a török nyelvek (habár e nyelvcsoportnak legszélsőbb tagjait mérjük is egymáshoz, teszem az oszmán-törököt és a jakutot vagy a csuvast); de az ugor nyelvek szorosabb viszonya, közös fejlettségi fokukhoz mérten, szintén túl terjed a csupa alapszó- (gyökszó-) egyezésen, minthogy bennük még a grammatikai alakok rendszere közös alapvetésen nyugszik; jelesen szóképzésükben aránylag igen kevés az, a mit az egyes nyelvek egészen külön, saját anyaguk fölhasználásával alkottak meg. Vissza
Tétel sorszám:
073
Kikiáltási ár:
24.000 Ft
(Minimum licitlépcső: 1000 Ft)
Hátralévő idő:
Leütési ár:
Ft
| Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul. |
Leütési ár:
76.000 Ft
Licitek száma: 0
Ft
| Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni! |