Aukciós tétel adatai
Kassán, 1864, Werfer Károly Acad. Könyvnyomdájából, IX p. + [1] p. + 412 p. + [2] p.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Első kiadás. Éjszaki Magyarhon viránya. Füvészeti kézikönyv. Írta: Hazslinszky Frigyes eperjesi tanár, több természettudományi társulat s a magyar t. akadémia levelező tagja.
Szerzői ajánlással, előszóval, a rövidítések jegyzékével, utószóval, a nemek magyar és latin neveinek betűrendes mutatójával, valamint a sajtóhibák és javítások jegyzékével kiegészített kötet. A ceruzával aláhúzott címlapon tollal beírt tulajdonosi bejegyzés látható.
Korabeli félvászon kötésben lévő példány feliratozatlan címfedéllel és hátlappal, aranyozott feliratozású, javított könyvgerinccel, kis mértékben kipótolt címlappal, néhány oldalon ceruzás gyermekrajzzal és ceruzával írt kiegészítéssel, néhány nedvességtől foltos lappal, mintázott lapélekkel, hiánytalan állapotban.
A kötet szerzője, Hazslinszky Frigyes Ákos (Késmárk, 1818. január 6. – Eperjes, 1896. november 18.) botanikus, tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Életműve úttörő jelentőségű a magyarországi moszatok (algológia), gombák (mikológia), zuzmók (lichenológia) és mohák (briológia) feltárásában, leírásában és növénytani feldolgozásában. A Sárospataki Református Kollégiumban jogot, a Debreceni Kollégiumban növénytant és kémiát tanult. Fiatalon gyalogszerrel bejárta az országot és botanizált Késmárk és Fiume között. 1843-tól Bécsben ásványtant és kémiát hallgatott, majd Eperjesen lett tanár, később igazgató. A virágos növények magyarországi elterjedésével és előfordulásával, valamint a magyarországi gombaflóra kutatásával és feldolgozásával foglalkozott. Ez utóbbi volt munkásságának fő területe. Ő írta az első összefoglaló művet Magyarország zuzmó- és mohaflórájáról. Növénypreparátum-gyűjteménye részben a Magyar Nemzeti Múzeumba, részben a budapesti tudományegyetem növényrendszertani tanszékéhez került.
Előszó
Célom jelen munkával segélyeszközt nyújtani kezdőknek a növények meghatározására, vagy is a növények neveinek felkeresésére. S ámbár igen is érzem; milyen csekélység egy-két ezer növény névszerinti ismerete: még is azt nélkülözhetetlen alapnak tartom, melyen még a növénytani elemeknek is gyökerezniök kell. Azon utak közt, melyek ezen cél felé vezetnek, azt, melyet jelen kézikönyvem követ, legjobbnak tartom; a mennyiben az a nyert növénynévhez legtöbb s legbiztosabb ismereteket köt; s mely önmunkásságra; pontos szemlélésre s vizsga észlelésre késztet. S meg vagyok győződve; hogy azon ifju; ki e könyv utmutatása nyomán 10-15 száz növénynév birtokába jön, oly sok, nem könnyen feledésbe menő adatot nyer, hogy azokkal biztos haladási reménynyel a tudomány terére léphet.
Vissza