Előszó
Részlet a könyvből:
Tarumá-Guaszú
A törzs tujájának volt egy leánya, akit imádott. Mbojarúnak hívták, ami simogatást jelent, és ezt a nevet a törzsfőnök adta neki, hogy kifejezze iránta érzett...
Tovább
Előszó
Részlet a könyvből:
Tarumá-Guaszú
A törzs tujájának volt egy leánya, akit imádott. Mbojarúnak hívták, ami simogatást jelent, és ezt a nevet a törzsfőnök adta neki, hogy kifejezze iránta érzett szeretetét, amely betöltötte harcos szívét, ezt a szilaj szenvedélyekhez szokott szívet, amely látszatra nemigen hajlott az olyasfajta gyöngédségre, mint amilyet a lánya iránti szeretet ébresztett benne. Aztán egy délután elérte a baj az öreg törzsfőnököt. Egy másik hajadon, Mbojarú barátnője a rémülettől sápadtan és reszketve futott a hírrel, hogy miközben az erdőben sétáltak, az egyik fa mögül előlépett egy szőke hajú, szakállas törpe, és bizony Mbojarú hiába próbált szabadulni, a törpe magával vonszolta az erdő mélyére. A hírhozó lány még azt is elmondta, hogy kiáltott volna ő, de úgy torkán akadt a szó, mintha megbénult volna, mintha egy láthatatlan kéz tapadt volna a torkára.
Vissza