Lezárt aukciók


László Gyula: "Emlékezzünk régiekről..." (dedikált példány)

A Kárpát-medence egykori népeinek története és a magyar honfoglalás

Szerző
László Gyula
Szerkesztő
F. Kemény Márta
Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó (Budapest) ,
Kiadói egészvászon kötés , 158 oldal
Sorozatcím: Képes történelem
Kötetszám:
Nyelv: Magyar 
Méret: 28 cm x 20 cm
ISBN: 963-11-1044-3
Aukció vége:
2024-10-13 20:00

Aukciós tétel adatai

Budapest, 1979, Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó (Athenaeum Nyomda, Bp.), 158 p. + [1] p. + [4] t. (színes), ill. + 1 mell.

Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata

Szerző által dedikált példány. Első kiadás. Képes Történelem c. sorozatban (számjelzés nélkül) megjelent mű. Szerkeszti: F. Kemény Márta.
"Emlékezzünk régiekről..." A Kárpát-medence egykori népeinek története és a magyar honfoglalás. Írta: László Gyula.
Az előzéklapon a szerző, László Gyula névre szóló dedikációja olvasható: "N. N.-nek szeretettel 1979. Vi. 3. László Gyula."
Szöveg közti, fekete-fehér képekkel és négy színes képtáblával illusztrált, valamint bevezetéssel, időrendi táblázattal, irodalmi tájékoztatással és részletes tartalomjegyzékkel kiegészített kötet. A táblaborító első és hátsó oldalán a nagyszentmiklósi kincs 2. sz. korsójáról készült nagyítások láthatóak. A képeket a Corvina Könyvkiadó archivuma és a Magyar Nemzeti Múzeum bocsátotta rendelkezésünkre. A felvételeket Karáth József, Kónya Kálmán, Mihalik Tamás, Móser Zoltán, Szelényi Károly és Rácz István készítette. A borítóterv Lengyel János munkája. Nyomtatta a Kossuth Nyomda, Budapesten.
Kiadói egészvászon kötésben lévő példány feliratos, illusztrációval ellátott címfedéllel, feliratos könyvgerinccel, kiadói előzéklapokkal, illusztrált hátlappal, hiánytalan, jó állapotban.
Kötethez tartozó különálló melléklet: Képgyűjtemény (Ez a melléklet a kötet legfontosabb képeinek a gyűjteménye. Kivágásra és felragasztásra vagy tablókészítésre egyaránt felhasználható. / 32 p.).
A kötet szerzője, László Gyula (Kőhalom, 1910. március 14. – Nagyvárad, 1998. június 17.) Széchenyi-díjas régész-történész, képzőművész, egyetemi tanár. A Magyar Képzőművészeti Főiskola művészettörténet, néprajz, magyar, földrajz, régészet szakos hallgatója volt. A Budapesti Tudományegyetemen diplomázott. A Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeum, majd a Magyar Nemzeti Múzeum gyakornokaként, a Múzeumi Központ előadójaként, a Nemzeti Múzeum Középkori Osztályának vezetőjeként, a Kolozsvári Egyetem és a Budapesti Tudományegyetem tanáraként, utóbbinál idővel tanszékvezetőként tevékenykedett. Az 1960-as években kidolgozta a kettős honfoglalás és a szvidéri-elmélet teóriáját. Elutasította az uráli/finnugor nyelvű ősnépességről, és jól körül határolható őshazájáról szóló elképzeléseket. Úgy vélte a régészet és a néprajz nyújtotta tapasztalatok alapján ilyen, kis területen sűrűn élő, primitív néptömeg elképzelhetetlen, mert a halász-vadász-gyűjtögető fokon egy kisebb család eltartásához is igen kiterjedt terület szükséges.

Előszó

Ez a könyv három feladatot vállal: röviden ismerteti a régmúlt felderítésére szolgáló tudományok munkamódját; ismerteti a Kárpát-medence őstörténetét az ősembertől a honfoglalásáig, és végül... Tovább

Előszó

Ez a könyv három feladatot vállal: röviden ismerteti a régmúlt felderítésére szolgáló tudományok munkamódját; ismerteti a Kárpát-medence őstörténetét az ősembertől a honfoglalásáig, és végül ismerteti a magyar nép kialakulását, honfoglalását, a magyar fejedelemség megszilárdulását és az államalkotó Géza fejedelem életét.
A bevezető mondatunkban háromszor is ismétlődő "ismerteti" azt a benyomást keltheti, mintha mindent tudnánk a múltból, s most egy ember - a szerző - vállalkozik arra, hogy mindezt röviden megírja. Ez bizony alapos tévedés: százszor több az, amit nem tudunk, mint amit megtudtunk eddig, s megtudhatunk ezután. Mégis - bár tudásunk esendő - valamiképpen hozzánk tartozik az, hogy szeretünk múltunkról hallani. Ennek a ragaszkodásnak igen mély oka van. Az ugyanis, hogy akarva-akaratlan magunkban hordozzuk a múltat: amit ma tudunk, nagy részét a múltból örököltük, bár ez talán sohasem jut eszünkbe. Például a magyar nyelv alapszókincse is az ősidőkből való. Egyik kiváló nyelvészünk, Tolnai Vilmos számot vetett leggyakrabban használt szavainkkal, és példaként Vörösmarty Szózatának első két versszakát elemezte:

Hazádnak rendületlenűl
Légy híve, oh magyar;
Bölcsőd az s majdan sírod is,
Mely ápol s eltakar.

A nagy világon e kivűl
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verhen sors keze:
Itt élned, halnod kell.

Ebben a két versszakban mindössze három idegen szó található, s azok közül is kettő (bölcső és szám) még a honfoglalás előtti török szavunk, a sors később került nyelvünkbe a latinból. Az összes többi mind az ősidőkből származó magyar-finnugor szavunk. Tolnai Vilmos a köznapi beszédet is megvizsgálta az eredet kérdésében, s nagyjából mindenütt ilyen arányban találta meg szavaink ősi rétegét. Vissza

Tartalom

Bevezetés7
A régész munkájáról9
Mi maradt meg a múltból?9
Egykori gazdag valóság, szegényes lelet10
Az ásatási megfigyelések hasznosítása14
A temetőtérképek elemzéséről15
Kik és mik segítenek a régésznek?17
Az őskőkor vadászai20
Vértesszőlős és a Buda-műveltség23
A neander-völgyi ősember kora hazánkban25
Az átmeneti kőkor emlékei hazánkban28
Földművesek és állattenyésztők29
Az újkőkor29
Megváltozik az éghajlat, megújulnak az eszközök29
Az első parasztemberek31
Az állattartás kialakulása32
Feltalálják a cserépedényt33
A vallásról és a művészetről34
Az újkőkor fontosabb műveltségei a Közép-Duna-medencében34
Réz és arany38
Rézkori műveltségeink41
A bronz és vas kora42
A korai és közép bronzkor43
Késő bronzkor, kora vaskor44
A szkítákról48
Kelták és dákok51
A kelták és a vaskorszak52
A dákokról56
Római állam a Dunánál és Oltnál58
Miért kellett Rómának Pannónia és Dácia?58
A római hadseregről61
A városokról64
Temetkezések, temetők68
A pénzverésről és az arcképekről72
A szarmatákról75
A népvándorlás kora77
A germán népek79
A szkírek79
A kvádok79
A gótok81
A gepidák82
A vandálok84
A langobárdok86
A hunok86
A székely-hun kérdés87
A hunok származása90
Koponyatorzítás és régészeti leletek90
Kapcsolat az ázsiai és az európai hunok között92
Az avar kor94
Avarok, szlávok, magyarok 567-Árpád honfoglalásáig, 896-ig97
A Kárpát-medence betelepülése97
A korai avar kor100
Az avar kor 670 után104
A "kettős honfoglalás" feltevéséről107
Árpád magyarjai, a honfoglalás és államalapítás107
A magyar nép származása107
A turulmonda és a szarvasmonda109
Őstörténetünk két főága113
Az uráli őshaza kérdései114
A szavak vallomása115
A régészet vallomása117
Magna Hungaria - Nagy-Magyarország120
A honfoglalás írott forrásai120
Mohamedán földrajzírók, utazók, államférfiak121
A bizánci források123
Az orosz őskrónika és a nyugati források124
Mi indította el a honfoglalást?125
A honfoglalás története Anonymusnál132
A kalandozásokról134
A Botond-monda135
Lehel kürtje138
A temetők vallomása138
A magyarok íja és fegyverei138
A magyar nagycsalád141
A mindennpi életről142
Nomád vagy földművelő?147
Géza nagyfejedelem, az államalapító154
Időrendi táblázat158
Irodalmi tájékoztatás159
Vissza
Tétel sorszám:
134

Kikiáltási ár:
1 Ft
(Minimum licitlépcső: 1000 Ft)

Hátralévő idő:
Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul.


Leütési ár:
13.000 Ft Licitek száma: 24



Ft
Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni!