Aukciós tétel adatai
Budapest, 1965, k. n. (Pátria Nyomda, Bp.), 6 p., ill. + 1 mell.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Fóth Ernő és Weöres Sándor által dedikált, valamint egy a költő által dedikált és a festőművész által aláírt melléklettel ellátott példány. Fóth Ernő festőművész kiállítása. Mednyánszky Terem. Budapest V., Tanács krt. 26. 1965. június 19-től július 3-ig.
A katalógus címlapján, Fóth Ernő festőművész és Weöres Sándor költő tollal írt, névre szóló dedikációja olvasható: "J.-nak Ernő" és "M. J.-nak szeretettel Weöres Sándor"; valamint a különálló egyedi mellékleten (meghívó) a festőmész tollal írt aláírása és a költő tollal írt dedikációja látható: "M. J-nak szeretettel Weöres Sándor".
Két fekete-fehér reprodukcióval illusztrált, valamint Mezei Gábor a festőművészről írt rövid életrajzával és a műtárgyak jegyzékével kiegészített kiállítási katalógus. A megnyitó beszédet Weöres Sándor költő mondta. Nyomtatta a Pátria Nyomda, Budapesten.
Hajtogatott, hiánytalan, jó állapotú példány.
Különálló egyedi melléklet: Fóth Ernő festőművész kiállítására szóló aláírt, dedikált meghívó.
Weöres Sándor (Szombathely, 1913. június 22. – Budapest, 1989. január 22.) Kossuth- és Baumgarten-díjas költő, író, műfordító, irodalomtudós. Az Erzsébet Tudományegyetem filozófia-esztétika szakon szerzett diplomát. Egyetemi évei alatt a Batsányi Kör és a Janus Pannonius Társaság munkájába is bekapcsolódott, valamint megalapította a Pécs jelképére utaló "Öttorony" című folyóiratot. 1934-ben Kárpáti Aurél Új Magyar Líra c. válogatásában már ő is helyet kapott, egy év múlva pedig napvilágot látott a tizenkét fiatal költőt felvonultató "Korunk" c. antológia. A "Nyugat" 1941 augusztusi megszűnése után Weöres a "Sorsunk"-on kívül elsősorban a "Magyar Csillag"-ban, a "Válasz"-ban, később pedig a "Diárium"-ban közölte verseit. 1943 őszén a költő a fővárosba költözött, és az Országos Széchényi Könyvtár munkatársa lett. Később székesfehérvári múzeumi tisztviselőként, a Vörösmarty Társaság tagjaként, illetve az MTA könyvtárosaként tevékenykedett. Weöres Sándor a magyar líra meghatározó, markáns egyénisége. Kifinomult, több rétegű, sokoldalú költészete formabontó és példaértékű lett a magyar lírában. Műfordításait a játékosság, a lényeglátás és a formai szabadság jellemzi.
Fóth Ernő (Nagysitke, 1934. november 9. – Budapest, 2009. július 19.) Munkácsy Mihály-díjas festőművész, egyetemi tanár. A Magyar Iparművészeti Főiskola díszítő-festő szakán tanult, ahol Z. Gács György, Szentiványi Lajos, Rákosy Zoltán és Barcsay Jenő voltak a mesterei. 1962-től tanított a Képzőművészeti Főiskolán, majd 1975-től a Magyar Iparművészeti Főiskolán. Ezenkívül tagja volt a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetségének és a Magyar Művészeti Akadémiának.
Előszó
A festő nem indulhat ki, csak a valóságból - a valóság azonban végtelenül gazdag. A konvencionális tárgyábrázolás a múlté, ezen már a fotó is évtizedekkel ezelőtt túllépett. A modellhez való...
Tovább
Előszó
A festő nem indulhat ki, csak a valóságból - a valóság azonban végtelenül gazdag. A konvencionális tárgyábrázolás a múlté, ezen már a fotó is évtizedekkel ezelőtt túllépett. A modellhez való hasonlatosság nem művészi kategória.
A kép önmagát ábrázolja, hiszen nem másoló folyamat eredményeként jön létre. A mű megalkotása teremtő tevékenység, amelynek szubjektív emberi és adott társadalmi gyökerei vannak.
Fóth Ernő képei küzdelem eredményeként jönnek létre, nem könnyedén dolgozik. Mindig, a legszigorúbban a valóságból indul ki, de sohasem elégszik meg pusztán a valósággal.
Vissza