Tamási Áron: Szegénység szárnyai (dedikált példány)

Budapest, 1956, Szépirodalmi Könyvkiadó (Budapesti Szikra Nyomda), 506 p. + [1] p.

Szerző által dedikált példány. Szegénység szárnyai. Félszáz elbeszélés. Írta: Tamási Áron.
A címlapon a szerző, Tamási Áron tollal beírt, névre szóló dedikációja olvasható: "F. T.-nak, szeretettel ajánlom. Tamási Áron. 1961. VI. 28.".
Második kiadás. A címlap Kálmán Klára műve. "Levél az olvasóhoz" c. szerzői bevezetéssel, valamint részletes tartalomjegyzékkel kiegészített kötet. Nyomtatta a Budapesti Szikra Nyomda.
Kiadói félvászon kötésben lévő példány feliratos címfedéllel és könyvgerinccel, kiadói előzéklapokkal, hiánytalan állapotban, eredeti, feliratozott, illusztrációval ellátott, sérült, megerősítés céljából papírlapra kasírozott kiadói borítófedélben.
"Tamási Áron: Szegénység szárnyai c. novellás kötete a szegényparasztokról ír, a maga családjáról, világáról. A szerző ebben a regényében a szegény emberek összetartását, boldog családi életét, a fiú szeretetét, a székelyek játékos kedvét, tréfáit mutatja be." - írta a műről a Katonai Szemle c. lap (1954 szeptember/3. évfolyam/10-11. szám).
A szerző, Tamási Áron (Farkaslaka, 1897. szeptember 20. – Budapest, 1966. május 26.) erdélyi magyar író. A két háború között egymást követően jelentek meg novelláskötetei és regényei. Az elsők között "A szűzmáriás királyfi", amit javarészt még Amerikában írt, de csak a hazatelepülése után fejezett be. Ezután jött a Címeresek (amiben az erdélyi világ feszültségeit írta meg), majd fő műve következett, az "Ábel-trilógia". Ebből előbb az "Ábel a rengetegben", majd a folytatások: az "Ábel az országban" és az "Ábel Amerikában", melyek tartalmát javarészt saját életélményeiből merítette. Az Újság, az Ellenzék munkatársa, az Erdélyi Helikon alapítótagja. Külön rovata volt a Brassói Lapokban "Tiszta beszéd” címmel. 1935-ben részt vett az Új Szellemi Front kísérletében, majd később a "Cselekvő Ifjúság" cikksorozatában az „erdélyi gondolatot” igyekezett megújítani. A szerző többféle novellatípust teremtett, de mindben nagy szerepe van a költőiségnek, az erdélyi világlátásnak. Elkötelezettsége a hely (Erdély), a tájban élő ember és a magyar nyelv iránt őszinte és örök.

Erdély
Nyugat
Regény, novella, elbeszélés