Aukciós tétel adatai
Budapest, 1936, k. n. (Haiman-Kner György tipografiai elrendezése szerint nyomtatta Koródi László), 12 p. + [2] p.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Haiman-Kner György tipográfus által dedikált példány. Jézus jelenése. Fedics Mihály mondása alapján lejegyezte: Ortutay Gyula.
Az előlapon Haiman-Kner György tollal beírt, névre szóló dedikációja olvasható: "Kaesz Gyuláéknak szeretettel Gyurka".
A dedikáció címzettje Kaesz Gyula (1897-1967) Kossuth-díjas építész, belsőépítész, bútortervező, grafikus, az Iparművészeti Főiskola tanára majd rektora, a Bútor c. szakfolyóirat szerkesztője.
Buday György fekete-fehér fametszeteivel illusztrált kiadás. Haiman-Kner György tipografiai elrendezése szerint nyomtatta Koródi László.
Kiadói zsinórral fűzött papírkötésben lévő példány hiánytalan szöveges résszel. Az eredeti, sérült címfedél és hátlap megtartásával, melyek elváltak a könyvtesttől.
"...A nyolcvanhatesztendős bátorligeti mesemondó, Fedics Mihály mondotta el ezt a mesét, a paraszti vallásosságnak és epikus alkotókészségnek szép példázóját. Nincsen ebben a rövid kis történetben, az égi hatalmak és a paraszti világ találkozásában, egymás felé való hajlásában semmi kicirkalmazott, semmi hatásosan fejlesztett meglepetés. A csoda éppoly egyszerű és természetes ebben a világban, mint a reggeli ébredés, a kis pitvarban alvó libák gágogása, a jelenésre bőszülten rontó kutyák ugatása. Jézussal való sejtelmes beszélgetést éppen olyan világos és tiszta fények ragyogják be, mint a lakodalmas borozás könnyelmű dicsekvését..." - írta a műről Ortutay Gyula (Rádióélet, 1937. december 17./9. évfolyam/51. szám).
A történetet elmondta Fedics Mihály (1851-1938) mesemondó. Többek között bojtárként, pásztorként, favágóként, majd késő öregségéig uradalmi cselédként dolgozott. Ortutay Gyula 1936 és 1938 között vette hanglemezre meséit, melyeket a szabolcsi favágókról s falusi emberekről hallott, ezeket kiváló elbeszélő készséggel, nagy beleéléssel adta elő. Arra törekedett, hogy meséi minél változatosabbak legyenek.
A kötetet dedikálta Haiman-Kner György (Budapest, 1914. május 26. – Innsbruck, 1996. augusztus 13.), anyai ágon a Kner-családból származó tipográfus, könyvművész, nyomdatörténész, 1946-1948-ig a Kner Nyomda vezetője, később a Könyvnyomdaipari Központ vezérigazgató-helyettese, 1964-től a Nyomdaipari Tröszt vezetője. 1948-ban megalapította a Papír- és Nyomdaipari Műszaki Egyesületet és a Magyar Iparművészeti Főiskolán a typo-grafikai tanszéket, amelynek 1967 és 1983 között a vezetője is volt. A 20. század második felében Lengyel Lajossal és Szántó Tiborral együtt a legjelesebb hazai könyvművészek sorába tartozott.
Előszó
A paraszti vallásosságnak szép megnyilatkozása ez a Jelenés: a paraszti hiedelemvilágnak és a tételes vallásnak elválaszthatatlan összefonódása: amellett az elmondás, a formálás, a népi epikus...
Tovább
Előszó
A paraszti vallásosságnak szép megnyilatkozása ez a Jelenés: a paraszti hiedelemvilágnak és a tételes vallásnak elválaszthatatlan összefonódása: amellett az elmondás, a formálás, a népi epikus alkotás törvényeit idézi s a mese szépségeiből is merít. Mondotta: Fedics Mihály, Bátorligeten (Szabolcs megye), nyolcvanöt éves, sem írni, sem olvasni nem tud, élete a szegényparaszté: a legkülönbözőbb napszámosmunkát végezte, pár hónapot Amerikában is töltött útépitésnél, farmokon. Eddig a leggazdagabb "mesefa", akivel találkozhattam, egymaga kötetekre való anyagot tud s nemcsak megőrző, de alkotó természet is. Ezt a Jelenést 1936 szeptemberében jegyeztem le Bátorligeten.
Ortutay Gyula
Vissza