Zelk Zoltán: Sirály (Joó László színésznek dedikált példány) (Szántó Piroska rajzaival)

Budapest, 1973, Szépirodalmi Könyvkiadó (Nyomdaipari Szakmunkásképző Intézet), 626 p. + [5] t.: ill.

Szerző által dedikált példány. Első kiadás. Sirály. Összegyűjtött Versek. 1925-1972. Írta: Zelk Zoltán.
A címlapon a szerző, Zelk Zoltán tollal beírt, névre szóló dedikációja olvasható: "Joó Lászlónak, igaz barátsággal, Zelk Zoltán. 1973. VI. 3.".
A dedikáció címzettje, Joó László (Budapest, 1918. december 4. – Budapest, 2012. október 14.) színész, rendező, színházigazgató, dramaturg, lektor. Színészi pályafutását a debreceni Csokonai Színházban kezdte, ezt követően tagja volt többek között a Belvárosi Színháznak, a Pécsi Nemzeti Színháznak, a József Attila Színháznak, a Szegedi Nemzeti Színháznak és a Madách Színháznak, valamint 1958-ban kinevezték a győri Kisfaludy Színház igazgatójának.
A szerző fekete-fehér, egész oldalas portréjával és 4 szöveg közti, színes, egész oldalas rajzzal illusztrált, valamint részletes tartalomjegyzékkel kiegészített kiadás. A kötet illusztrációit Szántó Piroska, a költő fényképét Balla Demeter készítette. Képszerkesztő: Zsoldos Vera. Nyomtatta a Nyomdaipari Szakmunkásképző Intézet.
Kiadói egészvászon kötésben lévő példány dombornyomott feliratozású címfedéllel, aranyozott feliratos könyvgerinccel, hiánytalan, jó állapotban, feliratos, színes illusztrációval ellátott, fülszöveges, sérült kiadói borítófedélben.
"Zelk Zoltán »Sirálya« azokhoz a mély érzelmű, mitizáló versekhez tartozik, amik teremtve temetnek, teremtve siratnak. Valahol visszaköszönnek ebben a versben a régi nagy görög drámák mondanivalói. Azok a gondolatok, amik csak ritkán és képszerűen vannak kimondva, de így is hatalmas erővel bírnak" - fogalmaz a kötetről Kiss Dénes író, költő.
A kötet szerzője, Zelk Zoltán (Érmihályfalva, 1906. december 18. – Budapest, 1981. április 23.) Baumgarten-, József Attila- és kétszeres Kossuth-díjas költő, prózaíró, a Nyugat második nemzedékének a tagja. Első verseskötetét 1930-ban adták ki Csuklódon kibuggyan a vér címmel, melyről Radnóti Miklós írt elismerő kritikát. Később József Attilával is személyes ismertségbe került. A második világháború kitörését követően Ukrajnába került munkaszolgálatosként, de sikerült átvészelnie a munkaszolgálatos éveket. A kommunista rendszerben ünnepelt költő volt. A valódi helyzetet nem ismerve írt hangzatos költeményeket Sztálin és Rákosi Mátyás dicsőítésére. Gyermeklapot is indított Kisdobos címmel (1952–1956), amelyben saját gyermekversei is megjelentek. Ekkor már tisztában volt a kommunizmus fonákságaival és az 1956-os forradalom lelkes és őszinte híve lett. 1963-ban jelent meg a Tűzből mentett hegedű című kötete, benne a feleségét sirató gyászdalával (Sirály). 1964-től karcolatokat, tárcákat, jegyzeteket írt az "Élet és Irodalomban", 1965–1967 között a "Tükör" közölte rendszeresen az írásait.

1945 utáni szépirodalmi első kiadások
Híres emberek könyvtárából
Művészi borítóterv
Művészi illusztrációk
Színház, filmművészet
Versek, eposzok