Schöpflin Aladár: Magyar írók (Radó Antalnak dedikált példány)
Irodalmi arcképek és tollrajzok
Aukciós tétel adatai
Budapest, 1919, Nyugat Folyóirat (Bíró Miklós Könyvnyomdája, Bp.), 236 p.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Szerző által dedikált példány. Magyar írók. Irodalmi arcképek és tollrajzok. Írta: Schöpflin Aladár.
A címlapon a szerző, Schöpflin Aladár tollal beírt, névre szóló dedikációja olvasható: "Radó Antal urnak őszinte tisztelettel Schöpflin Aladár".
A dedikáció címzettje, Radó Antal (Mór, 1862. június 29. – Budapest, 1944. november 22.) író, költő, irodalomtörténész, korának egyik legismertebb műfordítója. A műfordítások terén kifejtett munkásságáért a Kisfaludy Társaság 1895-ben rendes tagjának választotta. A Budapesti Olasz Körnek (Circolo italiano) alapításától megszűntéig elnöke volt. 1926-tól a Magyar PEN Club igazgatóságának alelnökeként tevékenykedett.
Második kiadás. Előszóval és részletes tartalomjegyzékkel kiegészített kötet. Nyomtatta Bíró Miklós Könyvnyomdája Budapesten.
Könyvkötői egészvászon kötésben lévő példány feliratozatlan címfedéllel, hátlappal és könyvgerinccel, új előzéklapokkal, javított címlappal, néhány foltos és javított lappal, körbevágatlan belívekkel, hiánytalan állapotban.
"...E tanulmánygyűjtemény, melynek egyes darabjait éppoly örömmel olvastuk külön-külön, folyóiratban, mint amilyen szívesen üdvözöljük összegyűjtésüket, a magyar szépirodalmi kritikának maradandó értékű alkotása. Schöpflin az irodalomnak igazi műértője, életismerő és léleklátó, fogékony és higgadt, érzékeny és tárgyilagos ítéletű, szóval olyan egyéniség, amin ő az irodalommal foglalkozó filológusok, történészek és kritikusok nálunk is, másutt is eléggé szapora seregében igen kevés akad..." - (Sas Andor - Huszadik század, 1917./18. évfolyam/2. szám/230. p.).
A szerző, Schöpflin Aladár /Schöpflin Aladár Mihály/ (Maniga, 1872. október 4. – Budapest, 1950. augusztus 8.) műkritikus, irodalomtörténész, író, műfordító. Evangélikus teológiai tanulmányait Pozsonyban végezte, filozófiát a Budapesti Egyetemen tanult. 1898-ban a "Vasárnapi Újság" segédszerkesztőjeként, majd a "Huszadik Század" munkatársaként tevékenykedett. A Nyugat c. lapnak a kezdetektől munkatársa volt, idővel pedig egyik vezető kritikusa lett. Ezt követően a Franklin Társulat irodalmi titkáraként, a Vörösmarty Akadémia főtitkáraként, valamint a "Szózat" c. napilap irodalmi rovatvezetőjeként dolgozott. 1926-ban részt vett a Magyar PEN Club megszervezésében. 1933-1942 között a "Tükör" c. folyóirat színházi rovatát vezette. Később a Baumgarten-díj kurátora lett, valamint a "Magyar Csillag" társszerkesztőjeként működött Illyés Gyula mellett.
A címlapon a szerző, Schöpflin Aladár tollal beírt, névre szóló dedikációja olvasható: "Radó Antal urnak őszinte tisztelettel Schöpflin Aladár".
A dedikáció címzettje, Radó Antal (Mór, 1862. június 29. – Budapest, 1944. november 22.) író, költő, irodalomtörténész, korának egyik legismertebb műfordítója. A műfordítások terén kifejtett munkásságáért a Kisfaludy Társaság 1895-ben rendes tagjának választotta. A Budapesti Olasz Körnek (Circolo italiano) alapításától megszűntéig elnöke volt. 1926-tól a Magyar PEN Club igazgatóságának alelnökeként tevékenykedett.
Második kiadás. Előszóval és részletes tartalomjegyzékkel kiegészített kötet. Nyomtatta Bíró Miklós Könyvnyomdája Budapesten.
Könyvkötői egészvászon kötésben lévő példány feliratozatlan címfedéllel, hátlappal és könyvgerinccel, új előzéklapokkal, javított címlappal, néhány foltos és javított lappal, körbevágatlan belívekkel, hiánytalan állapotban.
"...E tanulmánygyűjtemény, melynek egyes darabjait éppoly örömmel olvastuk külön-külön, folyóiratban, mint amilyen szívesen üdvözöljük összegyűjtésüket, a magyar szépirodalmi kritikának maradandó értékű alkotása. Schöpflin az irodalomnak igazi műértője, életismerő és léleklátó, fogékony és higgadt, érzékeny és tárgyilagos ítéletű, szóval olyan egyéniség, amin ő az irodalommal foglalkozó filológusok, történészek és kritikusok nálunk is, másutt is eléggé szapora seregében igen kevés akad..." - (Sas Andor - Huszadik század, 1917./18. évfolyam/2. szám/230. p.).
A szerző, Schöpflin Aladár /Schöpflin Aladár Mihály/ (Maniga, 1872. október 4. – Budapest, 1950. augusztus 8.) műkritikus, irodalomtörténész, író, műfordító. Evangélikus teológiai tanulmányait Pozsonyban végezte, filozófiát a Budapesti Egyetemen tanult. 1898-ban a "Vasárnapi Újság" segédszerkesztőjeként, majd a "Huszadik Század" munkatársaként tevékenykedett. A Nyugat c. lapnak a kezdetektől munkatársa volt, idővel pedig egyik vezető kritikusa lett. Ezt követően a Franklin Társulat irodalmi titkáraként, a Vörösmarty Akadémia főtitkáraként, valamint a "Szózat" c. napilap irodalmi rovatvezetőjeként dolgozott. 1926-ban részt vett a Magyar PEN Club megszervezésében. 1933-1942 között a "Tükör" c. folyóirat színházi rovatát vezette. Később a Baumgarten-díj kurátora lett, valamint a "Magyar Csillag" társszerkesztőjeként működött Illyés Gyula mellett.
Előszó
E kötetben összegyűjtött munkáim nem azzal a szándékkal írattak, hogy valamikor könyvben összeállítva is kiadom őket. Folyóirat-cikkeknek készültek annak idején, egy-kettő kivételével mind valami... TovábbElőszó
E kötetben összegyűjtött munkáim nem azzal a szándékkal írattak, hogy valamikor könyvben összeállítva is kiadom őket. Folyóirat-cikkeknek készültek annak idején, egy-kettő kivételével mind valami alkalomra; egy könyv vagy könyvgyűjtemény megjelenése, egy író jubileuma, halála, vagy más módon aktuálissá válása volt az ok, néha ürügy, amelyért az illető cikkeket megírtam. Ezért hanem könnyen szántam rá magamat e könyv összeállítására és kiadására. Mindig arra gondoltam, hogy talán mégis megjön a lehetősége előbb-utóbb annak, hogy megírjam azt a fiatalkorom óta tervezett könyvet, amely tervénél, céljánál és stíljénél fogva igazán könyv lesz s összefoglalóan fogja tárgyalni a magyar irodalom újabb és legújabb jelenségeit, azoknak a multtal való kapcsolatát s a magyar élet újabb fejleményeihez való viszonyát. Fájdalom mind jobban rá kellett jönnöm, hogy amint az idő múlik, mind messzebb esem a terv megvalósításának lehetőségétől, az okok, amelyek miatt a könyv megírását évről-évre el kellett halasztanom, inkább szaporodnak, mint szűnnek. Hogy tehát az a tendencia, amelyet irodalmi munkásságom velejének tekintek, némi nyomatékot kapjon, hogy az a mód, ahogyan a magyar irodalom jelenségeit nézem, erősebb megvilágításba jusson s esetleg kritikai diskusszió tárgyává tétessék - bár erre irodalmi kritikánk mai viszonyai között ugyancsak kevés a kilátás - mégis rászántam magamat elszórva megjelent cikkeim összegyűjtésére. VisszaTartalom
| Előszó | 3 |
| A két Vörösmarty | 9 |
| A fiatal Gyulai | 19 |
| Mikszáth Kálmán | 30 |
| Petelei István | 55 |
| Heltai Jenő | 63 |
| Petőfi napjai | 69 |
| Móricz Zsigmond | 77 |
| Az uj magyar irodalom. Ady Endre és Móricz Zsigmond | 89 |
| Gyulai Pál posthumus könyve | 119 |
| Vajda János | 130 |
| Eötvös. Gondolatok egy tanulmányhoz | 156 |
| Kaffka Margit | 164 |
| Lovik Károly | 175 |
| Sebők Zsigmond | 180 |
| Babits Mihály | 186 |
| Baksay Sándor | 194 |
| Bárd Miklós | 200 |
| Vargha Gyula | 212 |
| A fiatal Arany | 226 |
Tétel sorszám:
184
Kikiáltási ár:
1 Ft
(Minimum licitlépcső: 1000 Ft)
Hátralévő idő:
Leütési ár:
Ft
| Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul. |
Leütési ár:
38.500 Ft
Licitek száma: 0
Ft
| Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni! |