Illyés Gyula: Poesis Hungarica (Aláírt, számozott példány. Megjelent összesen 250 aláírt példányban.)
(Békéscsaba) ,
, Kiadói ragasztott papírkötés
, 42 oldal
| Sorozatcím: | |
|---|---|
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 28 cm x 18 cm |
| ISBN: | |
| Aukció vége: |
2024-02-25 20:00
|
Aukciós tétel adatai
Békéscsaba, 1981, k. n. (Megyei Könyvtár Házinyomdája, Békéscsaba), [44] p.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Szerző által aláírt példány. Számozott kiadás. Poesis Hungarica. Írta: Illyés Gyula. Válogatta: Domokos Mátyás.
Az utolsó oldalon a számozás fölött a szerző, Illyés Gyula tollal írt, jól olvasható aláírása látható.
"Megjelent a szerző által aláírt 250 példányban". Ez a 197. számú példány.
Tartalomjegyzékkel kiegészített kötet. Nyomtatta a Megyei Könyvtár Házinyomdája, Békéscsabán.
Kiadói ragasztott papírkötésben lévő példány, feliratozatlan címfedéllel és hátlappal, tiszta, japán hajtogatási technikával készült belívekkel, hiánytalan, megőrzött, jó állapotban, feliratos, a gerinc mentén a kötethez ragasztott, kiadói borítófedélben.
A szerző, Illyés Gyula (Sárszentlőrinc-Felsőrácegrespuszta, 1902. november 2. – Budapest, 1983. április 15.) költő, író, drámaíró, műfordító, lapszerkesztő, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. A Nyugat kiadásában jelent meg első verseskötete (Nehéz föld, 1928). A két háború közötti fiatal magyar költőnemzedék legelismertebb tagjai közé tartozott. Irodalmi műveinek fő megjelenési helye közel másfél évtizedig a Nyugat volt. 1928-tól szoros barátságot ápolt József Attilával, az 1930-as évek elejétől pedig nemzedéke több más jeles tagjával, irodalmi és világnézeti eszmetársaival: Erdélyi Józseffel, Kodolányi Jánossal, Szabó Lőrinccel, Németh Lászlóval és Gelléri Andor Endrével. Több nemzedéktársával együtt a harmincas évek közepén csatlakozott a népi írók mozgalmához, s annak egyik vezető alakja lett. Közös gondolkodásuk eredményeként látott napvilágot 1932-ben a "Tanú" c. lap, egy évvel később pedig Debreceni Káté címmel megszületett egy új, társadalmilag érzékeny népi írói mozgalom cselekvési programja. Illyés maga is részese, nemegyszer elindítója volt a különféle folyóiratok hasábjain folyó világnézeti és kritikai vitáknak. Így például az irodalmi zsidókérdésről, a katolikus költészetről, a jobb- és baloldali irodalomról, a Zilahy Lajos nevével fémjelzett Új Szellemi Front irodalmi programjáról, stb. Letisztult, kifinomult költészetére az emberi helytállás, a szociális érzékenység és a lírai képek egymásba fonódása egyaránt jellemző.
Az utolsó oldalon a számozás fölött a szerző, Illyés Gyula tollal írt, jól olvasható aláírása látható.
"Megjelent a szerző által aláírt 250 példányban". Ez a 197. számú példány.
Tartalomjegyzékkel kiegészített kötet. Nyomtatta a Megyei Könyvtár Házinyomdája, Békéscsabán.
Kiadói ragasztott papírkötésben lévő példány, feliratozatlan címfedéllel és hátlappal, tiszta, japán hajtogatási technikával készült belívekkel, hiánytalan, megőrzött, jó állapotban, feliratos, a gerinc mentén a kötethez ragasztott, kiadói borítófedélben.
A szerző, Illyés Gyula (Sárszentlőrinc-Felsőrácegrespuszta, 1902. november 2. – Budapest, 1983. április 15.) költő, író, drámaíró, műfordító, lapszerkesztő, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. A Nyugat kiadásában jelent meg első verseskötete (Nehéz föld, 1928). A két háború közötti fiatal magyar költőnemzedék legelismertebb tagjai közé tartozott. Irodalmi műveinek fő megjelenési helye közel másfél évtizedig a Nyugat volt. 1928-tól szoros barátságot ápolt József Attilával, az 1930-as évek elejétől pedig nemzedéke több más jeles tagjával, irodalmi és világnézeti eszmetársaival: Erdélyi Józseffel, Kodolányi Jánossal, Szabó Lőrinccel, Németh Lászlóval és Gelléri Andor Endrével. Több nemzedéktársával együtt a harmincas évek közepén csatlakozott a népi írók mozgalmához, s annak egyik vezető alakja lett. Közös gondolkodásuk eredményeként látott napvilágot 1932-ben a "Tanú" c. lap, egy évvel később pedig Debreceni Káté címmel megszületett egy új, társadalmilag érzékeny népi írói mozgalom cselekvési programja. Illyés maga is részese, nemegyszer elindítója volt a különféle folyóiratok hasábjain folyó világnézeti és kritikai vitáknak. Így például az irodalmi zsidókérdésről, a katolikus költészetről, a jobb- és baloldali irodalomról, a Zilahy Lajos nevével fémjelzett Új Szellemi Front irodalmi programjáról, stb. Letisztult, kifinomult költészetére az emberi helytállás, a szociális érzékenység és a lírai képek egymásba fonódása egyaránt jellemző.
Előszó
Részlet a könyvből: Poesis Hungarica Vén bátyjuk lettem, megérhettem, kiket kisöccsükként követtem; követtem volna, tellett rá hit, bár Olmützig, bár Segesvárig! Apjuk, nagyapjuk, dédjük... TovábbElőszó
Részlet a könyvből: Poesis Hungarica Vén bátyjuk lettem, megérhettem, kiket kisöccsükként követtem; követtem volna, tellett rá hit, bár Olmützig, bár Segesvárig! Apjuk, nagyapjuk, dédjük lettem, kiknek a térdein ügettem; kik adnak mindmáig tanácsot óvni a szétomló családot... VisszaTartalom
| Poesis Hungarica | |
| Árpád | |
| A budavári torzókra | |
| Hunyadi keze | |
| Dózsa György beszéde a ceglédi piacon | |
| Zrinyi, a költő | |
| Hódolat a szigeti Zrinyinek | |
| Széchenyi | |
| Széchenyi hídja | |
| Segesváron | |
| Ady | |
| Ady estéje | |
| Haza, a magasban | |
| Szabad halott | |
| A Móricz Zsigmond emlékkönyvbe | |
| A faj védői | |
| Doleo, ergo sum | |
| Bartók | |
| Bevezetés egy Kodály-hangversenyhez | |
| Óda a törvényhozóhoz | |
| Ferency Béni | |
| Borsos Miklós: Sz. L. szobra | |
| Fogtam a kezük | |
| Számadó | |
| Koszorú | |
| Örök művek világa |
Tétel sorszám:
083
Kikiáltási ár:
1 Ft
(Minimum licitlépcső: 1000 Ft)
Hátralévő idő:
Leütési ár:
Ft
| Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul. |
Leütési ár:
41.000 Ft
Licitek száma: 64
Ft
| Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni! |