Feszty Árpád autográf levele Kézdy-Kovács László részére
Papír
, 4 oldal
| Sorozatcím: | |
|---|---|
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 19 cm x 13 cm |
| ISBN: | |
| Aukció vége: |
2024-02-25 20:00
|
Aukciós tétel adatai
Feszty Árpád autográf levele Kézdy-Kovács László részére, [2] p.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Feszty Árpád festőművész autográf levele Kézdy-Kovács László festőművész részére.
A levél végén Feszty Árpád festőművész tollal írt, jól olvasható aláírása látható.
A levél szövege:
"Tisztelt barátom uram, kedves Collegám! Szombaton lesz a képem bemutatója, a melyre a meghívót lesz szerencsém megküldeni, de ha netán addig is érdemesnek találná megnézni, igen megörvendeztetne ha csütörtökön vagy pénteken meg tisztelne. Csütörtökön és pénteken délután künn leszek a Műcsarnokban, és igen fogok örülni ha szerencsém lesz ott üdvözöltetni. A viszontlátásig üdvözli igaz híve
Kézzel írt, hajtogatott, jó állapotú levél, Adria feliratozású, hajóval illusztrált vízjeles levélpapíron, eredeti, tollal címzett ("Nagyságos Kézdi-Kovács László úrnak. Pesti Hirlap szerkesztőségébe Budapest"), postai bélyeggel és két postai bélyegzéssel ellátott borítékban. A boríték címlapján a szerző nevének utólagos, ceruzás feltüntetése látható.
A levelet írta Martosi Feszty Árpád /szül.: Rehrenbeck Árpád Szilveszter/ (Ógyalla, 1856. december 21. – Lovran, 1914. június 1.) festőművész. A magyar nemzeti romantika nagy festője. 16 évesen vándorszínésznek állt, majd 1874-ben Münchenbe utazott, ahol a képtárakat tanulmányozta. Müncheni tartózkodása alatt ismerkedett meg Kubinski lengyel festővel, aki maga mellé vette és önállóan foglalkoztatta. A tehetséges fiatal festő a müncheni Kunstverein kiállításán igen nagy feltűnést keltett egy tájképével és csakhamar állami ösztöndíjat nyert. Később tanulmányai folytatása céljából Párizsba költözött, ahol 1878-ban a Nemzetközi Világtárlaton nagy sikert aratott a "Delelő" c. képével, ami hamarosan magas összegért kelt el. Még ebben az évben Velencében "laguna-képeket" festett. Velencei tartózkodása nagy hatással volt művészetének fejlődésére, és eleven, sajátos színérzéke még jobban kifejlődött és kiteljesedett. Ógyallai műtermében festette egy évvel később a "Pusztai találkozás télen" c. nagyvásznas képét, ami a hazai művészeti körök komoly érdeklődését keltette fel. 1880-ban bécsi ösztöndíjat nyert, ahol Lichtenfels iskolájában tanult. Itt festette meg a "Golgota" c. híres képét, amit csakhamar követett a "Levétel a kereszt"-ről és a "Szent Gellért" is. A sajátos, rájellemző, egyedi szuggesztív vizualitás különösen zsánerképekben domborodott ki ("Kárvallottak", "Bányaszerencsétlenség"). Ő festette az pesti Operaház és a Törvényszéki Palota lenyűgöző faliképeit is. 1896-ban a millenniumi kiállításra megfestette a "Magyarok bejövetele" c. hatalmas panorámakörképét. Ebben az időben festette a "Bánhidai csata" és a "Zsolt vezér eljegyzése" c. képeit is Komárom és Bihar vármegyék számára. A festészeten kívül irodalommal is foglalkozott.
A levél címzettje Kézdi-Kovács László (Pusztalsócikola, 1864 - Budapest, 1942), festő, művészeti író. Ligeti Antal útmutatásával kezdett festeni. Naturalista szemléletű, főként erdőrészleteket ábrázoló festményeivel lett közismert. 1886-tól szerepelt rendszeresen a Műcsarnok kiállításain. 1900-ban a párizsi világkiállításon ezüstérmet, Londonban, az "Erdőrészlet" c. munkájáért aranyérmet kapott. 1906-ban a Könyves Kálmán Szalonban, 1911-ben és 1921-ben a Nemzeti Szalonban és a Műcsarnokban nyílt nagy gyűjteményes tárlata. 1893-tól a "Pesti Hirlap" képzőművészeti kritikusa volt. Több képe a Szépművészeti Múzeum tulajdonába került.
A levél végén Feszty Árpád festőművész tollal írt, jól olvasható aláírása látható.
A levél szövege:
"Tisztelt barátom uram, kedves Collegám! Szombaton lesz a képem bemutatója, a melyre a meghívót lesz szerencsém megküldeni, de ha netán addig is érdemesnek találná megnézni, igen megörvendeztetne ha csütörtökön vagy pénteken meg tisztelne. Csütörtökön és pénteken délután künn leszek a Műcsarnokban, és igen fogok örülni ha szerencsém lesz ott üdvözöltetni. A viszontlátásig üdvözli igaz híve
Feszty Árpád"
Kézzel írt, hajtogatott, jó állapotú levél, Adria feliratozású, hajóval illusztrált vízjeles levélpapíron, eredeti, tollal címzett ("Nagyságos Kézdi-Kovács László úrnak. Pesti Hirlap szerkesztőségébe Budapest"), postai bélyeggel és két postai bélyegzéssel ellátott borítékban. A boríték címlapján a szerző nevének utólagos, ceruzás feltüntetése látható.
A levelet írta Martosi Feszty Árpád /szül.: Rehrenbeck Árpád Szilveszter/ (Ógyalla, 1856. december 21. – Lovran, 1914. június 1.) festőművész. A magyar nemzeti romantika nagy festője. 16 évesen vándorszínésznek állt, majd 1874-ben Münchenbe utazott, ahol a képtárakat tanulmányozta. Müncheni tartózkodása alatt ismerkedett meg Kubinski lengyel festővel, aki maga mellé vette és önállóan foglalkoztatta. A tehetséges fiatal festő a müncheni Kunstverein kiállításán igen nagy feltűnést keltett egy tájképével és csakhamar állami ösztöndíjat nyert. Később tanulmányai folytatása céljából Párizsba költözött, ahol 1878-ban a Nemzetközi Világtárlaton nagy sikert aratott a "Delelő" c. képével, ami hamarosan magas összegért kelt el. Még ebben az évben Velencében "laguna-képeket" festett. Velencei tartózkodása nagy hatással volt művészetének fejlődésére, és eleven, sajátos színérzéke még jobban kifejlődött és kiteljesedett. Ógyallai műtermében festette egy évvel később a "Pusztai találkozás télen" c. nagyvásznas képét, ami a hazai művészeti körök komoly érdeklődését keltette fel. 1880-ban bécsi ösztöndíjat nyert, ahol Lichtenfels iskolájában tanult. Itt festette meg a "Golgota" c. híres képét, amit csakhamar követett a "Levétel a kereszt"-ről és a "Szent Gellért" is. A sajátos, rájellemző, egyedi szuggesztív vizualitás különösen zsánerképekben domborodott ki ("Kárvallottak", "Bányaszerencsétlenség"). Ő festette az pesti Operaház és a Törvényszéki Palota lenyűgöző faliképeit is. 1896-ban a millenniumi kiállításra megfestette a "Magyarok bejövetele" c. hatalmas panorámakörképét. Ebben az időben festette a "Bánhidai csata" és a "Zsolt vezér eljegyzése" c. képeit is Komárom és Bihar vármegyék számára. A festészeten kívül irodalommal is foglalkozott.
A levél címzettje Kézdi-Kovács László (Pusztalsócikola, 1864 - Budapest, 1942), festő, művészeti író. Ligeti Antal útmutatásával kezdett festeni. Naturalista szemléletű, főként erdőrészleteket ábrázoló festményeivel lett közismert. 1886-tól szerepelt rendszeresen a Műcsarnok kiállításain. 1900-ban a párizsi világkiállításon ezüstérmet, Londonban, az "Erdőrészlet" c. munkájáért aranyérmet kapott. 1906-ban a Könyves Kálmán Szalonban, 1911-ben és 1921-ben a Nemzeti Szalonban és a Műcsarnokban nyílt nagy gyűjteményes tárlata. 1893-tól a "Pesti Hirlap" képzőművészeti kritikusa volt. Több képe a Szépművészeti Múzeum tulajdonába került.
Tétel sorszám:
059
Kikiáltási ár:
1 Ft
(Minimum licitlépcső: 1000 Ft)
Hátralévő idő:
Leütési ár:
Ft
| Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul. |
Leütési ár:
45.000 Ft
Licitek száma: 14
Ft
| Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni! |