Szomory Dezső: Térjetek meg végre hozzám (dedikált példány)
Szerző
Szomory Dezső
Athenaeum Irodalmi és Nyomdai R. T.
(Budapest)
Könyvkötői félvászon kötés
, 160 oldal
| Sorozatcím: |
|
| Kötetszám: |
|
| Nyelv: |
Magyar
|
| Méret: |
19 cm x 13 cm
|
| ISBN: |
|
| Aukció vége: |
2024-02-25 20:00
|
Aukciós tétel adatai
Budapest, [1928], Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Rt. (Athenaeum R.-T. Könyvnyomdája, Bp.), 160 p.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Szerző által dedikált példány. Első kiadás. Térjetek meg végre hozzám. Írta: Szomory Dezső.
Az előlapon a szerző, Szomory Dezső tollal beírt, névre szóló dedikációja olvasható: "H. B.-nek és L.-nak szeretettel Szomory Dezső. ...".
A szerző egyéb munkáinak jegyzékével és részletes tartalomjegyzékkel kiegészített kötet. Nyomtatta az Athenaeum R.-T. Könyvnyomdája, Budapesten.
Könyvkötői félvászon kötésben lévő példány feliratozatlan, mintás címfedéllel és hátlappal, aranyozott feliratozású könyvgerinccel, az eredeti, feliratozott, ceruzával aláhúzott, kiadói címfedél, valamint a kiadói hátlap megtartásával, néhány oldalon ceruzás jelöléssel és aláhúzással, mintázott lapélekkel, hiánytalan állapotban.
A kötet szerzője, Szomory Dezső (Pest, 1869. június 2. – Budapest, 1944. november 30.) író, drámaíró. A Magyar Hírlap publicistája, a Nyugat körének tagja. Korai művei a 19. sz. végi francia naturalizmus jegyeit mutatják. Később, a szecesszió nyomán irodalmi stílusa egy stilizáló, szeszélyes és öntörvényű irányba mozdult el.
Előszó
Részlet a könyvből:
Még akkor nem volt ilyen szörnyű tél és csak sápadtan égtek bús csillagok az égen, mikor megérkeztem Szamosligetre, boldog ifjúságomban, hosszú idők multán! A révész még...
Tovább
Előszó
Részlet a könyvből:
Még akkor nem volt ilyen szörnyű tél és csak sápadtan égtek bús csillagok az égen, mikor megérkeztem Szamosligetre, boldog ifjúságomban, hosszú idők multán! A révész még átvitte a kompot, holott már betlehemesnek készült a fiúkkal, s úgy jött át velem és néhány kései paraszttal, zúgva a vízen s a csillagok alatt, hogy ragasztott kóc-szakállát lengette a szél. De már szaladtam a parton, a kerti ház irányában, ahonnan lámpafény derengett az estében. A verandán, virágcserepek között, szeretett nagybátyám fogadott, megkövesedett táblabírói nyugalmával, s aki rég túl van minden emberi igazságon és hívságokon. Már nem volt olyan magyarosan kemény, olyan katonásan rugalmas, mint hajdan, s valami zord bánatot hordozhatott belülről, annál feltűnőbben, hogy le akarván rázni magáról, csak még jobban összetört alatta...
Vissza
Tartalom
| Karácsonyi ajándék | 5 |
| A másik eset | 8 |
| Téli rege | 12 |
| A gyermek | 16 |
| Együtt ketten | 20 |
| Polgár bácsi | 23 |
| Amíg élt | 26 |
| Romyné | 29 |
| A láthatatlan tiszt | 35 |
| Vasárnapi ebéd | 38 |
| A nagypapa | 41 |
| Monte di Pietá | 45 |
| Kis gonoszok cselekedetei | 48 |
| Ezen az őszi délután | 51 |
| Hangulatkép | 54 |
| A három | 57 |
| Érzékeny fiatalember | 60 |
| Ábránd | 63 |
| Nemény | 66 |
| A kis kutya | 85 |
| Brún bácsi | 89 |
| Maca | 92 |
| A könyv | 96 |
| Pillanatfölvétel | 100 |
| A flamingó | 103 |
| A szivarvég | 108 |
| Borcsa | 112 |
| A művész | 116 |
| Peterdy György | 120 |
| A menyasszony | 124 |
| Rövid történet | 127 |
| A földi | 130 |
| Stilista | 135 |
| A nagymama | 138 |
| A jövő | 141 |
| Mese | 145 |
| A legfinomabb ember | 149 |
| Kis történet egyszerű szavakkal | 152 |
| Karácsonyi történet | 155 |
Vissza