Sőtér István: Az elveszett bárány (Joó László színész, rendezőnek dedikált példány) (Borítóterv: Bálint Endre)
Szépirodalmi Könyvkiadó
(Budapest)
,
Kiadói egészvászon kötés , 355 oldal
Kiadói egészvászon kötés , 355 oldal
| Sorozatcím: | |
|---|---|
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 23 cm x 15 cm |
| ISBN: | 963-15-0071-3 |
| Aukció vége: |
2023-10-22 20:00
|
Aukciós tétel adatai
Budapest, [1974], Szépirodalmi Könyvkiadó (Szegedi Nyomda), 355 p. + [3] p.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Szerző által dedikált példány. Első kiadás. Az elveszett bárány. Regény. Írta: Sőtér István.
A címlapon a szerző, Sőtér István tollal beírt, névre szóló dedikációja olvasható: "Joó Lászlóéknak igaz szeretettel barátsággal Sőtér István"
A dedikáció címzettje: Joó László (Budapest, 1918. december 4. – Budapest, 2012. október 14.) színész, rendező, színházigazgató, dramaturg, lektor. Szinészi pályafutását a debreceni Csokonai Színházban kezdte, ezt követően tagja volt többek között a Belvárosi Színháznak, a Pécsi Nemzeti Színháznak, a József Attila Színháznak, a Szegedi Nemzeti Színháznak és a Madách Színháznak, valamint 1958-ban kinevezték a győri Kisfaludy Színház igazgatójának. A borító- és kötésterv Bálint Endre munkája. Nyomtatta a Szegedi Nyomda.
Kiadói egészvászon kötésben lévő példány feliratozatlan, illusztrált címfedéllel, feliratos könyvgerinccel, feliratozatlan hátlappal, tiszta belívekkel, hiánytalan állapotban, színes, feliratos, illusztrált, fülszöveggel és a szerző fekete-fehér fotójával ellátott, sérült, több helyen javított kiadói borítófedélben.
A kötet szerzője Sőtér István (Szeged, 1913. június 1. – Budapest, 1988. október 7.) Kossuth-díjas író, irodalomtörténész, műfordító, egyetemi tanár. Tanulmányai elvégzése után a budapesti Egyetemi Könyvtárban, majd közgazdasági pályán kezdett dolgozni. 1946-tól a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium munkatársa, 1948-52-ig a a szegedi egyetem, 1952-től az ELTE tanára. 1953 és 1956, valamint 1963 és 1966 között az ELTE rektora volt. 1957-83-ig az MTA Irodalomtörténeti Intézetét igazgatta, ehhez kapcsolódóan a Literatura című irodalomelméleti folyóirat első szerkesztőjeként is működött. 1960 és 1969 között a Magyar PEN Club, 1970 és 1973 között a Nemzetközi Összehasonlító Irodalomtudomány Társaság elnöke volt. Műfordítóként többek közt Hemingway és Emily Brontë műveit ültette át magyarra.
A címlapon a szerző, Sőtér István tollal beírt, névre szóló dedikációja olvasható: "Joó Lászlóéknak igaz szeretettel barátsággal Sőtér István"
A dedikáció címzettje: Joó László (Budapest, 1918. december 4. – Budapest, 2012. október 14.) színész, rendező, színházigazgató, dramaturg, lektor. Szinészi pályafutását a debreceni Csokonai Színházban kezdte, ezt követően tagja volt többek között a Belvárosi Színháznak, a Pécsi Nemzeti Színháznak, a József Attila Színháznak, a Szegedi Nemzeti Színháznak és a Madách Színháznak, valamint 1958-ban kinevezték a győri Kisfaludy Színház igazgatójának. A borító- és kötésterv Bálint Endre munkája. Nyomtatta a Szegedi Nyomda.
Kiadói egészvászon kötésben lévő példány feliratozatlan, illusztrált címfedéllel, feliratos könyvgerinccel, feliratozatlan hátlappal, tiszta belívekkel, hiánytalan állapotban, színes, feliratos, illusztrált, fülszöveggel és a szerző fekete-fehér fotójával ellátott, sérült, több helyen javított kiadói borítófedélben.
A kötet szerzője Sőtér István (Szeged, 1913. június 1. – Budapest, 1988. október 7.) Kossuth-díjas író, irodalomtörténész, műfordító, egyetemi tanár. Tanulmányai elvégzése után a budapesti Egyetemi Könyvtárban, majd közgazdasági pályán kezdett dolgozni. 1946-tól a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium munkatársa, 1948-52-ig a a szegedi egyetem, 1952-től az ELTE tanára. 1953 és 1956, valamint 1963 és 1966 között az ELTE rektora volt. 1957-83-ig az MTA Irodalomtörténeti Intézetét igazgatta, ehhez kapcsolódóan a Literatura című irodalomelméleti folyóirat első szerkesztőjeként is működött. 1960 és 1969 között a Magyar PEN Club, 1970 és 1973 között a Nemzetközi Összehasonlító Irodalomtudomány Társaság elnöke volt. Műfordítóként többek közt Hemingway és Emily Brontë műveit ültette át magyarra.
Előszó
Részlet: Első könyv 1942. január 7-én, délután négy órakor született meg Ettre Ferencék leánya, a Vas utcai szanatóriumban. Akár a többi fiatal apa, Ettre is csak a feleségével törődött az első... TovábbElőszó
Részlet: Első könyv 1942. január 7-én, délután négy órakor született meg Ettre Ferencék leánya, a Vas utcai szanatóriumban. Akár a többi fiatal apa, Ettre is csak a feleségével törődött az első félórában. Klára homlokát, arcát tűnő, vékony verejték vonta be, rövid és sűrű szempillái közül azonban már keskeny vonalban csillant elő vidám, világosbarna szeme. Az újszülött szabályos légzéssel, mozdulatlanul, mélyen aludt, s ez az alvás oly távolinak, oly meg nem érkezettnek mutatta, hogy hirtelen rátört, szorongató kíváncsiságában az apa már türelmetlenül kereste vele az érintkezést; jeladást várt tőle, hívására feleletet, s készséget, hogy akaratához kapcsolódjék, mert ezentúl mindig éberen, megbízhatóan villanjon vissza lényéből az alap szólítása. VisszaFülszöveg
Két évtizednyi idő szellemi, erkölcsi körképe ez a nagy lélegzetű, mindvégig érdekfeszítő, izgalmas regény. Főhőse olyan értelmiségi fiatalember, akinek szellemi birtoka: a tudása és az... TovábbFülszöveg
Két évtizednyi idő szellemi, erkölcsi körképe ez a nagy lélegzetű, mindvégig érdekfeszítő, izgalmas regény. Főhőse olyan értelmiségi fiatalember, akinek szellemi birtoka: a tudása és az erkölcsisége. Ez egyetlen fegyvere is az egyre fenyegetőbbé váló világban, a második világháború első éveiben, de a háború zűrzavarában és a háború utáni bonyolult, nehéz években is.Sőtér István egy nemzedék jellegzetes alakjának magatartásformáit vizsgálja regényében, hősének szellem és erkölcsi arculatát rajzolja meg nagy átéléssel, az íróra más műveiben is annyira jellemző összetettséggel, azzal az igyekezettel, hogy a valóságot minden lényeges mozzanatában fölfedje. Ezt a törekvését és igényét szolgálja stílusa is, mely egyszerre esszéisztikus és elemzően realista, de a szürrealizmus jegyeit is magán viseli. Vissza
Tétel sorszám:
191
Kikiáltási ár:
1 Ft
(Minimum licitlépcső: 1000 Ft)
Hátralévő idő:
Leütési ár:
Ft
| Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul. |
Leütési ár:
1.468 Ft
Licitek száma: 0
Ft
| Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni! |