Pauszaniasz: Görögország leírása I-II.

Előszó

Részlet a könyvből: Első könyv - Attika 1. A görög szárazföldnek a Kükládok és az Égei-tenger felé eső részén emelkedik ki Attika területéből a Szunion-fok. Hajónkkal a part mentén haladva egy kikötőbe érkezünk; a hegyfok csúcsán a szunioni Athéna szentélye áll. Továbbhajózva elérünk Laurionhoz, ahol az athéniaknak egykor ezüstbányáik voltak. Van itt egy kisebbfajta lakatlan sziget is, amelyet Patroklosz szigetének neveznek. Patroklosz erődöt és sáncot építtetett ezen a szigeten, amikor őt, mint az egyiptomi hajóhad főparancsnokát Ptolemaiosz, Ptolemaiosz fia, Lagosz unokája az athéniak segítségére küldte. Antigonosz, Démétriosz fia ugyanis sereggel érkezett ide és végigpusztította a vidéket, sőt hajóival a tenger felől ostromzár alá vette az athéniakat. 2. Peiraieusz a régi időktől fogva lakott volt ugyan, de korábban, Themisztoklész athéni arkhónsága előtt nem használták kikötőnek. Phaléron volt a kikötőhely, mert itt a legkisebb a tenger és a város közti távolság. Állítólag Menesztheusz is innen vitorlázott Trójába, és innen indult útnak korábban Thészeusz is, hogy elégtételt adjon Minósznak Androgeósz haláláért. Themisztoklész azonban úgy gondolta, hogy Peiraieusz sokkal alkalmasabb a tengeri közlekedés lebonyolítására, ezért arkhónsága idején ezt építtette ki kikötőnek [Kr. e. 493]. Itt ugyanis Phalérontól eltérően nem csupán egy, hanem három öböl állt rendelkezésre. Még az én időmben is lehetett látni a hajóépítő műhelyeket, a legnagyobb kikötőben pedig Themisztoklész síremlékét. Azt mondják ugyanis, hogy az athéniak megbánták, amit Themisztoklész ellen elkövettek, s hozzátartozói hazahozták a hamvait Magnésziából. Az mindenesetre bizonyos, hogy Themisztoklész fiai hazatértek, és egy Tehmisztiklészt ábrázoló képet ajánlottak fel a Partheónban. Vissza

Fülszöveg

Pauszaniasz - a Kr. u. 1. században élt művelt utazó - végigjárta a Peloponnészoszi félszigetet és feljegyzett mindent, amit kortársai és az utókor számára megörökítendőnek vélt: a népek történetét, mítoszait, szokásait, részletes leírást adott a megtekintett templomokról, egyéb jelentősebb épületekről, szobrokról és más művészeti alkotásokról. Olvashatunk könyvében az athéni Akropoliszról, a delphoi jósdáról és egyéb, ma már kevésbé ismert műemlékekről, akárcsak az ókori olümpiai játékok történetéről. Pauszaniasz műve az ókori görög történelem, a művészettörténet és a régészet elsőrendű forrása, amely kezelhető történeti forrásmunkaként csakúgy, mint a mai utazó görögországi útikönyveként. Vissza