Előszó
Tisztelettel és szeretettel nyújtjuk át ezt az albumot mindenkinek, aki a magyar kultúra és az abban elválaszthatatlanul helyet foglaló pálos rend iránt érdeklődik. A képek és a szöveg - egymást kiegészítve - feltárják rendünk gazdag történelmi örökségét, amelyen átcsillan újból és újból az a lelkiség is, mely éltette és gazdagította azt. Az előszóban én inkább erről a lelkiségről szeretnék szólni, hisz "A lélek az, ami éltet és a test nem számít semmit." (János 6, 63)
Szerzetesek vagyunk a Római Katolikus Egyház keretében, s így ott, mint szerzetesnek lényegében azonos a hivatásunk: Az Úr közelében élni, és az Ő jelének lenni ebben a világban. Igaz, senki sem azért lesz szerzetes, hogy jellé legyen, de ha komolyan megéli az Ő identitását, biztosan azzá lesz a külvilág számára, hisz a szerzet nem más, mint az a hely, ahol az evangéliumot a legtisztábban igyekeznek megélni. De egy szerzetesrend az igazi Egyháznak is a példája, hisz Krisztus álma az Őországáról, amit a hegyre épült város, a föld sója és a világ világosságáról szóló példabeszédekben is megrajzolt, a szerzetességben kell ,hogy kikristályosodjék.
Ha a szerzetesség sokszínű családjában a pálos rend szellemiségét szeretném egy mondatba összesűríteni, így fogalmaznék: Magyar alapítású remeterend a Szűzanya pártfogásában.
Vissza