Féja Géza: A felvilágosodástól a sötétedésig (dedikált példány)
A magyar irodalom története 1772-1867-ig/Védőborítós példány
Magyar Élet Irodalmi Kiadóvállalat
(Budapest)
,
Kiadói tűzött papírkötés , 287 oldal
Kiadói tűzött papírkötés , 287 oldal
| Sorozatcím: | |
|---|---|
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 20 cm x 16 cm |
| ISBN: | |
| Aukció vége: |
2023-09-24 20:10
|
Aukciós tétel adatai
[Budapest], 1942, Magyar Élet (Pesti Lloyd-nyomda), 287 p.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Szerző által dedikált példány. Első kiadás. A felvilágosodástól a sötétedésig. A magyar irodalom története 1772-től 1867-ig. Írta: Féja Géza.
Az előlapon a szerző, Féja Géza tollal beírt, névre szóló dedikációja olvasható: "Ifj. B. A-nak. Szárszó, 1943. aug. 28. Féja Géza".
Ez a könyv az 1912. év könyvnapjára jelent meg a Magyar Élet Irodalmi Kiadóvállalat kiadásában. Az író arcképe (a borítólapon) Zsögödi Nagy Imre festőművész rajza. Utóhanggal és részletes tartalomjegyzékkel kiegészített kötet. A címfedél belső oldalán ragasztott címke maradványai, a hátlap belső oldalán ragasztott címke látható. Készült a Pesti Lloyd nyomdájában.
Kiadói tűzött papírkötésben lévő példány feliratozatlan címfedéllel, hátlappal és könyvgerinccel (utóbbin apróbb sérüléssel), néhány oldalon ceruzás jelöléssel és aláhúzással, hiánytalan állapotban, feliratozott, illusztrációval ellátott, fülszöveges, sérült, kiadói borítófedélben.
A kötet szerzője, Féja Géza (Léva-Szentjánospuszta, 1900. december 19. – Budapest, 1978. augusztus 14.) József Attila-díjas író, újságíró, szerkesztő, tanár. Első versét a Nyugat közölte. Az 1920-as években egyik kezdeményezője a falukutatók mozgalmának, később a népi írókat tömörítő Válasz című folyóirat munkatársa. Kapcsolatban állt Bajcsy-Zsilinszky Endre körével, valamint a Márciusi Front szellemi-politikai mozgalomhoz tartozó értelmiségiekkel (pl: Bibó István). 1937-ben jelent meg a Viharsarok c. szociográfiája, ami után a tájegység is kapta a nevét. Könyvéért nemzetgyalázás címén perbe fogták, majd elítélték, tanári állásából elbocsátották. 1945 és 1956 között Békéscsabán élt, kirekesztődött az irodalmi életből, könyvtárosként dolgozott. Miután visszatért Budapestre, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárnál helyezkedett el. Politikai nézetei miatt 1945-től 1957-ig nem jelenhetett meg könyve.
Az előlapon a szerző, Féja Géza tollal beírt, névre szóló dedikációja olvasható: "Ifj. B. A-nak. Szárszó, 1943. aug. 28. Féja Géza".
Ez a könyv az 1912. év könyvnapjára jelent meg a Magyar Élet Irodalmi Kiadóvállalat kiadásában. Az író arcképe (a borítólapon) Zsögödi Nagy Imre festőművész rajza. Utóhanggal és részletes tartalomjegyzékkel kiegészített kötet. A címfedél belső oldalán ragasztott címke maradványai, a hátlap belső oldalán ragasztott címke látható. Készült a Pesti Lloyd nyomdájában.
Kiadói tűzött papírkötésben lévő példány feliratozatlan címfedéllel, hátlappal és könyvgerinccel (utóbbin apróbb sérüléssel), néhány oldalon ceruzás jelöléssel és aláhúzással, hiánytalan állapotban, feliratozott, illusztrációval ellátott, fülszöveges, sérült, kiadói borítófedélben.
A kötet szerzője, Féja Géza (Léva-Szentjánospuszta, 1900. december 19. – Budapest, 1978. augusztus 14.) József Attila-díjas író, újságíró, szerkesztő, tanár. Első versét a Nyugat közölte. Az 1920-as években egyik kezdeményezője a falukutatók mozgalmának, később a népi írókat tömörítő Válasz című folyóirat munkatársa. Kapcsolatban állt Bajcsy-Zsilinszky Endre körével, valamint a Márciusi Front szellemi-politikai mozgalomhoz tartozó értelmiségiekkel (pl: Bibó István). 1937-ben jelent meg a Viharsarok c. szociográfiája, ami után a tájegység is kapta a nevét. Könyvéért nemzetgyalázás címén perbe fogták, majd elítélték, tanári állásából elbocsátották. 1945 és 1956 között Békéscsabán élt, kirekesztődött az irodalmi életből, könyvtárosként dolgozott. Miután visszatért Budapestre, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárnál helyezkedett el. Politikai nézetei miatt 1945-től 1957-ig nem jelenhetett meg könyve.
Előszó
Részlet a könyvből: Az új magyarság nyitánya 1772 fontos időpont irodalmunk történetében. Egy nagyarányú korszak, a régi magyarság, lezárul és irodalomtörténeteink szerint a „megújhodás kora"... TovábbElőszó
Részlet a könyvből: Az új magyarság nyitánya 1772 fontos időpont irodalmunk történetében. Egy nagyarányú korszak, a régi magyarság, lezárul és irodalomtörténeteink szerint a „megújhodás kora" következik. Ez a megállapítás mindmáig sértetlen maradt; méltó gyöngyszem szellemtörténetünk hazugságainak dús fűzérében. A XVIII-ik század végén a régi magyar irodalom eszményei rendre kihúnytak, nyugati szellő fújdogált, a francia felvilágosodás és forradalom eszméi járták át a lelkeket; az irodalmi érdeklődés gyújtópontjába a természetes ember és az értelem került. A vallásos gondolat teljesen háttérbe szorult; a vallás nem szült többé hősöket. A rodostói kurucok sírhantjára hulló rögök koppanása a kuruc eszmék és indulatok sírbeszéde volt; II. Rákóczi Ferenccel elköltözött a nemzeti függetlenség kivívására vállalkozó utolsó főúr. A rendi társadalom lelki aszályba süppedt és hozzászokott az aszályhoz, morált és életformát alkotott belőle, állandósítani akarta. Nyugaton éppen ezidőtájt történt az újkor társadalmi kibontakozásának betetőzése. Kelet-Európában azonban II. József nagyvonalú, de balsikerű kezdeményezéseitől eltekintve a társadalmi megmerevedés törvényei uralkodtak. A Habsburgok elszántan szembehelyezkedtek Nyugat-Európa társadalmi és szellemi fejlődésével anélkül, hogy Kelet-Európának a lelkével bármiféle közösséget vállaltak volna. A kedvezőtlen légkörben mégis új tehetségek egész sora vállalkozott, mint Dayka Gábor írja, „a vasszázadi sötétségnek" megtörésére, de legjobbjai valamennyien tragikus pályát futottak be, mondanivalójuknak csupán egy töredékét bírták kifejezni. VisszaTartalom
| Az új magyarság nyitánya | 5 |
| Meghasonlottak | 11 |
| Bessenyei György | 11 |
| Dayka Gábor | 16 |
| Bacsányi János | 20 |
| Ányos Pál | 24 |
| Szentjóbi Szabó László | 24 |
| Kármán József | 25 |
| Verseghy Ferenc | 29 |
| Pátriarkák | 36 |
| Barcsay Ábráhám | 36 |
| Gvadányi József | 39 |
| Dugonics András | 41 |
| Irodalmi diktátor | 43 |
| Kazinczy Ferenc | 43 |
| Teljesedők | 53 |
| Fazekas Mihály | 55 |
| Csokonai Vitéz Mihály | 59 |
| Katona József | 68 |
| Antik s magyar nász | 87 |
| Bartói Szabó Dávid | 87 |
| Berzsenyi Dániel | 90 |
| Költő és rétor | 99 |
| Kölcsey Ferenc | 99 |
| Nemesi-nemzeti romantika | 110 |
| A két Kisfaludy | 110 |
| Magyar földindulás | 119 |
| A romantika elmélyülése | 124 |
| Vörösmarty Mihály | 124 |
| Vajda Péter | 134 |
| Romantikus regényírók | 139 |
| Kuthy Lajos | 139 |
| Nagy Ignác | 139 |
| Katolikus romantika és Nagy Szatíra | 146 |
| Széchenyi István | 146 |
| A második vonal | 161 |
| Csató Pál | 161 |
| Fáy András | 164 |
| Bajza József | 166 |
| Jósika Miklós | 169 |
| Drámaírók | 171 |
| Czakó Zsigmond | 171 |
| Teleki László | 173 |
| Obernyik Károly | 175 |
| Nagy Ignác vígjátéka | 179 |
| A Keresztelő János | 180 |
| Vitkovics Mihály | 180 |
| A nagy nemzedék | 186 |
| Petőfi Sándor | 186 |
| Arany János | 196 |
| A társadalmi regény | 213 |
| Eötvös József | 213 |
| Jókai Mór | 223 |
| Erdőirtás | 238 |
| Kemény Zsigmond | 242 |
| Tompa Mihály | 250 |
| Ipolyi Arnold | 253 |
| Madách Imre | 261 |
| Vas Gereben | 267 |
| Bérczy Károly | 272 |
| Bajza Jenő | 275 |
| Zilahy Károly | 279 |
| Utóhang | 284 |
Tétel sorszám:
114
Kikiáltási ár:
6.000 Ft
(Minimum licitlépcső: 1000 Ft)
Hátralévő idő:
Leütési ár:
Ft
| Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul. |
Leütési ár:
11.000 Ft
Licitek száma: 0
Ft
| Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni! |