Lezárt aukciók


Tóth Ervin: Szép magyar grafika (számozott, aláírt példány)

Szerző
Tóth Ervin
Grafikus
Mata János
Gy. Szabó Béla
A "Magyar Lélek" kiadása (Budapest) ,
Kiadói tűzött papírkötés , 24 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar 
Méret: 25 cm x 18 cm
ISBN:
Aukció vége:
2024-02-25 20:00

Aukciós tétel adatai

Budapest, 1943, Magyar Lélek (Kir. Magy. Egyetemi Nyomda, Bp.), 24 p., ill.

Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata

Szerző által aláírt példány. Első, számozott, bibliofil kiadás. Szép magyar grafika. Írta: Tóth Ervin.
A kötetbe jegyzett számozás alatt a szerző, Tóth Ervin tollal írt aláírása látható.
"E munkából 150 számozott példány készült a szerző aláírásával". Ez a könyv a 38. kézzel számozott példány.
Szöveg közti, fekete-fehér képekkel és egy egyszínű iniciáléval illusztrált kötet. A fedőlap grafikája Bordás Ferenc eredeti fametszete. A belső címlap fametszete ("Árpádházi Boldog Margit") ismeretlen magyar mester munkája a XV. sz. végéről (részlet). A szöveg kezdőbetűjét szoboszlai Mata János véste. A könyv zárórajzát Gy. Szabó Béla készítette. Nyomtatta a Kir. Magy. Egyetemi Nyomda, Budapesten.
Kiadói tűzött papírkötésben lévő példány illusztrált, feliratozott címfedéllel, feliratozatlan könyvgerinccel, hiánytalan, jó állapotban.
A kötet szerzője, Tóth Ervin (Királyháza, 1910. – Debrecen, 1999.) művészettörténész, művészeti szakíró, tanár. Tanulmányait Debrecenben végezte, magyar-német szakon diplomázott. Dolgozott könyvtárosként, nevelő- és középiskolai tanárként. Már fiatalon elkezdett foglalkozni a grafikai művészet egyetemes történetével. 1934-ben jelent meg első művészeti témájú tanulmánya, amit később több átfogó és a szakma elismerését is kivívó munka követett (Fametszet a XX. században, 1939; A grafikai művészetek kis könyve, 1941; Európai grafika, 1943). Szép magyar grafika c. könyvét német nyelvre is lefordították. Cikkei, tanulmányai rendszeresen jelentek meg folyóiratokban, publikált többek közt Buday György, Gáborjáni Szabó Kálmán, Mata János, Kopasz Márta és Bordás Ferenc művészetéről. Alapítója volt a Debreceni Képzőművészeti  Szabadiskolának,  amely  később  Medgyessy Kör néven vált országos hírűvé. 1937-től tagja volt a Magyar Exlibrisgyűjtők és Grafikabarátok Egyesületének (MEGE). Az ország képzőművészeti életének aktív résztvevőjeként több kiállításon is szerepelt saját értékes és gazdag, nemzetközi neveket is felvonultató grafikai gyűjteményével. 1969-ben megkapta Debrecen városa Művészeti Díját, 1972-ben a Medgyessy Ferenc-emlékérmet, 1987-ben a Holló László-díjat.

Előszó

A magyar művészet mostohagyermeke a grafika. Kevésszámú csodálója a bensőséges szemlélődők, a részletszépségek csendesmosolyú táborából kerül ki. Sokan ösztönösen szeretik, örülnek látásának,... Tovább

Előszó

A magyar művészet mostohagyermeke a grafika. Kevésszámú csodálója a bensőséges szemlélődők, a részletszépségek csendesmosolyú táborából kerül ki. Sokan ösztönösen szeretik, örülnek látásának, keresik, mások váratlanul találkoznak vele. Hosszú, magános, ernyesztő várakozás után orvosi előszobákban, vagy az ideges nyugtalanság egy felszabadult percében egyszerre csak váratlan elébük toppan s megkapja a pillantást. A szem követi az acéloserejű, az elegánsan ívelő, vagy bátortalanul botorkáló vonalakat. Máskor későőszi esős délutánok unalmában néz ránk egy metszet az esőcseppes kirakatüvegen át. Érdekes: eddig észre sem vettük. Máskor a postás hozza fehér, kissé gyűrött borítékban. Egy fametszet hull ki belőle. Eljegyzésről ad hírt tréfás formában. Az ötlet olyan furcsa, s a hír annyira leköti a „címzettet", hogy egy pillanatig sem foglalkoztatja a kis remekbe vésett grafikai mű, talán csak azután nézi meg közelebbről és állapítja meg, hogy jó, vagy nem jó, tetszik, vagy nem, s ezzel a kis fametszetke bevonul a levélgyűjtő dobozba. A vonalszépségek iránt, sajnos, legtöbb ember csaknem érzéketlen. Az átlagos képességű műértők csodálkozása is az építészet, festészet s szobrászat megítéléséig vezet. Figyeljük meg a tárlatok látogatóit. A kis grafikai képeknek rendesen a terem utolsó szobácskája jut, végeredményben a legméltóbb hely a zajos szépségektől riadtan meghúzódó, sokszor légiesen törékeny vonalkáknak, futó vázlatoknak, fehérrel és feketével megformált ábrázolatoknak, - de hát itt csak néhány kivételes műbarát időzik, csöndes rajongással áldozva a művészetek Hamupipőkéjének. Pedig valójában a grafika művészete a legősibb művészeti megnyilatkozás. A gondolatok megörökítésére meghúzott vonal története sokezeréves. Ki tudná megmondani, mikor vésett először vonalat az ember a sziklák falába, mikor karcolt nagy figyelemmel különös állatokat az elejtett félelmes bölény, a barlangi medve és rénszarvas csontjaiba. A gyermek is rajzol. Mindennel és mindenre, ami a keze ügyébe akad, s a kezdetleges rajzocskákba érteimet és képeket lát bele színes képzeletvilágával. Milyen különös, hogy az ember már évezredekkel ezelőtt, vagy hogy már zsenge gyermekkorában képes arra, hogy a jelenségeket vonallal, ilyen elvont, összefoglaló művészeti eszközzel fejezze ki! Vissza
Tétel sorszám:
211

Kikiáltási ár:
1 Ft
(Minimum licitlépcső: 1000 Ft)

Hátralévő idő:
Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul.


Leütési ár:
10.100 Ft Licitek száma: 28



Ft
Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni!