Ortvay Tivadar: Pozsony város története I.

Tartalom

I. Fejezet.
Az őskor. Vidékünk alakulása. Első megtelepedése. 1-27.
Pozsony tájképe. A pozsonyi és a bécsi medenczét elválasztó hegysor. A
legrégibb geologiai időszak. A gránit. A geologiai másodkorszak hogyan
járult a pozsonyi táj alakításához. A harmadkorszak képződései. A tengervíz uralma. A pozsonyvidéki kövületek tanúsága. A dévényi Nagytető
kagyló-, csiga-, hal- és hüllő-kövületei. A tenger megszűnése. Vize izének
átalakulása. A szárazulat gyarapodása. Ősi klima, fauna és flóra. A pozsonyi
medencze falainak átszakadása. A tenger vizének kiömlése. A Duna és a
negyedkorszak folyórendszerének képződése. A negyedkorszak régibb szaka,
a diluvium. A lősz, homok és kavics. A negyedkorszak ifjabb szaka, az
alluvium. Az ember megjelenése. A lősz képződése nem előzte meg az
embert. A lősz nem tengeri lerakodás. Szerves zárványai nem tengeri
organismusok. A lősz a tenger uralma után keletkezett. Eredetének tényezői,
a kőkorszak. A fajmozgalom kiindulási helye és iránya. Az ősállatok
vándorútja. Az ősnövények vándorútja. Az ember vándorútja. A pozsonyi
medencze kőkorszaki leletei.
II. Fejezet.
Az ó-kor. Vidékünk a római és népvándorlási korszakokban.
A város nevének eredete. 28-50.
A kő- és bronzkorszakok tartama. A történeti időszak beállta. A kelták.
Kelta-érmek. A rómaiak. Római nyomok Pozsonymegyében. Pozsony római
telephely. A pozsonyi várhegy alkalmas figyelőhely. Alján vásárhely keletkezett. A barbár népek árui. A gránit és az opál. A borostyánkő útjai.
Carnuntum közelségének tanúskodása. A pozsonyi várhegyen római contraerőd keletkezett. Pozsonyban talált római régiségek, bélyeges téglák, edények,
alapfalak. Bronzfibulák. Pozsony római neve ismeretlen. A népvándorlási
időszak. Hunok. Avarok. Pozsony a szlávok alatt emelkedik. Pozsony német
nevének eredete. Pozsony magyar nevének eredete.
III. Fejezet.
A magyar vezérek kora. Pozsony a honfoglalás idején. A 907. évi
pozsonyi nagy csata. 51-65.
A honfoglalás. A névtelen jegyző elbeszélése. Pozsony és vidéke elfoglalásának ideje. A honfoglaló magyar sereg a Kis-Kárpátokon át nem
ment. A megszállás nyomai Pozsonymegyében. A pozsonyi várhegy a lovas
magyarság szemében nem oly jelentős pont. Pozsony világtörténelmi hírhez
jut. A 907. évi német-magyar csata. A német-magyar háború oka. A
német sereg haditerve. A három német hadosztály egyenként történt legyőzése. A csata leírása Aventinusnál. Dümmler kételye a leirás valószínűségében. A csata leírásának hitelessége. A csata ideje. A csata helyének
megállapítása. A csata nagy következményei.
IV. Fejezet.
A magyar királyság megalapítása. Szent-István a vármegyéket rendezi.
Pozsony várispáni és vármegyei központtá lesz. A pozsonyi vár képe,
jószágai, lakói. A vár- és főispánok a királyság első három századában.
66-104
A külföldi rablóhadjáratok s azok következményei. Pozsonymegye s a
pozsonyi várispánság alapítása. A pozsonyi vár jószágai. A pozsonyi vár
jószágainak megszűnése. A pozsonyi vár legrégibb alakja. Az a római castrum
alapján épült fel, innen szokatlan négyszögös alakja. Alakja a városi régi
pecséteken. A XIV. századi bécsi Képeskrónika rajzai. A torony. A pozsonyi
vár egyéb erődművei. A vödriczi torony. A tatárjárás után történt építkezések. A vár lakói. Királyi lak. Várispáni székhely. Udvarbíró, várnagy
és hirnökfő. Nem székely vár. A várkatonaság. A pozsonyi vár védőképességének hanyatlása.
V. Fejezet.
A városi terület. Viszonya a várhoz. A dunai rév. Vödricz. Széplak.
A város felvirágzásának alapoka. 105-124.
A mai városi terület nem volt egészen várjószág. A dunai rév első okiratos említése. A város nem a révtől kapta nevét. Királyi javadalom,
úgynevezett kisebb haszonvétel. A dunarév eladományozása. A pannonhalmi
apátság. A pilisi apát. A dunai átjáró helye. A régi Dunapart. A pilisi
apát vámszedési jogának megerősítése. A vámjövedelem megoszlása. A
Vödricz. Neve s régi kiterjedése. Szőlői. Széplak. Ez várföldet képezett.
A széplaki hegyek okmányos említése. Széplak vendégnépe. A területi
viszonyok alakulásának oka. A várispánsági szervezet befolyása a városi
életre. Vár és város közötti viszonyok. A pozsonyi dóm tornyának tanúsága.
A területi viszonyok befolyása a város fejlődésére. A Morva- és a Vág völgyi
közlekedési utak találkozása Pozsonynál.
VI. Fejezet.
A vallásos élet. Az őskereszténység. A pozsonyi avar püspökség kérdése.
125-150.
Őskeresztény emlékek. Szapora előjövetelük a Dráva-Szávaközben. A
Dunántúli vidéken. A Balatonon innen semmi nyomuk. A sirmiumi,
mursai, sisciai, petoviumi püspökségek. Az őskereszténység útjai. Az
avarok megkeresztelése. A Nagy-Károly által felállított püspökség székhelye
nem kereshető Pozsonyban. II. Jenő pápa bullája s az azokban említett
püspökségek. Faviana. Speculijulium. Nitrava. Vetvar. Vetvar nyomozása.
A hamburgi körkápolna. A német-óvári tumulus. A német-óvári régi
templom s körkápolna. A német-óvávi földsáncz. Ez emlékek tanúsága.
Az óvári templomra vonatkozó hagyomány. A német-óvári templom oldaloltárképe. Az óvári templom építése. Vetvar megfelel Német-Óvárnak. Az
óvári tumulus építői. Avar emlék. Az avarság eltűnése.
VII. Fejezet.
A pozsonyi prépostság alapítása. Eredeti helye. Birtokai, jogai, prépostjai
s kanonokjai az első három században. Az első plébánia. 151-193. 11.
A Morva-Vágköz kereszténysége. Mojmár és Privina. Az első nyitrai
egyház. Szvatopluk uralkodása. A pozsonyi egyház alapítása. A pozsonyi
egyház a honfoglalás idején. A pozsonyi egyház Sz. István idején. A
pozsonyi egyház Kálmán király idején. A pozsonyi egyház említése Kálmán
törvényében. E törvény értelmezése. A Csukárok nem alapítói a pozsonyi
prépostságnak. A prépostság eredeti helye a várban. A prépostság eredetileg
tisztán prépostság, melyhez a káptalan csak később járult. A prépostság
áthelyezése a városba. A prépostsági templom kettős czíme. Az új
prépostsági templom építésének ideje. A pozsonyi dóm alaprajza. A
prépostság régi birtokviszonyai. Királyi adományok. Magánosok adományai.
A birtokokkal összekötött jogok. Egyéb jogok. A prépost joghatósága. E
joghatóság kifejlődése. A pozsonyi egyház (prépost és káptalan) jogai. Az
istenitéletek. A káptalan hitelességi joga. A káptalan legrégibb ismert
pecsétje. A plebánia-jog.
VIII. Fejezet.
A német támadó hadjáratok kora. Pozsony ismételt megostromlása.
IX. Sz. Leo pápa Pozsony előtt, A város 1052. évi védelmének világtörténeti jelentősége. 194-247.
Péter és Aba királyok kora. III. Henrik császár és birodalma. Magyarország meghódítására irányult tervei. A római utak nyomán haladó középkori útink. Henrik császárnak Magyarországba vezető hadi útjai. Henrik
1042. évi hadjárata. Pozsonynál átmegy a Dunán. Pozsonyt német helyőrsége fölégeti. Az 1042. évi hadjárat meddősége. A németek kiűzése
Pozsony vidékéről. Henrik 1043. évi hadjárata. A ménfői ütközet. Aba
gyengeségének oka. A ménfői vereség okai. Magyarország látszólagos meghódolása. Endre berezeg trónra hivatása. Béla a hadsereg vezére lesz.
Szervezi á honvédelmet. Henrik 1050. évi hadjárata. Hainburgot a
magyarok felégetik. Hainburgot a németek újból felépítik s megerősítik.
Henrik 1051. évi hadjárata. Visszautasítja a magyarok békeajánlatait.
Haditerve. Karinthiai nagy kerülékútja. A magyar vezérek ébersége s
védelmi intézkedései. Henrik bajba kerül. Megkezdi visszavonulását. Visszavonulása futássá lesz. A magyarok üldözőbe veszik a visszavonulókat. Az
éjszaki hadtest s a hajóhad eredménytelen működése. Henrik 1052. évi
hadjárata. Pozsonyt ostrom alá veszi. Az ostrom sikertelensége. A német
hadihajók elsülyesztése. IX. Leo pápa Pozsony elé érkezik. Átokkal fenyegeti Endrét. A császár felhagy Pozsony ostromával s visszavonul birodalmába. A pozsonyi kudarcz következményei.
IX. Fejezet.
A XII. század eseményei. V. Henrik pozsonyi ostroma. A magyar polgárháború. Boris támadása. A keresztes hadjáratok. Sz. Erzsébet születése
és eljegyzése. 248-269.
V. Henrik király Magyarországra tör. A megindított hadjárat ürügye.
Sikertelenül ostromolja Pozsonyt. Magyarországban kitör a polgárháború.
Géza és László harczai Salamonnal. A polgárháború harczosai, a besenyők.
A pozsonyi Pötschen-sziget a besenyőktől kapta nevét. A Vödriczi kapu.
Sz. Lászlót angyalok védik Pozsony előtt Salamonnal szemben. Boris
árulás folytán elfoglalja Pozsonyt. Géza visszaszerzi Pozsonyt. A németek
felett kivívott győzelme. Boris újabb megjelenése és vége. A keresztes
hadak. I. Frigyes császár Pozsonyban. Imre és II. Endre uralkodása. Sz.
Erzsébet születésének helye. Sz. Erzsébet születésének ideje. A thüringi
követség Pozsonyba érkezése. Magyarországi Klingsor. Klingsor jóslata.
Sz. Erzsébet eljegyzése. Fényes hozománya. Thüringiába való elutazása.
Magyar kísérete. Sz. Erzsébet híre. Kassa városának Sz. Erzsébetre
vonatkozó XIV. századi pecséte.
X. Fejezet.
A XIII. század eseményei. A tatárjárás. A tatárok hadszervezete. Hadi
sikereik főoka. Pozsony sorsa a tatárjárás alatt. Új építkezések. 270-300.
A talárok megérkezése. Test- és arczalkotásuk. Hadi felszerelésük. Harczi
képzettségük. Taktikai felosztásuk. A tizes rendszer alkalmazása. Dandáraik.
Hadsoraik. A sereg munkafelosztása. Utászaik és tüzérségük. Hadi kézműiparuk. Asszonynépük. Taktikájuk. Ostromaik. Táborozásuk s kantonirozásuk.
Az ősmagyar s a tatár hadszervezet azonossága. Lényeges különbségek. A
magyar és a talár politikai szabadsága. A tatárok értelmi tehetsége. A
muhii vereség. A vereség állítólagos és igazi okai. Az ősi hadakozási mód
elhagyása. A kézviadal meghonosodása. A táborozásban való gondatlanság.
A kunok eltávolítása. Az ősi hadakozási mód átalakulásának oka. Az európai
viszonyokhoz való alkalmazkodás szükségessége. Pozsony sorsa a tatárjárás
idején. IV. Béla király Pozsonyba menekül. Ezt tanúsító okirata. Ide
érkezése idejének megállapítása. A király Pozsonyból Hamburgba megy.
Az osztrák herczeg álnok magaviselete. Paidar tatárvezér hadosztályának
Pozsony alá érkezése. Pozsony külvárosait felégetik. A vár és város megmenekszik. Pozsonynak a tatárok elvonulása után történt újabb megerődítési.
XI. Fejezet.
A XIII. század eseményeinek folytatása. A pozsonyi 1254. évi békekötés.
A marchecki ütközet. Pozsony a csehek birtokába kerül. A pozsonyi 1201.
1202. és 1270. évi békekötések. A város 1271. évi felforgatása. Újabb békekötés. A stillfriedi nagy ütközet. A pozsonyi Szt. Ferencz- és Szt. Klárarendü kolostorok. 301-354.
A magyarok 1246. évi ausztriai hadjárata. A Szentgyörgyi gróf pusztításának okleveles említése. Az utolsó Babenbergi eleste. IV. Béla és II. Ottokár
az új birtokszerzés miatt ellenségeskedésbe jönnek. A budai egyezség s az
1254. évi pozsonyi béke. A pozsonyi békének az apostoli legátus által
történt megünneplése. A magyar uralom Stiriában. A stíriaiak elégedetlenségének oka. A cseh háború kitörése. A marchecki ütközet. A magyarok
veresége s ennek oka. A cseh győzelem nagyságának túlzása. Az 1261. évi
pozsonyi békekötés. A magyar polgárháborúk s azok okai. A kúnok által
képezett bajok. Az 1262. évi pozsonyi béke. A poroszlói egyezség. Az
1270. évi pozsonyi béke. A Duna pozsonyi béke-szigetje. Ottokár 1271. évi
hadjárata. Pozsony és vidékének pusztulása. Ottokár Pozsonynál átkél a
Dunán. A dunántúli csaták. A rábcza-rábaközi ütközet. Az 1271. évi
békekötés. IV. László trónrajutása. Pozsony IV. László kezébe kerül.
Pozsony és vidéke újból Ottokár hatalmába jön. A stillfriedi döntő ütközet. Ottokár halála. A stillfriedi diadal emléke a pozsonyi Szentferenczrenclű
egyház és kolostor. A Klarissák meghonosodnak Pozsonyban. IV. László
uralkodása. Csák Máté elfoglalja Aportól Pozsonyt. IV. László halála.
III. Endre trónra jutása. Pozsony 1291-ben szabadalmakat kap.
MELLÉKLETEK.
I. A pozsonyi főispánok az Árpádházi királyok korszakában 357 - 366.
II. A pozsonyi káptalan Árpádkorszaki kiadványai. 367 - 479.
III. A pozsonyi prépostok és kanonokok az Arpádházi királyok korszakában.
380-384. Vissza