Aukciós tétel adatai
Budapest, 1938, Révai (Révai Nyomda, Bp.), 366 p. + [16] t.: ill.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
A szerző által dedikált példány. Első kiadás. Kosztolányi Dezső. Írta: Kosztolányi Dezsőné.
A címlapon a szerző, Kosztolányi Dezsőné tollal beírt, Kosztolányi Tanár az én apám c. versének részletét tartalmazó dedikációja olvasható: "Tanár az én apám... "Az én édesapám az emberek apja, s én az embereknek testvére vagyok." 1948. dec. Kosztolányi Dezsőné".
16 képtáblán, fekete-fehér, feliratos fotókkal illusztrált, valamint részletes tartalomjegyzékkel kiegészített kötet. Nyomtatta a Révai Nyomda, Budapesten.
Kiadói varrott papírkötésben lévő példány feliratozatlan címfedéllel és hátlappal, hiánytalan állapotban, feliratozott, Kosztolányi Dezső fekete-fehér portréjával illusztrált, fülszöveges, sérült, kiadói borítófedélben. A védőborítót a gerinc mentén a könyvre ragasztották.
A kötet szerzője Kosztolányi Dezsőné /Harmos Ilona; írói álnéven: Görög Ilona/ (Budapest, 1885. február 21. – Budapest, 1967. december 5.) író, színésznő, műfordító. Tanulmányait az Országos Magyar Királyi Színművészeti Akadémián végezte. 1907-től a Magyar Színház tagja. 1910 telén ismerkedett meg Kosztolányi Dezsővel a Vígszínház egyik bemutatóján, ahol Kéri Pál újságíró mutatta be őket egymásnak. 1913. május 8-án Budapesten házasságot kötöttek. 1915-ben született meg fiuk, Kosztolányi Ádám. 1917-től a Modern Színpad, 1921-től pedig a Vígszínház tagja. Elbeszélései és novellái 1932-1938 között a "Szép Szó"-ban és a "Nyugat"-ban jelentek meg, emellett színműveket is fordított. Műfordításait a Modern Könyvtár könyvsorozat közölte. A második világháború idején zsidó származása miatt üldöztetésnek volt kitéve. Kosztolányi Dezső halálát követően megírta férje regényes életrajzát, 1948-ban pedig kiadta ostromnaplóját, melyben a fiával átélt bujkálását mutatja be. Élete utolsó időszakában teljesen visszavonultan élt.
Fülszöveg
"Bevallom zavarban vagyok, hogy ilyen nyíltan és leplezetlenül feltárom az életét, az életünket, vallok érzéseiről, az eseményekhez való kapcsolatáról. Neki bizonyára nem volna így kedvérevaló." -...
Tovább
Fülszöveg
"Bevallom zavarban vagyok, hogy ilyen nyíltan és leplezetlenül feltárom az életét, az életünket, vallok érzéseiről, az eseményekhez való kapcsolatáról. Neki bizonyára nem volna így kedvérevaló." - írja Kosztolányiné a férjéről készült életrajzában (regényében?). Ritka eset, hogy egy művészről életének legközelebbi társa tesz mélységesen őszinte tanúvallomást, személyes sorsának legközvetlenebb ismerője mutathatja be.
Kosztolányiné saját emlékei és a költő elbeszélései alapján eleveníti fel a szabadkai gyermekéveket, a pesti és bécsi egyetemi időszakot és házasságuk történetét, a hitelességet alátámasztó értékes, csak itt hozzáférhető dokumentumokat közölve. Itt olvashatjuk teljes terjedelmében Kosztolányi diákkori naplóját, az Apróságok című vázlatgyűjtemény részleteit. Megtudhatjuk, hogyan vélekedett a költő korának irodalmáról, politikai változásairól, háborúról, forradalmakról. Új adalékot szerezhetünk a két háború között nagy visszhangot keltő Kosztolányi - Szabó Dezső és Ady-vitához. Megismerhetjük munkamódszerét, versei és regényei keletkezésének körülményeit, fogadtatását.
De nemcsak a nagy horderejű irodalmi kérdések iránt érdeklődőknek nyújt ez a könyv tartalmas perceket, hanem azok számára is, akik Kosztolányi Dezső hétköznapjaira kíváncsiak, vagy kedvelik a személyes élet titkos történetébe reflektorfénnyel bevilágító anekdotákat, történeteket. Az életrajzi regény főhőse nem az elefántcsonttoronyba zárkózott, megközelíthetetlen művész, hanem a kisfiú, aki családi színjátszókört szervez Brenner Jóskával, a későbbi Csáth Gézával, a katona, akinek elcsenik a fegyverét, az egyetemista, aki barátjával, Karinthy Frigyessel kávéházi tréfákat eszel ki, az apa, aki csak orvosi köpenyben enged látogatókat újszülött kisfia közelébe, az ember, aki mindenkit elbűvöl, az író, aki ma is, annyi év múltán művészet és emberség példája.
Vissza