Tersánszky J. Jenő: A félbolond (dedikált példány)
Regény
Egyetemi Nyomda
(Budapest)
Kiadói félvászon kötés , 339 oldal
Kiadói félvászon kötés , 339 oldal
| Sorozatcím: | |
|---|---|
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 20 cm x 14 cm |
| ISBN: | |
| Aukció vége: |
2024-02-25 20:00
|
Aukciós tétel adatai
Budapest, [1947], Egyetemi Nyomda kiadása és nyomása, 339 p., ill.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Szerző által dedikált példány. Első kiadás. A félbolond. Regény. Írta: Tersánszky J. Jenő.
A címlapon a szerző, Tersánszky J. Jenő tollal beírt, névre szóló dedikációja olvasható: "Dokt. F. K. nagyrabecsülője: Tersánszky J. Jenő".
Nagybányai művészek rajzaival illusztrált, valamint a képek jegyzékével kiegészített kötet. Nyomtatta az Egyetemi Nyomda, Budapesten.
Kiadói félvászon kötésben lévő példány a kiadó emblémájával ellátott címfedéllel, feliratos könyvgerinccel, hiánytalan, jó állapotban, feliratos, illusztrációval ellátott, fülszöveges, kiadói borítófedélben.
A szerző, Tersánszky Józsi Jenő (Nagybánya, 1888. szeptember 12. – Budapest, 1969. június 12.) Kossuth-díjas író, a 20. századi magyar prózairodalom kiemelkedő alakja. Szülővárosában érettségizett, majd jegyzőgyakornok lett Szapáryfalván. 1907-ben egy évig joggyakornok volt Nagybányán. Osvát Ernő figyelt fel tehetségére, így jelenhetett meg első írása a Nyugatban 1910 februárjában. Alig egy évvel később, 1911-ben novelláskötetét kiadta a Nyugat Könyvtár. A Magyarországi Tanácsköztársaság ideje alatt szimpatizált a forradalommal, ezért annak bukása után a Horthy-korszakban rengeteg támadás érte. A Kakuk Marci c. könyve lett a fő műve. A ciklikus szerkezetű regényében a polgári társadalom keretei közül kihullott, máról holnapra élő csavargót nem rajzolta ideálalakká: látta hibáit és életformájának fogyatékosságát, de egyediségét is. 1940-től mint újságíró riporter dolgozott a "Híd" című lapnak is, de végleg megmaradt a regényírás mellett.
A címlapon a szerző, Tersánszky J. Jenő tollal beírt, névre szóló dedikációja olvasható: "Dokt. F. K. nagyrabecsülője: Tersánszky J. Jenő".
Nagybányai művészek rajzaival illusztrált, valamint a képek jegyzékével kiegészített kötet. Nyomtatta az Egyetemi Nyomda, Budapesten.
Kiadói félvászon kötésben lévő példány a kiadó emblémájával ellátott címfedéllel, feliratos könyvgerinccel, hiánytalan, jó állapotban, feliratos, illusztrációval ellátott, fülszöveges, kiadói borítófedélben.
A szerző, Tersánszky Józsi Jenő (Nagybánya, 1888. szeptember 12. – Budapest, 1969. június 12.) Kossuth-díjas író, a 20. századi magyar prózairodalom kiemelkedő alakja. Szülővárosában érettségizett, majd jegyzőgyakornok lett Szapáryfalván. 1907-ben egy évig joggyakornok volt Nagybányán. Osvát Ernő figyelt fel tehetségére, így jelenhetett meg első írása a Nyugatban 1910 februárjában. Alig egy évvel később, 1911-ben novelláskötetét kiadta a Nyugat Könyvtár. A Magyarországi Tanácsköztársaság ideje alatt szimpatizált a forradalommal, ezért annak bukása után a Horthy-korszakban rengeteg támadás érte. A Kakuk Marci c. könyve lett a fő műve. A ciklikus szerkezetű regényében a polgári társadalom keretei közül kihullott, máról holnapra élő csavargót nem rajzolta ideálalakká: látta hibáit és életformájának fogyatékosságát, de egyediségét is. 1940-től mint újságíró riporter dolgozott a "Híd" című lapnak is, de végleg megmaradt a regényírás mellett.
Előszó
Részlet a könyvből: 1941 Karácsony másodnapját ír a naptár, amikor belefogok itt, egy budai kávéházban az alábbi mű megszerkesztésébe. Szerte a földgolyón, Grönlandtól le Tasmaniáig, a... TovábbElőszó
Részlet a könyvből: 1941 Karácsony másodnapját ír a naptár, amikor belefogok itt, egy budai kávéházban az alábbi mű megszerkesztésébe. Szerte a földgolyón, Grönlandtól le Tasmaniáig, a Szaharában és az orosz síkokon, a vizeken és levegőben eddig elképzelhetetlen ádázsággal folyik a népek harca. Most érkezik meg a kávéházba fiatal író barátom, tömött irattáskájával a hóna alatt. Ő az, aki pályájának, küldetésének, életcéljának tartja, hogy lelkisége teljességgel, utolsó kis rezdületéig az emberiség javának előmozdítására fordíttassék. Például vallja azt is, hogy nem a henyék szórakoztatására van a szépirodalom sem, hanem, hogy nemzeti célkitűzéseket, emberi kiállásokat szolgáljon, lelkeket tévelygésekből kivezessen! Én sokszor vitatom, ifjú író barátommal ellentétben, hogy nem jó és nem szabad a műfajokat összeegyenlíteni! Az irodalom maradjon inkább mélyebb és örökebb erkölcsi példázatok hordozója, mint abba a kegyetlen, szomorú, reménytelen, ostoba, ellentmondó, alantas, iszonyúságában - nevetséges, semmi erkölcsi szabványt, semmi fenköltséget, nemességet nem tisztelő harcba avatkozzék, amit az emberek, nemzetek, fajok boldogulásának harca jelent, akár tankokkal, stukákkal és tengeralattjárókkal vívódik meg, mint jelenleg, akár más eszközökkel, akár vért, akár verejtéket csurgat... VisszaFülszöveg
Tersánszky J. Jenő különleges írásművészetének kedvelői meglepetéssel fogják olvasni ezt a formájában és tartalmában egyaránt újszerű regényt. A nagybányai festőiskoláról szól, s ezért némi... TovábbFülszöveg
Tersánszky J. Jenő különleges írásművészetének kedvelői meglepetéssel fogják olvasni ezt a formájában és tartalmában egyaránt újszerű regényt. A nagybányai festőiskoláról szól, s ezért némi megszorítással a kulcsregények műfajába sorozható. A százszázalékos kulcsregény - szerzőnk értelmezése szerint - a történelmi regények alosztályába úgy tartozik, hogy nem a régmúlt valóságnak hivatalosan is szentesített hamisításait hamisítja, hanem a közelmúltat. Ez a regény a közelmúlt ábrázolásában kis torzítással élethű, egy részében pedig egyáltalán nem kulcsregény, mert kiírja a szereplők nevét. Tersánszky egy nyarat ragad ki a festőiskola közel fél évszázadából. Nem ad szereplői szájába nagyképű fejtegetéseket, csak egy csomó furcsa helyzetet és jellegzetes figurát ábrázol. A remekül felépített történetből, melynek középpontjában egy félbolond festő áll, az olvasó tökéletesebb képet kap a művésztelep életéről, mintha fontoskodó emlékiratot lapozna. Különös érdeklődésre tarthatnak számot a nagybányai iskola egykori művészeiről való rajzok, melyek a lebilincselő történettől függetlenül pompásan jellemzik a nagyhírű festőiskola tarka életét és bibliofil értékre emelik a kötetet. A kötéstervet Végh Gusztáv készítette. VisszaTartalom
KÉPEK JEGYZÉKEBalázs G. Árpád 13
Bálint Rezső 21
Belányi Viktor 27
Bernáth Aurél 37
Boromisza Tibor 4S
Deli Antal 57
Deli B. Rózsi 67
Duma Sándor 73
Erdey Viktor 83
Fáy Dezső 91
Ferenczy Béni 105
Fülep Sándor 113
Gálffy Lola 125
Glatz Oszkár 134
Graber Margit 143
Jándi Dávid 153
Kántor Andor 161
Kelemen Emil 171
Kmetty János 181
Modok Mária 191
Molnár Róza 199
Paizs Gőbel Jenő 211
Papp Géza 221
Racskó István 229
Réti István 239
Román György 249
Sassy Attila 261
Slevenszky 269
Schönberger Armand 279
Sziklai Lajos 291
Szőnyi István 303
Tihanyi Lajos 313
ilosvai Varga István 327
Vissza
Tétel sorszám:
208
Kikiáltási ár:
1 Ft
(Minimum licitlépcső: 1000 Ft)
Hátralévő idő:
Leütési ár:
Ft
| Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul. |
Leütési ár:
15.000 Ft
Licitek száma: 27
Ft
| Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni! |