Silló-Seidl György: Semmelweis halála (aláírt példány)
Orvostörténeti beszámoló
Metropolitan Verlag
(Münchenstein)
Kiadói ragasztott papírkötés , 147 oldal
Kiadói ragasztott papírkötés , 147 oldal
| Sorozatcím: | |
|---|---|
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 21 cm x 15 cm |
| ISBN: | |
| Aukció vége: |
2023-10-22 20:00
|
Aukciós tétel adatai
Frankfurt am Main, 1977, Metropolitan Verlag, 147 p. + [1] p., ill.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Első, emigrációs kiadás. Semmelweis halála. Orvostörténelmi beszámoló. Írta: Silló-Seidl György.
A címlapon a szerző, Silló-Seidl György tollal beírt, jól olvasható aláírása látható.
Néhány szövegközti, fekete-fehér, feliratos képpel illusztrált, valamint szerzői előszóval, a szerző egyéb könyveinek jegyzékével és rövid életrajzával kiegészített kötet.
Kiadói ragasztott papírkötésben lévő példány, feliratozott, Semmelweis fekete-fehér portréjával illusztrált, megtört címfedéllel, feliratozatlan könyvgerinccel, feliratozatlan, ragasztott címkével ellátott hátlappal, hiánytalan állapotban.
"...A Német Szövetségi Köztársaságban élő szerző német nyelven és nagyobb terjedelemben megjelent munkájának magyar nyelvű kivonata a magyar tudománytörténet két homályos és szinte krimiszerű - nemcsak az orvos- és tudománytörténészeket, hanem a nagyközönséget is érdeklő - kérdését kívánja megválaszolni: 1, valóban elmebeteg volt-e Semmelweis; 2, egy operáció közben szerzett kézsérülés által bekövetkezett szepszis okozta-e halálát. E kérdéseket már más szerzők is felvetették, de a kórházi felvételi lap, a magyar orvosok véleményének, valamint a kórlap és a hiteles boncolási jegyzőkönyv ismerete nélkül ezt megnyugtatóan tisztázni nem lehetett. A szerző nagy terjedelemben foglalkozik e döntően fontos dokumentumok megszerzésének „előtörténetével”, tisztázza Semmelweis bécsi működésének néhány vitatott kérdését..." - írta a műről Pál Lajos (Századok – 1979./113. évfolyam/1. szám).
Semmelweis Ignác Fülöp (Buda, 1818. július 1. – Döbling, 1865. augusztus 13.) orvos, „az anyák megmentője", a magyar orvostudomány történetének legnagyobb alakja. Nevéhez fűződik a gyermekágyi láz kórtanának felismerése, valamint korai előfutára volt a sebészi aszeptikus elvnek. Az általa 1847-ben bevezetett higiéniai intézkedéseknek köszönhetően csökkent a gyermekágyi lázban elhunytak száma a szülészeti osztályokon. Továbbá hazánkban ő végzett elsőként petefészek-műtétet és másodikként császármetszést. Tiszteletére a Budapesti Orvostudományi Egyetem 1960-ban évenként kiosztásra kerülő Semmelweis emlékérmet alapított.
A címlapon a szerző, Silló-Seidl György tollal beírt, jól olvasható aláírása látható.
Néhány szövegközti, fekete-fehér, feliratos képpel illusztrált, valamint szerzői előszóval, a szerző egyéb könyveinek jegyzékével és rövid életrajzával kiegészített kötet.
Kiadói ragasztott papírkötésben lévő példány, feliratozott, Semmelweis fekete-fehér portréjával illusztrált, megtört címfedéllel, feliratozatlan könyvgerinccel, feliratozatlan, ragasztott címkével ellátott hátlappal, hiánytalan állapotban.
"...A Német Szövetségi Köztársaságban élő szerző német nyelven és nagyobb terjedelemben megjelent munkájának magyar nyelvű kivonata a magyar tudománytörténet két homályos és szinte krimiszerű - nemcsak az orvos- és tudománytörténészeket, hanem a nagyközönséget is érdeklő - kérdését kívánja megválaszolni: 1, valóban elmebeteg volt-e Semmelweis; 2, egy operáció közben szerzett kézsérülés által bekövetkezett szepszis okozta-e halálát. E kérdéseket már más szerzők is felvetették, de a kórházi felvételi lap, a magyar orvosok véleményének, valamint a kórlap és a hiteles boncolási jegyzőkönyv ismerete nélkül ezt megnyugtatóan tisztázni nem lehetett. A szerző nagy terjedelemben foglalkozik e döntően fontos dokumentumok megszerzésének „előtörténetével”, tisztázza Semmelweis bécsi működésének néhány vitatott kérdését..." - írta a műről Pál Lajos (Századok – 1979./113. évfolyam/1. szám).
Semmelweis Ignác Fülöp (Buda, 1818. július 1. – Döbling, 1865. augusztus 13.) orvos, „az anyák megmentője", a magyar orvostudomány történetének legnagyobb alakja. Nevéhez fűződik a gyermekágyi láz kórtanának felismerése, valamint korai előfutára volt a sebészi aszeptikus elvnek. Az általa 1847-ben bevezetett higiéniai intézkedéseknek köszönhetően csökkent a gyermekágyi lázban elhunytak száma a szülészeti osztályokon. Továbbá hazánkban ő végzett elsőként petefészek-műtétet és másodikként császármetszést. Tiszteletére a Budapesti Orvostudományi Egyetem 1960-ban évenként kiosztásra kerülő Semmelweis emlékérmet alapított.
Előszó
Háromszor jártam 1976/77-ben Budapesten, hogy beszámoljak kutatásaim eredményeiről a Magyar Orvostörténeti Társaság tagjainak. A Semmelweis-múzeum részére számos okiratot szereztem meg, melyekről... TovábbElőszó
Háromszor jártam 1976/77-ben Budapesten, hogy beszámoljak kutatásaim eredményeiről a Magyar Orvostörténeti Társaság tagjainak. A Semmelweis-múzeum részére számos okiratot szereztem meg, melyekről eddig senkinek sem volt tudomása. 112 év után sikerült a nagy tudós kórházi papírjainak is nyomára bukkannom, melyek megszerzésének történetéről az alábbiakban lesz szó. Ezek az iratok és az új adatok lehetőséget nyújtottak eddig ismeretlen Semmelweis-kép kialakításához. Érveim nincsenek mindenki ínyére, de hát csak egy Istennek lehet szolgálni. Kéziratomat felkínáltam budapesti kiadóknak. Leveleimre határidőn belül nem érkezett válasz. Minthogy az anyag nyilvánosságra hozatala nem tűrt halasztást, ezúttal nyújtom át a magyar olvasónak, hogy minden elfogultság nélkül olvassa Vissza
Tétel sorszám:
187
Kikiáltási ár:
1 Ft
(Minimum licitlépcső: 1000 Ft)
Hátralévő idő:
Leütési ár:
Ft
| Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul. |
Leütési ár:
200.000 Ft
Licitek száma: 0
Ft
| Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni! |