Molnár Ferenc által küldött távirat a Vígszínház társulata részére
, Papír
, 1 oldal
| Sorozatcím: | |
|---|---|
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 17 cm x 21 cm |
| ISBN: | |
| Aukció vége: |
2024-02-25 20:00
|
Aukciós tétel adatai
Molnár Ferenc által küldött távirat a Vígszínház társulata részére, 21 cm x 17 cm
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Molnár Ferenc író által küldött távirat a Vígszínház társulata részére.
A távirat szövege: "Lilion oesszes szereploi neveben kueldott taviratat halasan koszonom szeretettel uedvozli mindnyajukat = Molnar Ferenc".
Keltezés: [1948] már. 28.
Nyomtatott, géppel kitöltött, üres hátlappal rendelkező, 21 cm x 17 cm nagyságú, hiánytalan példány.
A táviratban említett "Liliom" c. darabot 1948. március 25-én a Pesti Színházban (Vígszínház kamaraszínházában) mutatták be, Marton Endre rendezésében. A rendező a következőket nyilatkozta a darabról: "...A darab egész lényege tulajdonképpen közelebb kerül a közönséghez azzal, hogy Liliom és Zeller Julka emberi történetét kamarajáték keretében játszuk el. Meggyőződésem, hogy a színpadképek olyan egyszerűen primitíven és naivan hatnak majd, amilyen egyszerű, primitív és naív maga Julika, a kis cselédlány és Liliom, a ringlispil koronázatlan királyának figurája. Ennek a külvárosi legendának - amely egész környezetében már a múlté - szereplői anynyira emberek, hogy aktualitásuk örök..." - (Kossuth Népe, 1948. március 22./4. évfolyam/44. szám)
A feladó, Molnár Ferenc /született Neumann/ (Budapest, 1878. január 12.– New York, 1952. április 1.) író, újságíró, a múlt századelő egyik legsikeresebb magyar szerzője, a Pál utcai fiúk c. ifjúsági regény írója. A magyar polgári dráma virágkorában alkotott, legnagyobb hazai vetélytársa Herczeg Ferenc volt. Külföldön Molnár olyan sikereket aratott, amelyről magyar író álmodni sem mert. Senkit sem utánzott, a kezdetektől birtokában van a színpadi hatáskeltésnek. Nagyon jó szemű író, gyönyörűségét a formai tökély, a cselekmény biztonságos gördülékenysége adja. Képes volt egy semmitmondó anekdotából is mindvégig lebilincselő három felvonásost kreálni. A módos polgár mulattatójaként bírálta az úri világot, a polgári fejlődésben elmaradt Magyarországon. Ugyanakkor érzékenyen ábrázolta a pesti kisemberek életét.
A címzett, Marton Endre (Budapest, 1917. március 17. – Budapest, 1979. október 12.) kétszeres Kossuth- és Jászai Mari-díjas rendező, főiskolai tanár, színigazgató. 1945-től a Vígszínház rendezője, 1948-tól főrendezője volt. Később a Nemzeti Színház rendezőjeként, majd főrendezőjeként tevékenykedett. 1971-ben pedig kinevezték a Nemzeti Színház igazgatójának. Nevéhez olyan rendezések fűződnek mint Csehov: Három nővér, vagy Molnár Ferenc: A hattyú és a Liliom című darabjai. Számos kortárs magyar író művét állította színpadra, ezenkívül több nyugat-európai kortárs- és klasszikus drámát is rendezett.
A távirat szövege: "Lilion oesszes szereploi neveben kueldott taviratat halasan koszonom szeretettel uedvozli mindnyajukat = Molnar Ferenc".
Keltezés: [1948] már. 28.
Nyomtatott, géppel kitöltött, üres hátlappal rendelkező, 21 cm x 17 cm nagyságú, hiánytalan példány.
A táviratban említett "Liliom" c. darabot 1948. március 25-én a Pesti Színházban (Vígszínház kamaraszínházában) mutatták be, Marton Endre rendezésében. A rendező a következőket nyilatkozta a darabról: "...A darab egész lényege tulajdonképpen közelebb kerül a közönséghez azzal, hogy Liliom és Zeller Julka emberi történetét kamarajáték keretében játszuk el. Meggyőződésem, hogy a színpadképek olyan egyszerűen primitíven és naivan hatnak majd, amilyen egyszerű, primitív és naív maga Julika, a kis cselédlány és Liliom, a ringlispil koronázatlan királyának figurája. Ennek a külvárosi legendának - amely egész környezetében már a múlté - szereplői anynyira emberek, hogy aktualitásuk örök..." - (Kossuth Népe, 1948. március 22./4. évfolyam/44. szám)
A feladó, Molnár Ferenc /született Neumann/ (Budapest, 1878. január 12.– New York, 1952. április 1.) író, újságíró, a múlt századelő egyik legsikeresebb magyar szerzője, a Pál utcai fiúk c. ifjúsági regény írója. A magyar polgári dráma virágkorában alkotott, legnagyobb hazai vetélytársa Herczeg Ferenc volt. Külföldön Molnár olyan sikereket aratott, amelyről magyar író álmodni sem mert. Senkit sem utánzott, a kezdetektől birtokában van a színpadi hatáskeltésnek. Nagyon jó szemű író, gyönyörűségét a formai tökély, a cselekmény biztonságos gördülékenysége adja. Képes volt egy semmitmondó anekdotából is mindvégig lebilincselő három felvonásost kreálni. A módos polgár mulattatójaként bírálta az úri világot, a polgári fejlődésben elmaradt Magyarországon. Ugyanakkor érzékenyen ábrázolta a pesti kisemberek életét.
A címzett, Marton Endre (Budapest, 1917. március 17. – Budapest, 1979. október 12.) kétszeres Kossuth- és Jászai Mari-díjas rendező, főiskolai tanár, színigazgató. 1945-től a Vígszínház rendezője, 1948-tól főrendezője volt. Később a Nemzeti Színház rendezőjeként, majd főrendezőjeként tevékenykedett. 1971-ben pedig kinevezték a Nemzeti Színház igazgatójának. Nevéhez olyan rendezések fűződnek mint Csehov: Három nővér, vagy Molnár Ferenc: A hattyú és a Liliom című darabjai. Számos kortárs magyar író művét állította színpadra, ezenkívül több nyugat-európai kortárs- és klasszikus drámát is rendezett.
Tétel sorszám:
143
Kikiáltási ár:
1 Ft
(Minimum licitlépcső: 1000 Ft)
Hátralévő idő:
Leütési ár:
Ft
| Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul. |
Leütési ár:
54.000 Ft
Licitek száma: 49
Ft
| Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni! |