Rudnay Gyula/Bachmann Károly/Mérő István/Rubovics Márk/Sárkány Lóránd: Híres festők által Kézdi-Kovács Lászlóhoz írt képeslapok gyűjteménye (5 db) (A képeslapok feladója: Rudnay Gyula, Bachmann Károly, Mérő István, Rubovics Márk, Sárkány Lóránd)
Bachmann Károly, Sárkány Lóránd, Mérő István, Rudnay Gyula, Rubovics Márk
Papír
, 10 oldal
| Sorozatcím: | |
|---|---|
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 9 cm x 14 cm |
| ISBN: | |
| Aukció vége: |
2024-02-25 20:00
|
Aukciós tétel adatai
Híres festők által Kézdi-Kovács Lászlóhoz írt képeslapok gyűjteménye (5 db)
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Híres festők - Rudnay Gyula, Bachmann Károly, Mérő István, Rubovics Márk, Sárkány Lóránd - autográf képeslapja Kézdi-Kovács László festőművész részére.
1. képeslap:
Rudnay Gyula festőművész autográf képeslapja Kézdi-Kovács László festőművész részére.
A képeslap hátoldalán az üzenet alatt Rudnay Gyula tollal írt, jol olvasható aláírása látható.
A képeslap tárgya: Rudnay megköszöni Kézdi-Kovácsnak a szíves meghívást és tájékoztatja, hogy hazaérkezése után elmennek egy forró jegesteára és megnézik a kertet.
Keltezés: 1907. szept. 17.
Osztott hátlappal rendelkező, kézzel írt és címzett, a címlapon Karlsbad (Kreuz- und Sprudelstrasse) németországi településről készült fényképpel és tollal lejegyzett keltezéssel, valamint a hátlapon német postai bélyeggel és három postai bélyegzéssel ellátott, jó állapotú példány.
2. képeslap:
Bachmann Károly festőművész autográf képeslapja Kézdi-Kovács László festőművész részére.
A képeslap hátoldalán az üzenet alatt Bachmann Károly tollal írt, jól olvasható aláírása látható.
A képeslap tárgya: Bachmann szívélyes üzenetét küldi Kézdi-Kovácsnak.
Keltezés: Párizs, 1910. VI. 27.
Osztott hátlappal rendelkező, kézzel írt és címzett, a címlapon E. Henry-Baudot festő Combat de Chevaux (Lovak küzdelme) c. festményével és ceruzás feljegyzéssel, valamint a hátlapon francia postai bélyegekkel (2 db) és két postai bélyegzéssel ellátott, jó állapotú példány.
3. képeslap:
Mérő István festőművész autográf képeslapja Kézdi-Kovács László festőművész részére.
A képeslap hátoldalán az üzenet alatt Mérő István tollal írt, jól olvasható aláírása látható.
A képeslap tárgya: Mérő megírja Kézdi-Kovácsnak, hogy elég kellemesen éldegélnek, sokat lubickolnak a tengerben, valamint megjegyzi, hogy a munka kissé nehezen megy, de azért festett egy-két kisebb dolgot. A feladó továbbá reméli, hogy a címzett rendbe jön már az építkezéssel.
A képeslap a postai bélyegzések tanúsága szerint 1912 júliusában íródott.
Osztott hátlappal rendelkező, kézzel írt és címzett, a címlapon Lussingrande kikötőjének bejáratáról készült fényképpel, valamint a hátlapon osztrák postai bélyeggel és két postai bélyegzéssel ellátott, jó állapotú példány.
4. képeslap:
Rubovics Márk festőművész autográf képeslapja Kézdi-Kovács László festőművész részére.
A képeslap hátoldalán az üzenet alatt Rubovics Márk tollal írt, jól olvasható aláírása látható.
A képeslap tárgya: Rubovics meghívja Kézdi-Kovácsot vacsoravendégnek a fészekbe.
A képeslap a postai bélyegzés tanúsága szerint 1912 októberében íródott.
Osztott hátlappal rendelkező, kézzel írt és címzett, a címlapon a Nemzeti Szalon kiállítási palotáról készült fényképpel, valamint a hátlapon magyar postai bélyeggel és postai bélyegzéssel ellátott, jó állapotú példány.
5. képeslap:
Sárkány Loránd festőművész autográf képeslapja Kézdi-Kovács László festőművész részére.
A képeslap hátoldalán az üzenet alatt Sárkány Loránd tollal írt, jól olvasható aláírása látható.
A képeslap tárgya: Sárkány a 40 éves jubileumuk alkalmából tolmácsolja Kézdi-Kovácsnak a legőszintébb jókívánságait.
Keltezés: Párizs, 1930. III. 20.
Osztott hátlappal rendelkező, kézzel írt és címzett, a címlapon a Panthéonról és J. J. Rousseau szobráról készült fényképpel, valamint a hátlapon francia postai bélyegekkel (2 db) és két postai bélyegzéssel ellátott, jó állapotú példány.
A képeslapokat írták:
Rudnay Gyula János (Pelsőc, 1878. január 9. – Budapest, 1957. január 4.) Corvin-lánccal kitüntetett, Kossuth-díjas festőművész, grafikus, főiskolai tanár, az egyik legjelesebb képviselője a posztnagybányai stílusnak. 1918-ban az Ernst Múzeumban rendezte első nagy sikerű gyűjteményes kiállítását, majd 1922-ben kinevezték a Képzőművészeti Főiskola tanárának. Ezt követően 1947-ben művésztelepet alapított Baján. Az alföldi iskola egyik jeles képviselője volt, aki Munkácsy Mihály realizmusát és a nagybányai iskola Plein air stílusát vitte tovább egyesítve posztimpresszionista elemekkel.
Bachmann Károly (Budapest, 1874. június 8. – Újpest, 1923. december 20.) festő. 1896 és 1902 között Káposztásmegyeren alkotott, ezt követően 1902-tőlt Párizsban élt, majd 1906-ban Újpesten festőiskolát alapított. Eleinte életképeket, később csendéleteket festett.
Mérő István (Morvaszentjános, 1873. december 5. - Budapest, 1938. május 4.) festő. Többek között a nagybányai művésztelepen folytatott művészeti tanulmányokat. Később a podolini kegyesrendi gimnázium, a dévai állami főreáliskola és a budapesti Ferenc József Intézet rajztanára volt. Arcképeket, zsánerszerű interieurt, Plein air népéletképeket, illetve balatoni és adriai víztükröket és városrészleteket festett.
Rubovics Márk (Pest, 1867. november 21. – Budapest, 1947. október 28.) festő. Tanulmányai befejezése után Bécsben, Berlinben és Párizsban dolgozott. 1891-ben magán festőiskolát alapított Bihari Sándorral és Karlovszky Bertalannal együtt, majd a Nemzeti Szalon műtárosa lett. Kisméretű életképeket, tájképeket és csendéleteket festett, valamint a Balatonról is számos képet készített.
Sárkány Loránd (Dés, 1904. május 6. – Budapest, 1973. szept. ? ) Bertalan-díjas festő. Az Iparművészeti Iskola grafikai szakosztályán, a budai tanítóképzőben, majd az egyetemi gyakorló iskolában dolgozott tanárként. Nevéhez fűződik a vörösberényi és a balatonboglári művésztelep megalapítása, valamint a budapesti Pedagógus Képzőművészek Stúdiójának egyik irányítója, illetve a Miskolci Művészek Társaságának alapítótagja volt. 1927 óta szerepelt kiállításokon. Sárkány nagy formai biztonsággal jelenítette meg alkotásain a valóság változatos szemszögből ábrázolt részleteit.
A képeslapok címzettje:
Kézdi-Kovács László (Pusztalsócikola, 1864 - Budapest, 1942) festő, művészeti író. Ligeti Antal útmutatásával kezdett festeni. Naturalista szemléletű, főként erdőrészleteket ábrázoló festményeivel lett közismert. 1886-tól szerepelt rendszeresen a Műcsarnok kiállításain. 1900-ban a párizsi világkiállításon ezüstérmet, Londonban, az "Erdőrészlet" c. munkájáért aranyérmet kapott. 1906-ban a Könyves Kálmán Szalonban, 1911-ben és 1921-ben a Nemzeti Szalonban és a Műcsarnokban nyílt nagy gyűjteményes tárlata. 1893-tól a "Pesti Hirlap" képzőművészeti kritikusa volt. Több képe a Szépművészeti Múzeum tulajdonába került.
1. képeslap:
Rudnay Gyula festőművész autográf képeslapja Kézdi-Kovács László festőművész részére.
A képeslap hátoldalán az üzenet alatt Rudnay Gyula tollal írt, jol olvasható aláírása látható.
A képeslap tárgya: Rudnay megköszöni Kézdi-Kovácsnak a szíves meghívást és tájékoztatja, hogy hazaérkezése után elmennek egy forró jegesteára és megnézik a kertet.
Keltezés: 1907. szept. 17.
Osztott hátlappal rendelkező, kézzel írt és címzett, a címlapon Karlsbad (Kreuz- und Sprudelstrasse) németországi településről készült fényképpel és tollal lejegyzett keltezéssel, valamint a hátlapon német postai bélyeggel és három postai bélyegzéssel ellátott, jó állapotú példány.
2. képeslap:
Bachmann Károly festőművész autográf képeslapja Kézdi-Kovács László festőművész részére.
A képeslap hátoldalán az üzenet alatt Bachmann Károly tollal írt, jól olvasható aláírása látható.
A képeslap tárgya: Bachmann szívélyes üzenetét küldi Kézdi-Kovácsnak.
Keltezés: Párizs, 1910. VI. 27.
Osztott hátlappal rendelkező, kézzel írt és címzett, a címlapon E. Henry-Baudot festő Combat de Chevaux (Lovak küzdelme) c. festményével és ceruzás feljegyzéssel, valamint a hátlapon francia postai bélyegekkel (2 db) és két postai bélyegzéssel ellátott, jó állapotú példány.
3. képeslap:
Mérő István festőművész autográf képeslapja Kézdi-Kovács László festőművész részére.
A képeslap hátoldalán az üzenet alatt Mérő István tollal írt, jól olvasható aláírása látható.
A képeslap tárgya: Mérő megírja Kézdi-Kovácsnak, hogy elég kellemesen éldegélnek, sokat lubickolnak a tengerben, valamint megjegyzi, hogy a munka kissé nehezen megy, de azért festett egy-két kisebb dolgot. A feladó továbbá reméli, hogy a címzett rendbe jön már az építkezéssel.
A képeslap a postai bélyegzések tanúsága szerint 1912 júliusában íródott.
Osztott hátlappal rendelkező, kézzel írt és címzett, a címlapon Lussingrande kikötőjének bejáratáról készült fényképpel, valamint a hátlapon osztrák postai bélyeggel és két postai bélyegzéssel ellátott, jó állapotú példány.
4. képeslap:
Rubovics Márk festőművész autográf képeslapja Kézdi-Kovács László festőművész részére.
A képeslap hátoldalán az üzenet alatt Rubovics Márk tollal írt, jól olvasható aláírása látható.
A képeslap tárgya: Rubovics meghívja Kézdi-Kovácsot vacsoravendégnek a fészekbe.
A képeslap a postai bélyegzés tanúsága szerint 1912 októberében íródott.
Osztott hátlappal rendelkező, kézzel írt és címzett, a címlapon a Nemzeti Szalon kiállítási palotáról készült fényképpel, valamint a hátlapon magyar postai bélyeggel és postai bélyegzéssel ellátott, jó állapotú példány.
5. képeslap:
Sárkány Loránd festőművész autográf képeslapja Kézdi-Kovács László festőművész részére.
A képeslap hátoldalán az üzenet alatt Sárkány Loránd tollal írt, jól olvasható aláírása látható.
A képeslap tárgya: Sárkány a 40 éves jubileumuk alkalmából tolmácsolja Kézdi-Kovácsnak a legőszintébb jókívánságait.
Keltezés: Párizs, 1930. III. 20.
Osztott hátlappal rendelkező, kézzel írt és címzett, a címlapon a Panthéonról és J. J. Rousseau szobráról készült fényképpel, valamint a hátlapon francia postai bélyegekkel (2 db) és két postai bélyegzéssel ellátott, jó állapotú példány.
A képeslapokat írták:
Rudnay Gyula János (Pelsőc, 1878. január 9. – Budapest, 1957. január 4.) Corvin-lánccal kitüntetett, Kossuth-díjas festőművész, grafikus, főiskolai tanár, az egyik legjelesebb képviselője a posztnagybányai stílusnak. 1918-ban az Ernst Múzeumban rendezte első nagy sikerű gyűjteményes kiállítását, majd 1922-ben kinevezték a Képzőművészeti Főiskola tanárának. Ezt követően 1947-ben művésztelepet alapított Baján. Az alföldi iskola egyik jeles képviselője volt, aki Munkácsy Mihály realizmusát és a nagybányai iskola Plein air stílusát vitte tovább egyesítve posztimpresszionista elemekkel.
Bachmann Károly (Budapest, 1874. június 8. – Újpest, 1923. december 20.) festő. 1896 és 1902 között Káposztásmegyeren alkotott, ezt követően 1902-tőlt Párizsban élt, majd 1906-ban Újpesten festőiskolát alapított. Eleinte életképeket, később csendéleteket festett.
Mérő István (Morvaszentjános, 1873. december 5. - Budapest, 1938. május 4.) festő. Többek között a nagybányai művésztelepen folytatott művészeti tanulmányokat. Később a podolini kegyesrendi gimnázium, a dévai állami főreáliskola és a budapesti Ferenc József Intézet rajztanára volt. Arcképeket, zsánerszerű interieurt, Plein air népéletképeket, illetve balatoni és adriai víztükröket és városrészleteket festett.
Rubovics Márk (Pest, 1867. november 21. – Budapest, 1947. október 28.) festő. Tanulmányai befejezése után Bécsben, Berlinben és Párizsban dolgozott. 1891-ben magán festőiskolát alapított Bihari Sándorral és Karlovszky Bertalannal együtt, majd a Nemzeti Szalon műtárosa lett. Kisméretű életképeket, tájképeket és csendéleteket festett, valamint a Balatonról is számos képet készített.
Sárkány Loránd (Dés, 1904. május 6. – Budapest, 1973. szept. ? ) Bertalan-díjas festő. Az Iparművészeti Iskola grafikai szakosztályán, a budai tanítóképzőben, majd az egyetemi gyakorló iskolában dolgozott tanárként. Nevéhez fűződik a vörösberényi és a balatonboglári művésztelep megalapítása, valamint a budapesti Pedagógus Képzőművészek Stúdiójának egyik irányítója, illetve a Miskolci Művészek Társaságának alapítótagja volt. 1927 óta szerepelt kiállításokon. Sárkány nagy formai biztonsággal jelenítette meg alkotásain a valóság változatos szemszögből ábrázolt részleteit.
A képeslapok címzettje:
Kézdi-Kovács László (Pusztalsócikola, 1864 - Budapest, 1942) festő, művészeti író. Ligeti Antal útmutatásával kezdett festeni. Naturalista szemléletű, főként erdőrészleteket ábrázoló festményeivel lett közismert. 1886-tól szerepelt rendszeresen a Műcsarnok kiállításain. 1900-ban a párizsi világkiállításon ezüstérmet, Londonban, az "Erdőrészlet" c. munkájáért aranyérmet kapott. 1906-ban a Könyves Kálmán Szalonban, 1911-ben és 1921-ben a Nemzeti Szalonban és a Műcsarnokban nyílt nagy gyűjteményes tárlata. 1893-tól a "Pesti Hirlap" képzőművészeti kritikusa volt. Több képe a Szépművészeti Múzeum tulajdonába került.
Tétel sorszám:
178
Kikiáltási ár:
1 Ft
(Minimum licitlépcső: 1000 Ft)
Hátralévő idő:
Leütési ár:
Ft
| Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul. |
Leütési ár:
6.600 Ft
Licitek száma: 12
Ft
| Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni! |