Bergman, Sten: A viharok hazájában
Természettudományos kutatóutazás a Kurili-szigeteken
Szerző
Sten Bergman
Szerkesztő
Cholnoky Jenő
Fordító
Dr. Cholnoky Béla
Franklin-Társulat Magyar Irodalmi Intézet és Könyvnyomda
(Budapest)
Kiadói egészvászon sorozatkötés
, 221 oldal
| Sorozatcím: |
A Magyar Földrajzi Társaság Könyvtára
|
| Kötetszám: |
|
| Nyelv: |
Magyar
|
| Méret: |
22 cm x 16 cm
|
| ISBN: |
|
| Aukció vége: |
2023-12-10 20:00
|
Aukciós tétel adatai
Budapest, [1934] , Franklin Társulat Magyar Irodalmi Intézet kiadása (Franklin Nyomda, Bp.), 221 p. + [3] p. + [64] t.: ill.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Első magyar nyelvű kiadás. A Magyar Földrajzi Társaság Könyvtára c. sorozatban (számjelzés nélkül) megjelent kötet. Szerkeszti: Cholnoky Jenő.
A viharok hazájában. Természettudományos kutatóutazás a Kurili-szigeteken. Írta: Sten Bergman. Fordított: Dr. Cholnoky Jenő.
Hetvenhárom szövegközti fekete-fehér, feliratos, eredeti fényképfelvétellel illusztrált, kötetvégi részletes tartalomjegyzékkel kiegészített kiadás. A könyvet a Franklin-Társulat Nyomdája nyomta, Budapesten.
Kiadói egészvászon sorozatkötésben lévő példány aranyozott feliratozású, dúsan aranyozott, díszes címfedéllel, aranyozott feliratozású, díszes könyvgerinccel, színes, mintás kiadói előzéklapokkal, tiszta, szép belívekkel, hiánytalan, olvasatlan állapotban.
A kötet szerzője, Sten Bergman (Ransäter, 1895. október 20. – Salem, 1975. február 19.) svéd zoológus, utazó, szakíró. Természettudományi tanulmányait a stockholmi egyetemen végezte, ahol később tiszteletbeli doktori címet is szerzett. A stockholmi Természettudományi Múzeum tudományos munkatársa. Jelentős publikációs tevékenységet is végzett, számos előadást tartott. Rendszeresen szerepelt népszerű tudományos előadásaival a svéd rádióban is. A hallgatók szavazati alapján ő lett a rádió egyik legnépszerűbb előadója. Számos kutatóutat tett a 20. században Északkelet-Ázsiában és Új-Guineában. Korának egyik legismertebb svéd népszerű tudományos szerzője volt. Több útikönyve megjelent magyarul is. Leginkább ázsiai expedícióival szerzett nevet magának. Feleségével és néhány tudós társával együtt expedíciót vezetett Kamcsatkába. Majd a Kurili-szigeteket járta be. Később Új-Guinea szigetén végzett alapos kutatásokat. Útjai során foglalkozott a bejárt vidék élővilágával és a helyi népesség jellemzőivel is, de leginkább madártani és rovartani vizsgálatokat végzett.
Előszó
Ebben a könyvben kutatóutazásom alatt gyűjtött tapasztalataimról és élményeimről akarok beszámolni. Utazásom célja a Kurili-szigetek, a Japán és Kamcsatka között gyöngysorként egymásmellé sorakozó...
Tovább
Előszó
Ebben a könyvben kutatóutazásom alatt gyűjtött tapasztalataimról és élményeimről akarok beszámolni. Utazásom célja a Kurili-szigetek, a Japán és Kamcsatka között gyöngysorként egymásmellé sorakozó szigetsor tanulmányozása volt.
Az utazás alatt a szigetek magasabbrendű állatait szerettem volna megismerni s feladatom az volt, hogy a svéd nemzeti múzeum számára ezekből lehetőleg sokat összegyűjtsek.
Két kísérőm volt: Harald Sjöquist svéd preparátorom és a japáni Kendzsi Fudzsimoto. Az utóbbi volt kis expedíciónk tolmácsa, szakácsa és segédpreparátora.
Ezt az utazást svéd tudományos társaságok ösztöndíjai és hozzájárulásai, főként a svéd földrajzi és antropologiai társaság és bőkezű magánosok adományai tették lehetővé.
A stockholmi japáni követ, Musakodzsi gróf, az expedíció ügyeit a legnagyobb lelkesedéssel támogatta. Azok közül a japániak közül, akik utazásomat hasonlóképen minden rendelkezésükre álló eszközzel támogatták, mindenekelőtt őfenségét a tokiói Takacsukaza herceget és az időközben elhalálozott nagyvállalkozót, a Kurili-szigetek legnagyobb halászati vállalatának birtokosát, Szuhara urat, továbbá Nagasze urat, a japáni földművelésügyi minisztérium halászati osztályának vezetőjét, Isino urat, ugyanannak az osztálynak főtisztviselőjét, végül dr. Kuroda, Tago professzor, Jamamoto kapitány, dr. Usida és Jagiszava urakat említem meg.
Vissza
Tartalom
| Japánon át a Kurili-szigetekhez | 5 |
| Cirkálóút japániakkal | 15 |
| A kék rókák szigete | 24 |
| Az északi Kurili-szigetek | 30 |
| Sana, a Kurili-szigetek fővárosa | 36 |
| Lazacokkal zsúfolt folyók | 41 |
| Dai-rijo-ivai, azaz a nagy halászünnep a Kurili-szigeteken | 43 |
| Kunasiri | 48 |
| Karácsony a Kurili-szigeteken | 57 |
| Újév, a japániak legnagyobb ünnepe | 66 |
| Az ajnu vadász elbeszélése | 72 |
| A soha be nem fagyó folyó mellett | 78 |
| Saslesen a bambuszfű-kunyhóban | 85 |
| Sítalpakon a Jeterofun keresztül | 92 |
| Az Attozán-vulkán lejtőinek fenyveseiben | 101 |
| Egy éjszaka a medvebarlangban | 109 |
| Tavasz kezdete a Kurili-szigeteken | 119 |
| A medvebocs | 122 |
| Bálnavadászat az Ohocki-tengerben | 126 |
| A Kurili-szigetek legdélibb csúcsán | 139 |
| Vasárnap reggel a tenger fenekén | 144 |
| Borzalmas éjszaka Urup partjának szirtjein | 153 |
| Szimusir, a rénszarvasok szigete | 162 |
| A világ legértékesebb prémes állata, a tengeri vidra | 167 |
| Ismét Kunasiriban | 172 |
| A japáni uhu | 176 |
| Fudzsimoto, a japáni szolga | 180 |
| Norvég cetvadászok között Sikotanban | 186 |
| Sikotan lakósai | 197 |
| A Hokkaido-szigeten lakó ajnuk között | 202 |
| A japáni császár kerti ünnepélye | 208 |
| Kacsavadászat hálókkal japáni arisztokraták társaságában | 212 |
| Koreán és Szibírián át haza | 217 |
Vissza