Lóczy Lajos: A mennyei birodalom története
Lampel Róbert (Wodianer F. és Fiai) Cs. és Kir. Udvari Könyvkereskedés
(Budapest)
Kiadói egészvászon díszkötés (Gottermayer) , 288 oldal
Kiadói egészvászon díszkötés (Gottermayer) , 288 oldal
| Sorozatcím: | A magyar földrajzi társaság könyvtára |
|---|---|
| Kötetszám: | 2 |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 22 cm x 16 cm |
| ISBN: | |
| Aukció vége: |
2023-09-24 20:27
|
Aukciós tétel adatai
Budapest, [1901], Lampel Róbert (Wodianer F. és Fiai) Cs. és Kir. Udvari Könyvkereskedés, 288 p. + [7] t., ill.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Első kiadás. A Magyar Földrajzi Társaság Könyvtára. No.: 2. sz. Szerkeszti: Lóczy Lajos.
A mennyei birodalom története. Írta: Lóczy Lajos.
58 szövegközti, fekete-fehér, feliratozott képpel és 7 történeti térképpel illusztrált, valamint szerzői előszóval, bevezetéssel, a kínai dinasztiák és császárok kronológiai táblázatával, a kínai császárok székvárosainak listájával, részletes tartalomjegyzékkel, javítandók listájával, a táblák jegyzékével és a szövegközti képek jegyzékével kiegészített kötet. Az előlapon tollal írt tulajdonosi bejegyzés látható. Kötötte Gottermayer N. Könyvkötő, Budapesten.
Kiadói egészvászon Gottermayer díszkötésben lévő példány a fedlapra kasírozott, feliratos, színes, alakos-ábrás illusztrációval ellátott címfedéllel, aranyozott feliratos, gazdagon aranyozott, illusztrált könyvgerinccel, dombornyomott, duplakeretes hátlapon a kötészet feltüntetésével, hiánytalan állapotban.
Ritka!
A kötet szerzője, Lóci Lóczy Lajos (Pozsony, 1849. november 4. – Balatonfüred, 1920. május 13.) magyar geológus, geográfus, szerkesztő, szakíró, egyetemi tanár, MTA tag. A zürichi műegyetemen Escher von der Linth és Albert Heim geológiai előadásait hallgatta. Hazatérve a Magyar Nemzeti Múzeum Ásvány- és Őslénytárának segédőre lett. Geológiai munkásságát a Hegyes-Drócsában kezdte meg. 1877-1880 között részt vett gróf Széchenyi Béla kelet-ázsiai expedíciójában és beutazta Kína nagy részét. Kutatta és feltárta a Himalája áttolódásos tektonikáját, a Transzhimalája vonulatát. Megalapozta Belső-Ázsia és Nyugat-Kína geomorfológiai kutatását és úttörő munkát végzett e terület fosszilis emlőseinek és puhatestűinek leírásában is. 1883-tól mint a Magyar Királyi Földtani Intézet osztálygeológusa a bánsági hegyvidék geológiai felvételezését végezte. 1886-ban a Királyi József Műegyetemen a technikai geológia rendkívüli tanárának nevezték ki. Hunfalvy János halála után, a Budapesti Tudományegyetem egyetemes földrajzi tanszékének tanára és megbízott vezetője. Hallgatóival beutazta a Balaton vidékét, a Duna-Tisza közét, bemutatta nekik a félegyházi, soltvadkerti és bugaci pusztákat, végigvezette őket a delibláti homoksivatagon és az Al-Duna zuhatagjain. Entz Géza társaságában Boszniát és Hercegovinát, Dalmáciát ismertette meg hallgatóival. Kiváló nemzetközi hírű geográfusiskolát teremtett, a magyar földrajztudományt a világ élvonalába emelte. Neves tanítványai gróf Teleki Pál, Cholnoky Jenő, Bátky Zsigmond, Erődi Kálmán, Kogutowicz Károly, Littke Aurél és Prinz Gyula geográfusok, báró Nopcsa Ferenc, Böckh Hugó, Kormos Tivadar, Laczkó Dezső, László Gábor, Sréter Zoltán és Vitális István geológusok voltak. A budapesti egyetem Földrajzi Intézetének igazgatója, a Magyar Állami Földtani Intézet igazgatója, államtitkár helyettes. Lóczy Lajos munkásságának legjelentősebb eredményeit a balatoni kutatásai hozták meg. 1916–1918 között a MTA megbízásából Szerbiában, Makedóniában, Albániában vezetett expedíciót, aminek feladata e területek geológiájának, geográfiájának, botanikájának, archeológiájának, népművészetének és történetének megismerése volt. A délkelet-európai kutatóexpedíció eredményei csak 1924-ben jelentek meg Berlinben. 1919-ben végleg nyugalomba vonult.
A mennyei birodalom története. Írta: Lóczy Lajos.
58 szövegközti, fekete-fehér, feliratozott képpel és 7 történeti térképpel illusztrált, valamint szerzői előszóval, bevezetéssel, a kínai dinasztiák és császárok kronológiai táblázatával, a kínai császárok székvárosainak listájával, részletes tartalomjegyzékkel, javítandók listájával, a táblák jegyzékével és a szövegközti képek jegyzékével kiegészített kötet. Az előlapon tollal írt tulajdonosi bejegyzés látható. Kötötte Gottermayer N. Könyvkötő, Budapesten.
Kiadói egészvászon Gottermayer díszkötésben lévő példány a fedlapra kasírozott, feliratos, színes, alakos-ábrás illusztrációval ellátott címfedéllel, aranyozott feliratos, gazdagon aranyozott, illusztrált könyvgerinccel, dombornyomott, duplakeretes hátlapon a kötészet feltüntetésével, hiánytalan állapotban.
Ritka!
A kötet szerzője, Lóci Lóczy Lajos (Pozsony, 1849. november 4. – Balatonfüred, 1920. május 13.) magyar geológus, geográfus, szerkesztő, szakíró, egyetemi tanár, MTA tag. A zürichi műegyetemen Escher von der Linth és Albert Heim geológiai előadásait hallgatta. Hazatérve a Magyar Nemzeti Múzeum Ásvány- és Őslénytárának segédőre lett. Geológiai munkásságát a Hegyes-Drócsában kezdte meg. 1877-1880 között részt vett gróf Széchenyi Béla kelet-ázsiai expedíciójában és beutazta Kína nagy részét. Kutatta és feltárta a Himalája áttolódásos tektonikáját, a Transzhimalája vonulatát. Megalapozta Belső-Ázsia és Nyugat-Kína geomorfológiai kutatását és úttörő munkát végzett e terület fosszilis emlőseinek és puhatestűinek leírásában is. 1883-tól mint a Magyar Királyi Földtani Intézet osztálygeológusa a bánsági hegyvidék geológiai felvételezését végezte. 1886-ban a Királyi József Műegyetemen a technikai geológia rendkívüli tanárának nevezték ki. Hunfalvy János halála után, a Budapesti Tudományegyetem egyetemes földrajzi tanszékének tanára és megbízott vezetője. Hallgatóival beutazta a Balaton vidékét, a Duna-Tisza közét, bemutatta nekik a félegyházi, soltvadkerti és bugaci pusztákat, végigvezette őket a delibláti homoksivatagon és az Al-Duna zuhatagjain. Entz Géza társaságában Boszniát és Hercegovinát, Dalmáciát ismertette meg hallgatóival. Kiváló nemzetközi hírű geográfusiskolát teremtett, a magyar földrajztudományt a világ élvonalába emelte. Neves tanítványai gróf Teleki Pál, Cholnoky Jenő, Bátky Zsigmond, Erődi Kálmán, Kogutowicz Károly, Littke Aurél és Prinz Gyula geográfusok, báró Nopcsa Ferenc, Böckh Hugó, Kormos Tivadar, Laczkó Dezső, László Gábor, Sréter Zoltán és Vitális István geológusok voltak. A budapesti egyetem Földrajzi Intézetének igazgatója, a Magyar Állami Földtani Intézet igazgatója, államtitkár helyettes. Lóczy Lajos munkásságának legjelentősebb eredményeit a balatoni kutatásai hozták meg. 1916–1918 között a MTA megbízásából Szerbiában, Makedóniában, Albániában vezetett expedíciót, aminek feladata e területek geológiájának, geográfiájának, botanikájának, archeológiájának, népművészetének és történetének megismerése volt. A délkelet-európai kutatóexpedíció eredményei csak 1924-ben jelentek meg Berlinben. 1919-ben végleg nyugalomba vonult.
Előszó
A sárga faj jelenleg Ázsia törzsökének egy harmadát és e kontinensnek egész belsejét birja még. Meddig fog e birtokban maradni, meddig fogja két ezer évnél régibb intézményeit fentarthatni? Az... TovábbElőszó
A sárga faj jelenleg Ázsia törzsökének egy harmadát és e kontinensnek egész belsejét birja még. Meddig fog e birtokban maradni, meddig fogja két ezer évnél régibb intézményeit fentarthatni? Az utolsó két év eseményei azonban Khina jövendő történetére forduló pontot jelentenek; kétségtelen, hogy Khinára nézve most először köszöntött be oly világtörténeti válság, mely rákényszeríti a khinai nemzetet, hogy kilépjen elzárkózottságából, hogy megbecsülje a nyugoti hatalmak erejét és tisztelni tanulja a nyugoti nemzetek szellemi felsőbségét a maga ősrégi kultúrájával szemben. Történetének ismerete nélkül akármelyik nemzet jellemét és jelenkori eseményeit igazságosan megítélni és megérteni nem lehet. Mikor 16 év előtt "Khina természeti viszonyainak és országainak leírását" készítém, a khinai faj történetét is gondosan tanulmányozám és már akkor papirra vetettem a nyugot-európai irodalom alapján Khina történetének e rövid vázlatát. E munkámnak közrebocsájtását most időszerűnek tartom. A magyarságnak nincsen ugyan sem politikai és sajnos gazdasági érdeke sem a messze kelet jelenkori eseményeiben, de épen ezért elfogulatlanul kisérheti figyelemmel mindazt, a mi odakinn történik. Általános világ-történeti szempontból azonban nagy jelentőségű a jelenlegi khinai kérdés, melynek lényege az, hogy egy négyszáz milliónyi, egységes nyelvű nemzet, mely évezredek óta ókori civilizáczióban, más országok terményeire rá nem szorulva élt, most a keresztény czivilizácziónak ezer év óta vele egyenlő számra növekedett nagy nemzeteivel összetűzött. VisszaTartalom
Előszó ........................1Bevezetés .. .. ............4
I. Fejezet. Mesebeli idők .. 9
II. Fejezet. Legendákkal vegyes ó-kor............13
III. Fejezet. A keresztény időszámítás előtti dinasztiák kora ......
Hszía-dinasztia kora .. 19
Sang-dinasztia .. .. .. 21
Csou-dinasztia .. .. 23
Czin-dinasztia............27
IV. Fejezet. A khinai birodalom fénykora .. .. 32
Han-dinasztia...... 32
V. Fejezet. A kis dinasztiák
korszaka ...... 45
A hármas királyság ideje
Az Utó-Han-, a Vei- és a
Vu-dinasztia...... 45
Czin-dinasztia...... 46
A Szong-, Czi-, Liang-,
Csin- és Szui-dinasztiák..... 48
VI. Fejezet. A külső befolyások kezdete; a Budhizmus, az izlam és a
kereszténység elterjedése ........
A Tang-dinasztia .. 51
Vu-tai, az öt kis dinasztia.... 63
Szung-dinasztia .. .. 63
Juan-dinasztia...... 79
VII. Fejezet. Műveltségi viszonyok .. ...... 90
VIII. Fejezet. A khinai birodalom uj-kora............107
A Ming-dinasztia .. .. 107
A Ta-Csing- v. Mandzsudinasztia ............133
Szun-csi................133
Kang-hszi................137
Jung-csing ............145
Kien-lung .. ............149
Kia-king................164
Tao-kuang.......167
Hszien-föng............173
Tung-csi .. .. .. .. 176
IX. Fejezet. Az utolsó ötven
év története......179
Kuang-hszü............198
A franczia háborúság .. 202
A japáni háború .. .. 204
Az 1898- 1900-iki események .. ......211
X. Fejezet. A khinai birodalom ujabbkori megismerése és mívelődési
viszonyai .. .. . 224
A khinai nemzet jövőjéről...... 268
A khinai dinasztiák és császárok khronologikus
táblázata ......279
A khina császárok székvárosai a nevezetesebb
dinasztiák alatt.. .. 284
A TÁBLÁK JEGYZÉKE.
I. tábla. Khina Jü-császár és a Hszia-dinasztia idejében 2205-1818
között Kr. sz. előtt.
II. tábla. A khinai birodalom kiterjedése a Csou-dinasztia idejében
1122-600. között Kr. sz. előtt.
III. tábla. A khinai birodalom területe a Keleti Han-dinasztia idejében
25-220 között Kr. sz. után.
IV. tábla. A khinai birodalom kiterjedése a Tang-dinasztia idejében
618-907. között Kr. sz. után.
V. tábla. A khinai birodalom kiterjedése a Jüan- vagy Mongol dinasztia
alatt 1260-1341. között Kr. sz. után.
VI. tábla. A khinai birodalom kiterjedése a Ming-dinasztia idejében 1368-
1628. között Kr. sz. után.
VII. tábla. A khinai birodalom kiterjedése a Ta-Csing- (vagy Mandzsu)
dinasztia idejében 1644-től napjainkig.
A SZÖVEG KÖZTI KÉPEK JEGYZÉKE
1. Fu-hszi, az emberi társa-
dalom megalapítója .. 11 old.
2. Jau császár, az igazságos 16
3. Ju, a vizek szabályozója
és a birodalom első
leirója........ 17
4. Vu-Vang, a Csou-dinasz-
tia megalapitója.. 23
5. Csi-vang császár a delej-
tűvel kezében 24
6. Lao-cz, a Toa-vallás meg-
alapitója ....... 25
7. Konfuczius ...... 26
8. Menczius........ 27
9. Sih-hoang-ti, a birodalom
tulaj donképeni alapi -
tója és a nagy fal
építője........ 28
10. Mungtien vezér, a Hiun-
gnuk legyőzője 28
11. Liu-pang, a Han-dinasz-
tia megalapitója 33
12. Sze-ma-czien történetíró 36
13. Pan-csau írónő..... 37
14. Szun-vu, a kinek idejéből
egy vaskereszt származik ................46
15. Kao-czu császár, a Tangdinasztia megalapitója 52
16. Tai-czung császár.. .. 55
17. Tai-czu, a Szung-dinasztia
első császára .. .. 65
18. Sze-ma-kuang történetíró....67
19. A Khitánok Liau-dinasztiájának egyik császára...69
20. Dzingiz-Khán (Tai-czu)..... 73
21. Ogotai-khán (Taí-czung)... 73
22. Turakina császárnő ...... 74
23. Kujuk-khán (Ting-czung).. 75
24. Mangu-khán (Szian-czung)... 75
25. Szubutai, a magyarországi mongol járás vezére... 78
26. Batu-khán................80
27. Batu testőre............80
28. Kublai-khán (Sih-czu) .. 81
29. Rubruck tolmácsa Mungukhán udvarában . .. 87
30. Gerneszeh-khán (Vucsung)................88
31. A szingafui nesztoriánus
keresztény emlék.... 95
32. Kővető-gép a régi khinaiak hadseregében .. 105
33. Hung-vu, a Ming-dinasztia megalapitója ....... 114
34. Jung-lo császár .. .. 117
35. Van-lí császár.....117
36. Kang-hszi császár.. . 141
37. Jung-csing császár . .. 145
38. Kia-king császár .. .. 164
39. Tao-kuang császár . .. 167
40. Czo-hi regens császárnő... 175
41. A követek utja Pekingben... 214
42. Peking belső városfala.... 215
43. Méj-san-halom Pekingben... 216
44. Juen-ming-juen-palota
romjai........ 229
45. A Ming-sirok főkapuja
Peking közelében .. 244
46. Nagy-fal Ku peí-kou-nál... 245
47. Khinai érmek...... 247
48. Hung-vu Ming-dinasztiabeli császár bankója.... 249
49. Pekingi magánbank utalvány-jegye ...... 250
50. Khinai gyalogos katonák
téli öltözetben .. .. 251
51. Khinai katonaság nyári
öltönyben...... 252
52. Régies öltönyü khinai
katonaság...... 253
53. Európai vezetés alatt álló
khinai gyalogság .. 254
54. Európai vezetés alatt álló
khinai lovasság.. .. 254
55. Európai vezényletű khinai tüzérség..... 255
56. Csun mandzsu herczeg,
Kuang-hszi császár atyja.... 259
57. A Czung-li-jamen palotájának kapuzata .. 260
58. Li-hung-csang férfikora
teljességében .. .. 265
Vissza
Tétel sorszám:
241
Kikiáltási ár:
12.000 Ft
(Minimum licitlépcső: 1000 Ft)
Hátralévő idő:
Leütési ár:
Ft
| Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul. |
Leütési ár:
35.500 Ft
Licitek száma: 0
Ft
| Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni! |