Hőke Lajos: Magyarország újabbkori történelme 1815-től 1892-ig I-II.

Tartalom

Előszó
Első korszak 1815-től 1848. évi március hó 15-ig
Európa helyzete 1815-ben 1
Az 1815-1821-iki idők jellemzése 5
A népek belső forrongása. Függetlenségi mozgalmak 7
Ferencz császár és király s kanczellárai 12
Magyarország helyzete a szent szövetség után 1825-ig 17
A nemzet és nemzeti visszahatás 19
Katonafogdosás és önkényü adóemelés 22
Magyarország reformkorszakának kezdete
Az 1825-27-ki országgyűlés és az ország sérelmei 27
A magyar nyelvkérdés az országgyűlésen s a magyar tudományos akadémia megalapítása az 1827-ki XI. és XII. törv.-czikkek által 29
Törvények és országgyűlési bizottságok 31
Az 1825-27-ki országgyűlés némely különösb tárgyalásai 33
Gróf Széchenyi István születése és politikai pályája 1791-1860 közt 35
Magyarország reformkorszakának folytatása
Az 1830-ki országgyűlés 47
A cholera és parasztlázadás 1831-n 50
Az 1832-36-ki országgyűlés. A magyar országgyűlés szerkezete 52
Az 1832-36-ki országgyűlés fontosabb tárgyalásai 54
Erdély helyzete a bécsi békekötés előtt és után 73
Az erdélyi 1834-ki sérelmi országgyűlés és báró Wesselényi Miklós 77
Az erdélyi 1837-38-ki úgynevezett "csöndes" országgyűlés 91
Az 1839-40-ki országgyűlés reformjai s új sérelmek
Előzmények 98
Az országyűlés kezdete 100
Követválasztási és szólásszabadsági sérelem 101
A vegyes házassági és vallási sérelem 103
Új reformtörvények 106
A vármegyék 107
Tót és horvát nemzetiségi mozgalmak 108
Reformküzdelem az irodalomban
Kossuth és a "Pesti Hirlap". Gróf Széchenyi István és a "Kelet Népe" 111
A nemesség és az adó 114
Deák Ferencz ítélete az 1839-40-ki országgyűlés törvényalkotásairól 116
Erdély közállapota az 1839-40-ki magyar országgyűlés után 134
Erdély országgyűlése 1841-42-n 145
Az 1843-44-ki reformországgyűlés
Követválasztási korteskedések e korszakban 160
Az 1843-44-ki országgyűlés kezdete 162
Ez országgyűlés főbb törvényhozási tárgyalásai 163
A sajtó befolyása a reformkérdések tisztázására. Szemere Bertalan követjelentési beszéde az 1844-ki országgyűlés törvényhozóiról és hozott törvényeiről 169
Az egyesületi munkásság kezdete 182
Védegylet. Gyári s kereskedelmi társulatok. Mértékletességi egyletek 182
Vasútak 183
Tisza-szabályozás 184
Reactionarius kormánypolitika és az adminisztratori rendszer 185
József nádor halála, s helyére fia, István megválasztása. Couservativ és liberalis pártszervezkedés. Programmok 186
Erdély hirlapirodalmi viszonyai. Szász reactio és az 1846-47-ki országgyűlés 190
A nagy reformok korszaka. Az 1847-48-ki pozsonyi országgyűlés
Az országgyűlés kezdete 202
Válaszfölirati viták 203
Közteherviselés, örökváltság, ősiség eltörlése 205
Horvát és az Erdélyhez kapcsolt Részek (Partium) miatti sérelem 207
Az adminisztratori rendszer miatt támadt sérelem 208
Az 1848-ki új alkotmány s annak megvédésére folytatott harczok kezdete 1848-49 ápril 14-ig
A párizsi 1848 február 24-ki forradalom s annak hatása a magyar országgyűlésre. Pozsony, márczius 3. 213
Bécsi mozgalmak márczius 13-n 215
Budapest, márczius 15-n 217
A magyar kormány Pozsonyban, márczius 18-n 218
Az első független felelős magyar ministerium 220
A reactio kezdete Bécsben. A király megtagadja, majd ismét megadja a független magyar ministeriumot 221
A néphangulat 224
Az 1848 márcziusi és ápril 31-ki sarkalatos törvények 225
A bécsi forradalom hatása a Magyarországon márcziusban és áprilisben kivívott alkotmányreformokra 228
Egy osztrák publicista ítélete és jóslata Metternich herczegről. Ennek gróf Széchenyi Istvánnal érintkezése Magyarország közügyeiben 234
Az 1848-ki májusi és juniusi események
Német nemzeti parlament 250
A bécsi mozgalmak túlzásai 251
Szerb pártülés. Karlóczai gyűlés 252
Jellasics horvát bán és a magyar kormány 254
Államadósságok. Pénzügyek 258
Szerbek és honvédek 261
Erdély egyesülése Magyarországgal 262
A julius 4 - december 31-ki pesti országgyűlés 1848-n
Az országgyűlés megnyitása 281
Kossuth a nemzettől 200.000 katonát és 42 millió forint erejéig hitelt kér 282
Radeczky custozzai győzelme 285
Az első állami költségvetés 287
Szerb lázadás. Szent-Tamás háromszori ostroma 288
Az országgyűlés, a horvát pártülés kezdetén 290
Jellasics betörése Magyarországra 295
Jellasics Bécsbe menekülése. Gróf Lamberg. Gróf Zichy Ödön. Pákozd. Ozora 300
Bécs, october 3-n és 6-n. Schwechat 303
Hadi készületek. A szerbekkel vívott csaták 306
Az erdélyi szász és oláh reactio az Uni ellen. Agyagfalvi székely gyűlés. A magyarság s kivált a nemesség kiírtása 309
A december 2-ki trónváltozás és a függetlenségi harcz 1849-n 333
A magyar és osztrák hadak számereje. Hurbán és Schlick a háború kezdetén 336
Az osztrák hadak betörése 337
A debreczeni országgyűlés. A felső-dunai hadsereg nyilatkozata 339
Görgey felvidéki hadjárata 340
Kápolnai és szolnoki csata 342
Bem Erdélyben s győzelmes hadjárata 345
Az oroszok behívása Erdélybe és Magyarországba 351
A függetlenségi harcz 1848-49-n
Harczok a szerbekkel. Perczel Mór hadjárata 370
Görgey áprili hadjárata Tisza-Füredről, Isaszegen, Váczon, Nagy-Sarlón át Komáromig. Budavár ostroma és bevétele 372
Magyarország függetlenségi nyilatkozata ápril 14-n 1849 375
Az orosz segélyhadsereg betörése Magyarországra. Magyar-osztrák-orosz haderő 379
Harczok Komárom körül 381
Harczok Bácsban és Erdélyben 383
Az erdélyi és magyarországi oláhok bécsi actiója és sikertelensége. Az udvar biztatásai s a márczius 4-ki cs. alkotmány leverő hatása. A magyar kormány föltételei a havasi oláhsághoz. A szászok áldozatai és a nyert igéretek 384
A szabadságharcz végnapjai
Az oroszok másodszori betörése Erdélybe 394
Görgey levonulása Komáromból Világosig, nyomában Paskievics orosz főhadvezér. Haynau hadműködése Buda-Pesttől Temesvárig 395
Kossuth a kormányról lemond. Görgey a katonai és polgári főhatalmat kezébe veszi, Világosnál a fegyvert leteszi, s példája követésére hadtestparancsnokkal felszólítja. Kossuth és társai a hazát elhagyják 398
Komárom vár önfeladása. Emigránsok 403
Az october 6-ki kivégzések. Compromittáltak bebörtönzése 406
A királyi ideiglenes központi polgári közigazgatás és szervezete. A működő orosz és osztrák hadsergi biztosok. Vidéki katonai parancsnokok és polgári biztosok 410
Somsich Pál közszolgálatra ajánlkozása s később visszalépése. "Das legitime Recht Ungarns und seines Königs" czimű politikai művének rendkívüli hatása 428

II. kötet
Negyedik korszak
Magyarország az absolutismus alatt (1850-1860)
Magyarország fölosztása
Haynau
Ausztria a német szövetségbe kíván fölvétetni 453
Deák Ferencz és a magyar passivitási politika
Az alkotmány visszaállítására a főpapság és conservativek által tett kísérletek és elért sikerek
Az emigratio befolyása a haza felszabadítására 455
A felség első körútja Magyarországban 1852. 478
Kossuth fogadtatása s politikai működése Angliában és Észak-Amerikában 480
Az ország absolutistikus alapon szervezése 1853-n 483
Orosz-török háború 1853-tól 1856-ig 484
Visszapillantás Magyarország legújabb időbeli fejlődési korszakára 486
A kathol. egyház ősi rendszerének felforgatása. Törvénytelen kinevezések 518
A császár nősülése s másodszori útja Magyarországba a császárnéval
Ennek rokonszenve a magyarok iránt
A kiegyezés útkészítője
Koronázás
Az ország és királyi ház öröme 520
Osztrák pénzválság 1858-n 526
Napoleon és a solferioni csata
Kossuth és Garibaldi
Cavour gróf 1859-60 528
A protestánsok ellen kiadott Nyiltparancs
Tüntetések és passiv ellenállás
Gróf Széchenyi István tragikus halála 530
1860-ki october 20-ki császári diploma 534
Az esztergomi értekezlet 1860 december 18-n és a károlyfejérvári tanácskozás 1861 február 11-n 536
Ötödik korszak
Az alkotmány helyreállításának kezdeményezése az 1861-65-ki országgyűlésen
Az 1861-ki országgyűlés megnyitása Budán 557
Deák Ferencz korszakalkotó 1861-ki beszéde s fölirati javaslata ismertetése 539
Tisza Kálmán határozati ellenindítványa 565
A Deák fölirati javaslatára szavazók tekintélyesb szónokai 568
A határozati indítványra szavazók tekintélyesb szónokai 573
Két kedvezőtlen királyi leirat, s mindkettőre az országgyűlés fölirata. Óvás és határozat 578
Az erdélyi országgyűlésnek 1861 Károlyfejérvárra november 4-kére egybehívása s a királyi főkormányszék két felirata következtében meghiusulása 584
Magyarország helyzete 1862-65-ig
Tisza-szabályozás 599
A magyar emigránsok visszatérése a hazába 600
A schleswig-holsteini háború nagy következményei 601
Miksa császár Mexikóban. Megöletése a republikánus párt vezére által 602
Erdély két rendkívüli országgyűdlése
A Schmerling-Nádasdy által 1863 jul. 1-re Nagy-szebenbe összehívott erdélyi octroyált országgyűlés 603
Erdély 1865-n 623
Az 1865-67-ki országgyűlés
Az 1865-67-ki tényleges kiegyezésre az elmék előkészítése
Deák Ferencz nagy alakjának föltűnése s útegyengető actiója 635
Osztrák-porosz-olasz háború 1866-n. Koronázás 1867-n 647
Ausztria és Magyarország közös ügyei 653
Magyar-horvát közjogi kiegyezés 656
A véderő, honvédség felállítása, népfölkelés 658
Vallásügyi törvények 661
Nemzetiség. Nemzeti egyenjogúság 664
A népnevelés és tandügy reformja 665
Az 1868-ki fontosabb törvények 667
Magyar- és Erdélyország végleges egyesülése, a két ország közötti jogviszony megállapítása és a korábbi külön intézmények egyeztető szabályodzása az 1868-ki XLIII. törvényczikk által 669
Az 1865-68-ki országgyűlések utáni hazai és külföldi események
Franczia köztársaság. Német császárság. Olasz egységes királyság 676
Szerb és román királyság 679
Bosznia és Herczegovina megszállása Ausztria-Magyarország által 680
Deák Ferencz nemzeti emléke 684
A zsidók multja és jelene 686
Buda-Pest, fiume, szeged, Magyarország nagyjövőjű három városa 693
Törvénykönyvbe igtatott állami szerződések 697
Napjaink története
A magyar állam, törvények által megszilárdítása 1869-85-n
Az országgyűlés képviselőháza. Pártok. Kormányelnökök. A főrendiház reformja 701
A közigazgatás reformja 708
Jogügyi és törvénykezési reformok 713
Földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi reformok 717
Közlekedési eszközök: Vasútak építése és megváltása 728
A pénzügyi egyensúlyra irányuló reformok 730
Államkölcsönök convertálása 733
Állami költségvetés 735
Adóügyszabályozás 735
Magyarország halkadása állami megszilárdulásának útján 1886-90-n Tisza Kálmán ministerelnöksége végéig
Az 1886-ik év néhány fontosabb reformja 738
Buda-Pest emelését czélzó 1887-ki kormányi építkezések: honvédelmi ministeri palota kibővítése, Ludovika-Akadémia, igazságügyministeriumi épület, államrendőrségi saját ház. Magyar-osztrák bankügy 748
A reformok folytatása az 1888-ik évben 753
Magyarország pénzügyének forduló-pontja 1889-n 763
Magyarország pénzügyi egyensúlya 1890 770
Áttekintése az 1867-1890-ki korszak történetének 783
Vissza