Aukciós tétel adatai
Versailles, 1928, László Fülöp festőművész autográf magánlevele Kézdi-Kovács László festőművész számára, [3] p.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
László Fülöp festőművész autográf magánlevele Kézdi-Kovács László festőművész számára.
A levelek végén László Fülöp festőművész tollal beírt, jól olvasható aláírása látható.
A levél tárgya: László Fülöp megírja Kézdi-Kovácsnak, hogy külföldön vannak pihenni, azt követően ő még Párizsban marad, hogy néhány arcképet befejezzen, de a hónap végén hazatér. Megkéri a címzettet, ha lehet halassza el londoni útját, mert akkor őt és kedves feleségét náluk tudnák üdvözölni. A levél végén László Fülöp megadja az elérhetőségét és kéri Kézdi-Kovácsot, hogy írjon.
Kézzel, a "Trianon Palace-Versailles" fejléccel rendelkező levélpapírra írt, hajtogatott, keltezéssel ("3. oct. 1928". ) ellátott, jó állapotú levél, tollal címzett ("Nagyságos Kézdi-Kovács László úrnak; III. Keve utcza 48. Római fürdőtelep - Budapest, Hungary"), franciaországi bélyeggel és négy bélyegzéssel (3 db versaillesi és egy budapesti) ellátott, sérült borítékban. A boríték hátlapján a szerző nevének utólagos, tollal készített feltüntetése látható.
A levelet írta László Fülöp Elek (Pest, 1869. április 30. – London, 1937. november 22.) magyar festőművész, a Brit Királyi Viktória-rend IV. osztályának tiszteletbeli tagja, a brit Királyi Művészeti Társaság elnöke. Székely Bertalan és Lotz Károly tanítványa volt, később Münchenben tanult tovább. 1897 és 1931 között számos sikeres kiállítást rendezett, többek között Berlinben, Londonban, Budapesten, New Yorkban és Párizsban. 1907 után Londonba költözött. Ő volt az utolsó udvari festője a nemzetközi nemesi- és pénzarisztokráciának. Legfőképp királyokról, királynőkről, főnemesekről és kiemelkedő közéleti személyekről készített portréiról ismert, de a magyar vidéki életről, utazásai helyszínéről is festett zsáner, valamint tájképeket. Önarcképét az Uffizi-képtár önarcképgyűjteménye őrzi.
A levél címzettje Kézdi-Kovács László (Pusztalsócikola, 1864 - Budapest, 1942), festő, művészeti író. Ligeti Antal útmutatásával kezdett festeni. Naturalista szemléletű, főként erdőrészleteket ábrázoló festményeivel lett közismert. 1886-tól szerepelt rendszeresen a Műcsarnok kiállításain. 1900-ban a párizsi világkiállításon ezüstérmet, Londonban, az "Erdőrészlet" c. munkájáért aranyérmet kapott. 1906-ban a Könyves Kálmán Szalonban, 1911-ben és 1921-ben a Nemzeti Szalonban és a Műcsarnokban nyílt nagy gyűjteményes tárlata. 1893-tól a "Pesti Hirlap" képzőművészeti kritikusa volt. Több képe a Szépművészeti Múzeum tulajdonába került.