Karinthy Frigyes: Így írtok ti (dedikált példány) (A kötetről írt irodalomtörténeti tanulmány a leírásban olvasható)

Az irodalomtörténetben igen ritka az a mód, ahogy Karinthy Frigyes valósággal berobbant az irodalmi köztudatba, amikor első önálló kötete, az Így írtok ti 1912-ben megjelent. Publikált persze már korábban is, több műfajban, sőt több műnemben jelentek meg írásai, versek, novellák, kritikák, esszék, pl. a Nyugatban is, és voltak jelek arra, hogy a könyves debütálás hangos lesz. De arra, ami történt, vélhetőleg nem sokan számítottak – talán maga Karinthy sem. 

Az 1912-es jó éve volt Karinthynak. Január végén megjelent az Így írtok ti című irodalmi paródiagyűjteménye, egy hónappal később már ennek második kiadása is a boltokba került. Júniusban jött az Esik a hó című novelláskötete és a Robinzon Krausz és más mókák, júliusban a Pesti mókák kötet (utóbbi kettő a Mozgó Könyvtár sorozatban). Októberben a Ballada a néma férfiakról, majd az Együgyű lexikon, novemberben pedig a Görbe tükör. Fordításokat is kiadtak tőle, és valamikor az év második felében – pontos dátumot nem tudni – megjelent az Így írtok ti harmadik kiadása is.  

Ennek egyik példányába írta bele a már sikeres szerző a rá később is oly jellemző lendületes írásával ezt:  

Török Jánosnak / „így lövök én” / Karinthy 

A címzett tehát egy olyan kötetet kapott Karinthytól, amelynek dedikációja önreflexív: az ajánlás szövegét az író magából a könyvből vette, önidézet. Mégpedig a kötet bevezetésére utal:   

„Célozni tanulnak a katonák egy káplár vezetése mellett. Nem valami fényesen megy a dolog. A káplár dühösen szidja regrutáit, aztán kikapja a puskát egyiknek a kezéből, mikor éppen megint elhibázta. 

– Szamarak – kiabál a káplár –, tudtok ti lőni! Adjátok ide azt a puskát! Ide nézzetek! 

Céloz és hetykén lő. De nem talál. Egy percre zavarba jön. Aztán mérgesen rámordul az egyik katonára: 

– Így lőssz te! 

Megint céloz. Nem talál. Egy másikhoz fordul: 

– Így lőssz te! 

És Így tovább. Végre kilencedszer talál. Mellére üt: 

– És így lövök én! 

* 

A kilencedik lövés még késik. A káplár keze még reszket, de szemei egy árnyalattal talán már tisztábban látják a célt.” 

A többértelmű önidézettel utalhat egyrészt – önironikusan – a véletlen találatra (sikerre), ugyanakkor finom célzással arra is, hogy mégiscsak sikerről és telitalálatról beszélhet. Mert az ajánlás szerint a „kilencedik lövés” már nem késik, megérkezett, ott van az olvasó, jelen esetben Török János kezében. 

Az Így írtok ti a Gömöri Jenő által megindított népszerű füzetes sorozatban, a Modern Könyvtárban jelent meg. „Hogy az elmés, kedves, humoros könyv első kiadása néhány hét alatt elfogyott, ez mindenesetre a könyv sikerének és szerzője, népszerűségének bizonyítéka” – írták róla a második kiadás apropóján (Így irtok ti. Világ, 1912. febr. 25. 20.). A paródiagyűjtemény sikere ma már irodalomtörténeti tény, ugyanakkor a korabeli cikkek szerint a kiadó is megérezte a „siker szagát”, mert „nagyon sokat nyomattak belőle, többet, mint egy könyvpiacra kerülő munkából általában szoktak, de a kiadó előzetes reménységeit a könyv sikere messze felülmúlta. Már nyomják a második és egészen biztos, hogy nem utolsó, nem is utolsó előtti kiadást.” (Karinthy Frigyes. Színházi Élet, 1912. márc. 3.–márc. 10. 10.) 

A sikerhez pedig az kellett, hogy a „humoros” hang mellé „komoly” tartalom is társuljon. Ezt a korabeli kritika így fogalmazta meg: „Roppant mulatságos irodalmi karikatúrák vannak benne, nemcsak élvezni lehet, hanem hangosan kacagni is. Ezúttal azonban fordítsuk meg a dolgot: nemcsak kacagni lehet, hanem élvezni is. Ami a páratlan népszerűségét megcsinálta, az csak részben a Karinthy utolérhetetlenül egyéni humora, hanem a dolgok komoly magva is. A könyvben ugyanis […] annyi kritika van, mint egy hasonló terjedelmű esztétikai értekezésben. […] A karikatúrák mélyén rejlő kritika éppen annyira értékes véleménye egy éles szemű embernek, mint Karinthynak a Nyugatba írt komoly hangú megállapításai, amelyek — a kritikus egészen fiatal voltát tekintve — megdöbbentenek szempontjaik és elveik leszűrődöttségével. Amiből az következik, hogy aki kacagtat, az nem bohóc még. És ha egy nagyon világos fejű, nagyon okos ember kacagva mond el valamit, az csak kívülről kacagtató, belül mély, magvas és komoly.” (Uott.) 

Az Így írtok ti korszakos – és korszakalkotó könyv. Vele kezdődött a modern értelemben vett irodalmi paródia korszaka, és hogy nagyon rövid időn belül három kiadás is készült, azt mutatja, az olvasók is ráéreztek az újdonság ízére. Sőt, ahogy a korabeli anekdota tartja: nem azok az írók-költők haragudtak meg Karinthyra, akiket kigúnyolt, hanem azok sértődtek meg igazán, akik kimaradtak a kötetből.

Könyvkötői félvászon kötésben lévő példány feliratozatlan, mintázott címfedéllel és hátlappal, aranyozott feliratozású, könyvkötő által pótolt könyvgerinccel, hiánytalan belívekkel.

A tanulmány Bíró-Balogh Tamás - szegedi irodalomtörténész - munkája.