Heller Ágnes: Csernisevszkij etikai nézetei (dedikált példány)
Az értelmes önzés problémája
Szikra Könyvkiadó
(Budapest)
,
Kiadói félvászon kötés , 291 oldal
Kiadói félvászon kötés , 291 oldal
| Sorozatcím: | |
|---|---|
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 20 cm x 15 cm |
| ISBN: | |
| Aukció vége: |
2024-02-25 20:00
|
Aukciós tétel adatai
Budapest, 1956, Szikra Könyvkiadó (Franklin-nyomda, Bp.), 291 p. + [1] p.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Szerző által dedikált példány. Első kiadás. Csernisevszkij etikai nézetei. (Az értelmes önzés problémája.) Írta: Heller Ágnes.
A címlapon a szerző, Heller Ágnes tollal beírt, névre szóló dedikációja olvasható: "V. S. elvtársnak küldi Heller Ágnes. 1956. február".
Kandidátusi disszertáció, melyet a szerző a Tudományos Minősítő Bizottság előtt 1955. február 16-án sikeresen megvédett. A címlapot tervezte: Csillag Vera. Előszóval, bevezetéssel és részletes tartalomjegyzékkel kiegészített kötet. Nyomtatta a Franklin-nyomda, Budapesten.
Kiadói félvászon kötésben lévő példány két színnel feliratozott címfedéllel, kopott aranyozású könyvgerinccel, néhány nedvességtől foltos lappal, néhány oldalon ceruzás aláhúzással és jelöléssel, hiánytalan állapotban.
A kötet szerzője, Heller Ágnes (Budapest, 1929. május 12. – Balatonalmádi, 2019. július 19.) filozófus, esztéta, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Lukács Györgynek volt tanítványa az ELTE Filozófia Tanszékén. Politikai okokból mindkettőjüket eltávolítják (1958). Ezután Heller Ágnes középiskolában tanított. 1963 és 1973 között az MTA Szociológiai Kutatócsoport munkatársa, majd ismét megfosztották állásától. 1977-ben hosszú „tanulmányútra” indult, azaz emigrációba vonult. Tanított a berlini, a melbourne-i, a torinói, a Sao Paulo-i egyetemen, majd a New York-i New School for Social Research-ben kapott katedrát 1986-ban. Ez utóbbi állását még az 1990-es évek elején is fenntartotta, de közben, 1990-től már hazajárt filozófiai előadásokat tartani a szegedi József Attila Tudományegyetemre és a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemre. 1995-től 1999-es nyugdíjazásáig az ELTE Esztétika Tanszékén tanított. Kutatási területe az etika, az esztétika, a történet- és kultúrfilozófia, valamint a filozófiai antropológia kérdései voltak. A budapesti iskola egyik jelentős, meghatározó személyisége volt.
A címlapon a szerző, Heller Ágnes tollal beírt, névre szóló dedikációja olvasható: "V. S. elvtársnak küldi Heller Ágnes. 1956. február".
Kandidátusi disszertáció, melyet a szerző a Tudományos Minősítő Bizottság előtt 1955. február 16-án sikeresen megvédett. A címlapot tervezte: Csillag Vera. Előszóval, bevezetéssel és részletes tartalomjegyzékkel kiegészített kötet. Nyomtatta a Franklin-nyomda, Budapesten.
Kiadói félvászon kötésben lévő példány két színnel feliratozott címfedéllel, kopott aranyozású könyvgerinccel, néhány nedvességtől foltos lappal, néhány oldalon ceruzás aláhúzással és jelöléssel, hiánytalan állapotban.
A kötet szerzője, Heller Ágnes (Budapest, 1929. május 12. – Balatonalmádi, 2019. július 19.) filozófus, esztéta, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Lukács Györgynek volt tanítványa az ELTE Filozófia Tanszékén. Politikai okokból mindkettőjüket eltávolítják (1958). Ezután Heller Ágnes középiskolában tanított. 1963 és 1973 között az MTA Szociológiai Kutatócsoport munkatársa, majd ismét megfosztották állásától. 1977-ben hosszú „tanulmányútra” indult, azaz emigrációba vonult. Tanított a berlini, a melbourne-i, a torinói, a Sao Paulo-i egyetemen, majd a New York-i New School for Social Research-ben kapott katedrát 1986-ban. Ez utóbbi állását még az 1990-es évek elején is fenntartotta, de közben, 1990-től már hazajárt filozófiai előadásokat tartani a szegedi József Attila Tudományegyetemre és a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemre. 1995-től 1999-es nyugdíjazásáig az ELTE Esztétika Tanszékén tanított. Kutatási területe az etika, az esztétika, a történet- és kultúrfilozófia, valamint a filozófiai antropológia kérdései voltak. A budapesti iskola egyik jelentős, meghatározó személyisége volt.
Előszó
Ez a munka, mint azt címe is mutatja, elsősorban etikatörténeti jellegű. Ez a történeti jelleg azonban nem jelenti azt, hogy Csernisevszkij és kortársai erkölcsi nézeteit a történész vagy filológus... TovábbElőszó
Ez a munka, mint azt címe is mutatja, elsősorban etikatörténeti jellegű. Ez a történeti jelleg azonban nem jelenti azt, hogy Csernisevszkij és kortársai erkölcsi nézeteit a történész vagy filológus szemével és eszközeivel dolgoztam volna fel. Ehhez nem is állt rendelkezésemre megfelelő anyag - mint például csak a Szovjetunióban elérhető folyóiratok, könyvek és újságok -, de nem is ez volt a célkitűzésem. A célom az volt, hogy a Csernisevszkij által felvetett erkölcsi kérdéseknek, és elsősorban az ezek középpontjában álló értelmes önzés-elméletnek a filozófiai értékelését nyújtsam. Ezért, természetesen, nem elégedhettem meg pusztán Csernisevszkij etikai nézeteinek ismertetésével és bírálatával. Arra törekedtem, hogy mindig utaljak a marxista megoldásra, vagy legalábbis arra, hogy milyen irányban keresi a marxizmus a forradalmi demokrata etika által felvetett kérdések megoldását. Így törekedtem a történeti és elméleti jelleg egységének megvalósítására. VisszaTartalom
| Előszó | 5 |
| Bevezetés | 7 |
| Az értelmes önzés problémájának előtörténete | 16 |
| Az etikai nacionalizmus | 16 |
| A hasznossági-elmélet | 36 |
| Az orosz etikai hagyomány | 58 |
| Történelem és történelmi feladat | 74 |
| A források és a források kritikája | 94 |
| Az utópikus szocializmus | 94 |
| Az angol klasszikus politikai gazdaságtan | 103 |
| A klasszikus német filozófia | 110 |
| Az értelmes önzés kategóriájának kialakulása Csernisevszkijnél | 120 |
| A dezilluzionálás | 123 |
| Az antropológiai-elv vagy az örök és történeti erkölcs dilemmája | 133 |
| A "szabadonengedés elmélete" és szabadverseny kritikája | 142 |
| Megismerés és autonóm cselekvés | 154 |
| Szenvedély és értelem, vagy szándék és tevékenység | 167 |
| A harmonikus ember eszménye, vagy a szép és a jó | 173 |
| Hogyan kerülhetők el a tragédiák? | 183 |
| A hasznosság és a jó | 200 |
| Az ember joga az élvezethez és a boldogsághoz | 211 |
| A burzsoá önzés bírálata | 222 |
| Az érdekek hierarchiája | 228 |
| Az egyéni és közérdek plebejus összeegyeztetésének kísérlete | 236 |
| A hős és az átlagember, az aszkézis problémája | 253 |
| Az erőszak-elmélet. Cél és eszköz | 267 |
| Az értelmes önzés elméletének dekadenciája Piszarevnél | 276 |
| Befejezés | 286 |
Tétel sorszám:
074
Kikiáltási ár:
1 Ft
(Minimum licitlépcső: 1000 Ft)
Hátralévő idő:
Leütési ár:
Ft
| Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul. |
Leütési ár:
5.600 Ft
Licitek száma: 5
Ft
| Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni! |