Galgóczi Károly: Mezei gazda népszerü gyám- és vezér-könyve, mostani viszonyokhoz alkalmazva I-IV.

Tartalom

Bevezetés
Tájékozás a magyar gazda és magyarországi mezőgazdászat viszonyainak ismerésére.
1.§. A magyarországi földmivelö nép állása 1848 előtt 1
2.§. A földmivelö nép állása 1818 után 3
3.§. Más szempontból is vegyük szemlélet alá Magyarországon a földmivelés állását 4
Gazdasági földismeret.
A) A föld gazdasági tulajdonságai.
1.§. Az agyagos föld és annak tulajdonságai 7
A felettébbi agyagos föld javitása 8
2.§. A homokföld tulajdonságai 8
A futóhomok javitása 9
Vitéz kötés a futóhomokon 11
3.§. A meszes föld tulajdonságai 12
4.§. A televényes föld 13
A lápföldek javitása 14
5.§. A szikes földek 15
A szikes föld javitása 15
6.§. A legtermékenyebb föld 16
7.§. Miről ismerjük meg a föld jóságát és hogy micsoda vegyülékből áll az 19
B) föld gazdasági becse, s mitől függ annak értéke.
8.§. A föld termékenysége, tekintettel gazdasági becsére 20
9.§. A mivelést segítő körülmények 20
10.§. A földbirtoknak közelsége, tekintettel gazdasági becsére 20
Vélemény némelly helységeknek messze fekvő pusztai birtokaik iránt 21
11.§. A földbirtoknak egy tagban léte, tekintettel gazdasági becsére 22
A tagosztály 22
12.§. A földminőségnek egyenlősége, tekintettel gazdasági becsére 24
13.§. A termést biztosító körülmények 24
A jégkármentő intézetek 25
14.§. A termésből veendő hasznot biztosító feltételek 26
Az utcsinálás 27
A trágyázás vagy a földnek idönként való javítása 28
15.§. A trágya s a különféle trágyaanyagok 29
16.§. 1) Állatnövénytrágya vagy ganéjtrágya 30
17.§. Mikép lehet a gazdaság körül a ganéjtrágyát szaporítani 31
18.§. A ganéj trágya szaporítása s vele való bánás 32
19.§. A gazdaság körül gyűlő trágyamennyiség megtudása 34
Hogyan bánnak Belgaországban a trágyával s mikép szaporítják azt 35
Honnan szaporithatnák különösen a magyar gazdák minden helységben a trágyát 35
20.§. a) A ganéj trágyával való kövéritése a földnek 36
21.§. Mennyi trágya kell bizonyos területű földre 37
22.§. Micsoda növények alá kell trágyázni 38
28. §. b) A fektetés vagy állítás 39
24.§. c) A higtrágyázás 40
25.§. d) A felüleges trágyázás 41
26.§. 2. Csupa állati trágya 42
27.§. 3. Csupa tövény trágya 42
28.§. Hol és mikép lehet a rendes trágyázást a zöld trágyázással s fektetéssel együtt alkalmazni 43
29.§. 4. Ásvány trágya
Gazdasági növényismeret.
I. Élet plánták.
1. Kalász növények
30.§. A buza 46
31.§. A rozs 46
32.§. Az árpa 47
33.§. A zab 49
34.§. A köles 49
35.§. Tenkely és alakor 49
36.§. Átalános jegyzés a gabonanemekre 50
2. Kapás növények.
37.§. A hüvelyesek u. m. paszuly, bab, borsó sat. 51
38.§. Átalános jegyzés a hüvelyesekre 53
39.§. A kukoricza 54
40.§. A krumpli vagy burgonya 56
41.§. A répa fajok 58
42.§. A czékla különösen czukor-répa 58
II. Takarmány plánták.
43.§. A bükköny 61
44.§. Luczerna vagy csigacsö 62
45.§. A lóhere 66
46.§. A baltaczim vagy esparsette 66
47.§. A brabanti tyúkhúr 67
48.§. A mohar 67
49.§. Az ürezab, angol perje s más izékesek sat. 68
50.§. A takarmánykukoricza és czirok 68
51.§. Átalános jegyzés a takarmányfüvekre 68
III. Iparnövények vagy kereskedési plánták.
52.§. A len 69
A kendér 69
A repcze és mustár 70
53.§. A mák 72
54.§. A napraforgó 73
55.§. A dohány 73
56.§. A csülleng és rezeda, buzér sat. 75
Gazdasági munka ismeret. Tenyésztés kezelési munkálat.
57.§. A földnek felszakasztása 77
58.§. A szakaszoknak nagysága és száma 77
59.§. A szakaszoknak alakja és fekvése 78
60.§. A szakaszoknak kijelelése 78
61.§. Az olasz gazdálkodás mód 80
62.§. A szántás 80
68. §. a) A szántás ideje 80
64.§. b) A szántás mennyisége 81
65.§. c) A szántás módja 82
66.§. d) A szántás mélysége s barázdák szélessége 82
67.§. A különféle szántó-eszközök 83
68.§. A különböző vasekék s hogy kell azokkal bánni 84
69.§. Az irtó eke és vasborona 85
70.§. A henger és hengerezés 85
71.§. A természeti kaszálók s rétek-mivelése 86
72.§. Vizlecsapolás és rétöntözés 86
73.§. A vetés 87
74.§. a) A vetőmag megválasztása 87
75.§. A magváltoztatás 87
76. §. A mag csírázó tehetsége 88
77.§. b) Az elvetendő mag menynyisége 89
78.§. A vetés ideje 90
79.§. A föld állapota vetés alkalmával 91
80.§. A vetés módja 91
81.§. Az alá- és fölvetés s annak különbsége 92
82.§. A legjobb vetés mód 92
83.§. A kapálás 92
84.§. A töltögetés 93
85.§. Fogasolás tenyészet közben 94
86.§. Héngerezés tenyészet közben 94
87.§. Kövér vetések köppölyözése s a legeltetés 94
88.§. A növénybetegségek 95
89.§. A gabonanemüek érettsége s az aratás idő 95
90.§. A takarás vagy aratás módja 96
91.§. A letakart gabona felkötözése s felgyüjtése 96
92.§. A részesek s aratók 97
93.§. A hüvelyes vetemények feltakarása 99
94.§. Kukoricza tördelés 99
95.§. Széna kaszálás 100
96.§. Gyüjtés 101
97.§. Időváltozati jegyzetek, kaszálás s aratás körül 102
98.§. Hordás és rakodás 103
99.§. A pajták és a széna s rakomány eltartása 103
100.§. Cséplés és nyomtatás 105
101.§. Cséplőgépek 106
102.§. Szórás és rostálás 106
103.§. A gabonanemüek eltartása 107
104.§. Magtárak és padlások 107
105.§. Hombárok és fagótok 107
106.§. A vermek 108
107.§. A zsizsik 109
108.§. A hüvelyesek, olajos magvak és kukoricza eltartása 109
109.§. A termékek felhasználása háziszükségre sat. 110
110.§. A takarmányfélék felhasználása 110
111.§. A termékek pénzzé tétele vagy az eladás 111
112.§. Az eladás ideje 112
113.§. A gabona piaezi ára Magyarországon, különböző időben 113
Konyhakertészet.
Előleges és átalános ismeretek.
1.§. A kertek bekerítése 3—4
2.§. Az utak tisztántartása 4 — 5
3.§. Az utak szegélyzése 5
4.§. A kert földje 5—6
5.§. Trágyaanyagok 6—7
6.§. A trágyázás módja 7
7.§. A kert föld felásása 7-8
8.§. A kert föld rendes megmunkálása 8
9.§. A locsolás kezelése a kertekben
10.§. A kert földének locsoláson kívül kiszáradás elleni oltalma 9
11.§. A kerti veteményeknek állatellenségei 10
12.§. Mívelési váltó rendszer 10 — 11
13.§. Melegágy vagy üzde 11 — 13
14.§. A melegágyak beveteményezése és tenyészetközbeni kezeltetésök 13
Némelly növények mívelésére való jegyzetek.
15.§. Káposzta 13-15
16.§. Vírágkel 15 — 16
17.§. Karaláb 16-17
18.§. Sárgarépa 17
19.§. Retek 17 — 18
20.§. Hagyma 18 — 19
21.§. Uborka 19 — 21
22.§. Sárgadinnye 21 — 22
23.§. Görögdinnye 22 — 23
24.§. A sáfrány 24
25.§. A komló 24-25
Gyümölcstenyésztés. A gyümölcsfélék elosztása.
A gyümölcsfák szaporítása.
26. §. A magróli szaporítás 26 — 28
27.§. A gyümölcsfáknak bujtványok és dugványok általi 28 — 29
28.§. A gyümölcsfáknak gyökhajtásokról vagy sarjakról! szaporítása 29
29.§. A faiskola 29 — 30
30.§. A csemeték nemesítése 30-31
31.§. A párosítás 31—33
32.§. A szemzés 34 — 36
33.§. Sípolás 36
34.§. Hasítékba oltás 36 — 37
35.§. Az oltóviaszk készítése és használása 37 — 38
36.§. A nemesített fákkali bánásmód 38 — 40
37.§. A gyümölcsfáknak rendes helye 40-41
38.§. A faültetés ideje 41
39.§. A csemetének ültetés alá készítése 42
40.§. Az ültetés kezelése 42 — 43
41.§. A fiatal ültetvények ápolása 43
42.§. A fák tisztogatása 43 — 44
43.§. A fametszés átalános szabályai 44-46
44.§. A fák terméketlensége 46 — 48
45.§. A fák nyavalyái 49 — 51
46.§. Cserebogár és hernyó 51—52
47.§. A fák növényellenségei 52 — 53
48.§. A gyümölcsnek és gyümölcsfatenyésztésnek rendkívüli haszna 53 — 54
49.§. A legajánlatosabb gyümölcsnemek és fajok 54 — 55
Szőlőmivelés.
50.§. A szőlőmivelés állása Magyarországon 56
51.§. A legjelesebb borok és borvidékek ismertetése 57—58
I. Szölöalapitás.
52.§. A szőlőnek alkalmas föld 59
53.§. A szőlőszaporitás különböző módja 59 — 60
54.§. A szaporítandó szőlőfajok megválasztása 61
55.§. A földnek uj szőlőültetés alá való elkészítése 62
56.§. Az uj szőlőültetés kezelése 62-64
II. Rendes szőlőmunkálatok.
57.§. A szőlő különféle mivelési módja 64
58.§. a) A tőkéremiveit szőlőknél előforduló munkálatok 64
59.§. Nyitás 64 — 65
60.§. Metszés 65 — 66
61.§. Lapjázás vagy első és második kapálás 66
62.§. Karózás 66 — 67
63.§. Választás 67
64.§. Kacsozás 68
65.§. Kötözés 68
66.§. Érés alá kapálás 68
67.§. Lelevelezés 68
68.§. Befedés 69
69.§. b) A lúgos szőlőknél előforduló munkálatok 69 — 71
III. Javitási és rendkívüli szőlő-munkálatok.
70.§. A szőlő közönséges trágyázása 71 — 72
71.§. Bujtás 72-73
72.§. Baltázás 73 — 74
73.§. Oltás 74-75
74.§. Szőlőforditás 75
75.§. Régi szőlők, foltozása 76
76.§. A szőlő állatellenségei s az időjárásból következő veszedelmei 76 — 77
77.§. Az uj szőlő betegség 77
IV. Borkezelés
78.§. A borkezelés fontossága borkereskedésünkre nézve 78 — 79
79.§. Jó bor esztendő 79
80.§. A szüret 79
a) Közönséges asztali borok készitése
81.§. A bor kezelése szüretkor 79 — 80
82.§. Édesen szúrt borok kezelése és a szőlőmalom 80 — 81
83.§. A must lenyálkázása 81
84.§. A lenyálkázott must forratása 81—82
85.§. Törkölyön forrott borok kezelése 82-88
86.§. A forrás menetele 83—84
87.§. A szűrés 84-
88.§. Az uj hordók kiforrázása 84
89.§. Dohos, penészes és eczetes hordók 84 — 85
90.§. Az elszúrt must és bor törköjével való bánás 85
b) Különféle csemegeborok készítése.
91.§. Aszú bor 85 — 86
92.§. Máslás 87
93.§. Karloviczi pezsgő ürmös 87
94.§. Rácz ürmös 87 — 88
95.§. Főtt ürmös 88
96.§. Erős csemege bor 89
97.§. Természetes pezsgő 89 — 90
c) Pinczekezelés.
98.§. A jó pincze és az a körüli tisztaság 90 — 91
99.§. A bor érlelődési lassú forrása, a lefejtés és avasodás 91
100.§. A borok derítése 91 — 92
101.§. A borok betegségei és gyógyításuk 92— 94
102.§. Az üres hordók gondviselése 94
Állattenyésztés általánosan.
Az állattenyésztés megalapítása.
1.§. A gazdasági állatok különfélesége 3
2.§. Az állattenyésztés fontossága és czélja 3— 4
I. Szükségkielégitö állattenyésztés.
3.§. Igavonásra tartott állatok megválasztása a gazdaság körülményeihez képest 4— 5
4.§. Az iga alá tartott jószág mennyisége 5— 6
5.§. Az igás jószág tartásának alapszabályai 6
6.§. A trágya szükséglet 6— 7
II. Haszonra szolgáló állattenyésztés.
7.§. A közönséges haszonra tenyésztett állatok megválasztása a gazdaság körülményei szerint 7— 9
8.§. Az állatok különös haszonra vagy időközi üzletre tartása 9
9.§. A haszonra tartott állatok mennyisége 9—11
Az állatok kitartásának különféle módja
A) Nyári kitartás.
10.§. Legeltetés és istálózás 11 —13
11.§. A közlegelők használása. 1. Legeltetési osztályozás. 2. Legeltetési arányosítás. 3. Legelők javitása s felszerelési kellékeik. 4. A legelők közjövedelmi forrásul való czélszerü használása 13 — 16
12.§. Nyári istálózás 17—18
13.§. A zöld takarmányozás kezelése 18— 19
14.§. A legeltetésnek az istálózássali egybekötése vagy félistálózás 19
B) Téli kitartás.
15.§. Téli takarmánykészlet g a különböző állati tápanyagok aránylagos tápértéke 20—21
16.§. A különböző tápanyagoknak az állatok közti osztályozása 22
17.§. A tápanyagok hatásának nevelése 22-23
18.§. A szükséges tápmennyiség 23-24
19.§. Etetéskörüli szabályok 24-25
Szarvasmarha-tenyésztés.
I. A szarvasmarha szaporítása s felnevelése.
20.§. A szarvasmarha-tenyésztés különböző czélja 25
21.§. A tenyész állatok megválasztása 26-27
22.§. A párosítás ideje 27-29
23.§. A hasasság tartása, s a hasas tehenekkel való bánásmód 29
24.§. Az elletés körüli ügyelet 29-31
25.§. A gyenge borjuk első időszaki nevelése 31-32
II. A szarvasmarha különféle használata.
A) Tejeltetés.
26.§. Fejős tehenek megválasztása 32-33
27.§. A tápláltatásnak a tejelésre való befolyása 33-34
28.§. A fejés kezelése 35
B) A szarvasmarha igáztatása
29.§. Tinók- iga alá fogása 35-36
30.§. Ökrök vétel utjáni szerzése 36-37
31.§. A teheneknek iga alá használása 37
32.§. Az igás marhával való bánás munka közben 37-39
C) Marha-hizlalás.
33.§. A sőrére vagy gőbölynek való megválasztása 39-40
34.§. A hizlalás kezelése 40-43
A szarvasmarhák betegségei.
35.§. Szarvasmarhák betegségei 43
1. Külső betegségek.
36.§. Száj és nyelv betegségek 43-44
37.§. Daganat és seb 44-45
38.§. Kosz, rüh és tetű 45
2. Belső betegségek.
39.§. Fosás 45-46
40.§. Hasszorulási kólika 46
41.§. Felfúvódás, felpuffadás 46-47
42.§.Vérhugyozás 47-48
3. Ragályos és járványnyavalyák.
43.§. Nyelvfene 48-49
44.§. Lépfene 49-50
45.§. Tüdővész, tüdörothadás 50
46.§. Keleti marhavész vagy marhadög 50-51
Lótenyésztés.
47.§. A lótenyésztés czélja 51-52
48.§. A lovak korai 52-53
49.§. A párosítás 53-54
50.§. Az ellés s a csikónak első időszaki ápolása 54-56
51.§. A lovak használása 56-57
52.§. Az igás lóval való bánás munka közben 57
A lovak betegségei.
1. Külső betegségek.
53.§. Száj és fog betegségek 58
54.§. Szembetegségek 58
55.§. Láb és köröm betegségek 58-59
56.§. Rüh 59
2. Belső betegségek
57.§. Kólika 60
58.§. Tüdőgyulladás 60
59.§. Agyvelőgyuladás és bódulás 60-61
60.§. Hugyfolyás 61
61.§. Vizelet elakadás 61
62.§. Rozsféreg és giliszta 61
63.§. Keh 61-62
64.§. A takony 63-64
Juhtenyésztés
65.§. A juhok különfélesége 64
66.§. A juhok kora 64
67.§. Párosítás 65-66
68.§. Az ellés ideje 66-67
69.A bárányok felnevelése 67-68
70.§. A juhok rendes tartása 68-69
71.§. A juhok használása 69
72.§. A gyapjú sajátságai 69-70
73.§. Az utatás 70
74.§. A nyirés 70-71
75.§. A juhoknak szaporuság általi használása 71
76.§. A juhok fejésre használása 71
77.§. A juhoknak húsra s hizlalásra használása 71-72
Juhok betegségei.
1. Ragadós nyavalyák.
78.§. Himlő 72-73
79.§. Rüh 73
80.§. Köröm- és szájfájás 73-74
2. Ragálytalan nyavalyák.
81.§. Kergeség 74
82.§. Métely 74
83.§. Bénnaság vagy sántaság 74
84.§. Vérhas 74-75
Sertéstenyésztés.
85.§. A sertések felnevelése 75-76
86.§. A sertések közönséges nyári tartása 76-77
87.§. A sertéseknek kiteleltetése 77
88.§. A sertéshizlalás 77-80
Baromfitenyésztés.
89.§. A tyúk 80-81
90.§. A lud 81-82
91.§. Kacsa 82
92.§. Pulyka 82-83
A méhtenyésztés.
93.§. A méhtenyésztés fontossága 83
94.§. A méhek különfélesége 84
95.§. A méhes és különféle méhkasok 84-85
96.A méhek szaporodása és a raj 85-86
97.§. A raj befogása 86-88
98.§. A méhek betegségei és ellenségei 88
99.§. Mézszüret 88-89
100.§. A méhek kiteleltetése 89-90
Selyembogártenyésztés.
101.§. Az eperfa, mint a selyemtenyésztés alapja 90-91
102.§. A selyembogár életfolyama s selyemtenyésztés kezelése 91-92
Gazdasági mütan.
1. §. Egy szó a maga helyén a gazdasági müiparok iránt 3-4
I. Olly iparágak, mellyek bizonyos termikek értékét tetemesen nevelik, maradványaikban pedig baromtakarmányt s trágyasegitséget adnak.
1. Keményítő gyártás.
2.§. A Keményítő anyagjai 5
3.§. A keményítő - készítés egyszerű módja kicsiben 5
4.§. A keményítőnek nagyban gyári elöállitása 5-6
5.§. Gabona-keményítő-gyártás 6-7
6.§. Burgonya-keményítő-gyártás 7
7.§. A keményítő felhasználása 7
8.§. Keményítő-szörpkészítés 7-8
9.§. Krumpli-czukorkészítés 8
10.§. A keményítőgyári hulladékok
2. Sörfőzés.
11.§. A sör anyagjai 9
12.§. Szalad-készítés 9-10
13.§. A bajor sörfőzés-mód 10-11
14.§. Hűtés 11
15.§. Élesztés s a pezsgés 11-12
16.§. A pezsgő vagy korsósser 12
17.§. A hordóssör eltartása 12-13
18.§. A ser betegségei s azok orvoslása 13
19.§. Burgonyaser 13
20. §. A sermaláta 13
3. Répaczukor-gyártás.
21.§. A répaczukorgyártás fontossága mezei gazdászatunkra nézve 13-14
22.§. A répának gyártás alá elkészítése s a gyártás folyama 14—15
23.§. Répa-czukorgyárihulladékok 15
4. Pálinka- vagy szeszgyártás.
24.§. A szesz anyagjai 16
25.§. A különféle anyagoknak pálinka-fözés alá való elkészítése 16
26.§. A pálinka-főzés gazdasági eredménye s különösen a burgonya-szeszgyártás fontossága 17
5. Olajütés.
27.§. Az olajütés gazdasági fontossága 17
28.§. Az olaj anyagjai s ütésének kezelése 17—18
II. Olly iparágak, mellyek által a gazdaság körül különben csekélyértékü anyagok használtatnak fel.
a) Eczetkészités,
29.§. Az eczetkészítés gazdasági haszna s az eczet anyagjai 18—19
30.§. Az eczetágy 19
31.§. Az eczet betegsége 19—20
b) Hamuzsírfözés.
32.§. A hamuzsír anyagjai 20—21
33.§. A hamuzsír-fözés kezelése 21
c) Mészégetés.
34.§. Mészégetés 21
d) Szénégetés.
35.§. Szénégetés 22
e) Téglaégetés.
36.§. Téglaégetés 22-23
Gazdasági építészet.
I. Építészeti átalános ismeretek.
37.§. A gazdasági épületek különfélesége s a gazdasági udvar rendezése 23
38.§. A külső major vagy tanyahely megválasztása 24—25
39.§. Különféle épület-anyagok 25—28
40.§. A szükséges épületi anyagok mennyisége 28—29
41.§. Sárfal, vertfal és sövényfal 29—31
II. Részletes ismeretek különféle épületekre nézve.
A. Lakház.
42.§. Gazda- vagy uri-lak (a tiszt lakok szinte a rovat alá sorolandók) 31
43.§. Cselédház 31-32
44.§. Lakház-padlások 32-33
B. Lóistáló.
45.§. A lóistáló szükséges nagysága 33
46.§. A lóistáló belrendezése 33-35
47.§. A padlás 35
C. Szarvasmarha-istáló s az akol.
48.§. Ennek szükséges nagysága s czélszerü minősége 35-36
49.§. Az istálóegyébkénti 36-37
50.§. Az akol 37-38
D. Juhistáló s egyéb ólak.
51.§. A juhistáló szükséges nagyalkotása 38
52.§. Sertés s egyéb ólak 39
E. Magtárak és pajták.
53.§. A magtárak 39—40
54.§. Pajták 40
F. Kutásás.
55.§. Hol van jó víz 40—41
56.§. A kutásás költségkimélö módja 41
57.§. A kut felszerelése 41—42
Gazdasági személyzet, cseléd- és munkás-rendszer.
I. Föszemélyzet.
58.§. A gazda 42—44
59.§. A gazda kötelességei 44
II. Mellékszemélyzet.
60.§. A gazdaságimunkások s azoknak különfélesége 44-46
61.§. Kézi-munka szükséglet 46—47
1.Külső gazdasági munkák 47—48
2.Kerti és szőlőbeli munkák 48—49
3.Belső foglalatosságok 49
62.§. A munkások különfélesége 49
a) Rendes cselédek
63.§. Cselédszükséglet 49 - 50
64.§. Cselédrendszer ajánlata 50
65.§. Cselédek különfélesége 52
66.§. A béres 52—53
67.§. A béresek osztályzata és mennyisége 53
68.§. Kocsis 53—54
69.§. Mindenes 54
70.§. Pásztorok 54
71.§. Különféle tekintet a cselédfogadás körül 54—55
72.§. Cselédbér 55—56
b) Közönséges munkások.
73.§. Robotosok 56
74.§. Szerződéses munkások 56—58
75.§. Készes munkások 58—59
76.§. Szakmányosok 59
77.§. Rendes napszámosok 60
78.§. A napszámosokkal különösen s egyéb munkásokkali bánásmód 60—61
III. Cseléd- és munkáskimélö gazdálkodás-módok.
79.§. Haszonbér 61—63
80.§. Felibölmiveltetés 63—65
81.§. Különös gazdálkodási mód 65-66
Gazdasági könyvvitel.
I. A könyvvitel elmélete.
82.§. A könyvvitel s gazdaságiszámadás szükséges volta 66—67
83.§. A könyvvitel tárgyai 67
1. A vagyon.
84.§. A vagyon különfélesége 67
85.§. 1. Alapvagyon s lelettár 67
86.§. 2. Felszerelési vagyon s lelettár 67-68
87.§. 3. Készleti vagyon s lelettár 68
2. Kiadás vagy költség.
88.§. Kiadás vagy költség különfélesége 68
89.§. 1. Alaptöke-kiadás 68-69
90.§. 2. Forgótőke-kiadás 69-70
a) Nagy forgó-tőke 70
b) Kis forgó-töke 70-71
91.§. 3. Kezelési tőke-kiadás 71
3. Jövödelem.
92.§. Jövödelem és becs 71-72
93.§. Vegyes-, pénz-és tiszta-jövödelem 72
4. A gazdasági üzlet.
94.§. A gazdasági üzlet, mint a könyvvitel tárgya 72
II. A könyvvitel gyakorlata.
95.§. A könyvvitel s annak kellékei 73
96.§. A lelettár és napló 73—74
97.§. A számtartó-könyvek:1. alaptöke-számtartó, 2. forgó tökeszámtartó, 3. kezelési számtartó-könyvek 74—76
98.§. Számvevő- vagy számadókönyv 76
99.§. A közös terheknek az egyes gazdasági ágak szerinti megoszlása 77
Könyvvezetési mintázatok.
100.§. I. Lelettári könyvek:
1. Alapkönyvek
a) Földalapköny 78
b) Szigeti tanya fölszakaszozási alapkönyve 79
1. Felszerelési lelettár
a) Épületi lelettár 80
b) Állati lelettár
1. Igavonók 80
2. Fejős tehenek 80
3. Ménes lelettár 81
4. Gulyabeli marhák 81
5. A juhok 81
6. Sertés-lelettár 81
c) Műszeri lelettár 82
3. Készleti lelettár
a) Gabona-készlet 82
b) Takarmány-készlet 82
101.§. 11. Napló 82
102.§. III. Számtartú-könyvek
1. Alaptőkekönyv és számtartó 83
2. Forgó tőkekönyv és számtartó
a) Nagy forgó tőkekönyv és számtartó 84
b) Kis forgó tőkekönyv és számtartó 84
3. Kezelési számtartó-könyvek: 1. közszámtartó, 2. földmivelési számtartó, 3. állattenyésztési számtartó, 4. szőlőmivelési számtartó 85
4.Készlettári számtartó
a) Nyersanyagi számtartó 86
b) Pénzkészleti számtartó 86
103.§. Számvevő-könyvek
1.A különféle tőkéket s közös költségeket illetékesen osztályozó számvevő (exactoralis) könyv 87
2. Részletes számvevő 87
3. Üzleti egybehasonlitó számvevő-könyv 88—89
4. Végbefelyező számvevő-könyv 90
104.§. Utómagyarázat és utasítás a számviteli könyvek iránt 91—92
Vissza