Göőz József, Dr.: Budapest története (Borítóterv: Ormai.) (A könyvből 1 kihajtható képtábla hiányzik.)
Lampel Róbert (Wodianer F. és Fiai) Cs. és Kir. könyvkereskedése
(Budapest)
,
Kiadói egészvászon kötés , 212 oldal
Kiadói egészvászon kötés , 212 oldal
| Sorozatcím: | |
|---|---|
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 23 cm x 16 cm |
| ISBN: | |
| Aukció vége: |
2025-07-20 20:00
|
Aukciós tétel adatai
Budapest, 1896, Lampel Róbert (Wodianer F. és Fiai) Cs. és Kir. Udvari Könyvkereskedés (Neumayer Ede nyomdája, Budapest), 212 p. + [2] t., ill.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Budapest története. Az ezredéves ünnepség alkalmával. Írta: Dr. Göőz József.
Negyedik kiadás. 2 fekete-fehér képtáblával, számos fekete-fehér, szöveg közti képpel, kötetvégi tartalom- és képjegyzékkel. Nyomatott Neumayer Ede nyomdájában, Budapesten. Borítóterv: Ormai. Az első előzék verzóján, a címlapon és könyv utolsó oldalán régi tulajdonosi bélyegzések és egykori gyűjteményi jelzetek láthatók. A könyvből 1 kihajtható képtábla (Budapest az ezredéves ünnepség idején) hiányzik.
Kiadói egészvászon kötésben lévő példány illusztrált, utószínezett, részben aranyozott címfedéllel, feliratos, kis mértékben sérült, megerősített könyvgerinccel, vaknyomással díszített hátlappal, színes, mintás kiadói előzéklapokkal, mintázott lapélekkel, tiszta belívekkel.
A kötet szerzője Göőz József (Aszaló, 1855. március 28. – Budapest, 1909. január 24.) tanár, pedagógiai szakíró, bölcseleti doktor. Debrecenben és Sárospatakon tanult. Iskolái elvégzése után poroszlói, szalócsai, csokalyi, aszalói, bőcsi, budapesti tanító. 1879-ben Budapesten tanári vizsgát tett, és bölcseletdoktori diplomát szerzett. 1887-ben Németországot, Svájcot és Olaszországot is beutazta. Cikkeit a "Vasárnapi Újság", a "Magyar Nők", a "Magyar Pedagogiai Szemle, a "Néptanoda", az "Általános Tanügyi Közlöny és a "Néptanítók Lapja" közölte. Jelen könyvében Budapest átfogó történelmi, kultúrtörténeti áttekintését adja közre gazdag képanyag kíséretében. Kihajtható melléklet hiányzik.
Negyedik kiadás. 2 fekete-fehér képtáblával, számos fekete-fehér, szöveg közti képpel, kötetvégi tartalom- és képjegyzékkel. Nyomatott Neumayer Ede nyomdájában, Budapesten. Borítóterv: Ormai. Az első előzék verzóján, a címlapon és könyv utolsó oldalán régi tulajdonosi bélyegzések és egykori gyűjteményi jelzetek láthatók. A könyvből 1 kihajtható képtábla (Budapest az ezredéves ünnepség idején) hiányzik.
Kiadói egészvászon kötésben lévő példány illusztrált, utószínezett, részben aranyozott címfedéllel, feliratos, kis mértékben sérült, megerősített könyvgerinccel, vaknyomással díszített hátlappal, színes, mintás kiadói előzéklapokkal, mintázott lapélekkel, tiszta belívekkel.
A kötet szerzője Göőz József (Aszaló, 1855. március 28. – Budapest, 1909. január 24.) tanár, pedagógiai szakíró, bölcseleti doktor. Debrecenben és Sárospatakon tanult. Iskolái elvégzése után poroszlói, szalócsai, csokalyi, aszalói, bőcsi, budapesti tanító. 1879-ben Budapesten tanári vizsgát tett, és bölcseletdoktori diplomát szerzett. 1887-ben Németországot, Svájcot és Olaszországot is beutazta. Cikkeit a "Vasárnapi Újság", a "Magyar Nők", a "Magyar Pedagogiai Szemle, a "Néptanoda", az "Általános Tanügyi Közlöny és a "Néptanítók Lapja" közölte. Jelen könyvében Budapest átfogó történelmi, kultúrtörténeti áttekintését adja közre gazdag képanyag kíséretében. Kihajtható melléklet hiányzik.
Előszó
Hazánk ezredéves fennállásának évfordulója a jelen 1896-ik esztendő. Nemzetünk apraja-nagyja szivrepeső örömmel várta e nagy ünnepet, midőn a Budapesten rendezett országos kiállítás alkalmával... TovábbElőszó
Hazánk ezredéves fennállásának évfordulója a jelen 1896-ik esztendő. Nemzetünk apraja-nagyja szivrepeső örömmel várta e nagy ünnepet, midőn a Budapesten rendezett országos kiállítás alkalmával ország-világnak bemutatjuk: mire haladtunk ezer esztendő leforgása alatt? Egyetlen város, egyetlen község népe sem várhatta ezt igazibb örömmel és sóvárgóbb lelkesedéssel, mint hazánk szive: Budapest. Hiszen mi akkor is ünnepelhetnénk, ha külön országos kiállítás nem volna, mert még az országos kiállítás keretében islegszebb mutatvány maga a főváros külső fénye, pompája, gyors emelkedése a vagyonosodás és müvelődés terén. bátran odaállhatunk a világ itélőszéke elé. büszke önérzettel mutathatunk reá, hogy mit tehet egy ország fővárosának fenkölt gondolkozás, hazafias erényekkel tündöklő s a közjólét munkálásában serény polgársága. VisszaTartalom
| Bevezetés | 3 |
| ELSŐ KORSZAK | |
| Első szakasz | |
| Honnan tudjuk Budapest legrégibb történetét? - Milyen népek jártak-keltek ezen a darab földön, a magyarok letelepedése előtt? - A kelta és római nép rövid ismertetése. - Miféle emlékeink tanúskodnak a rómaiak itteni uralkodásáról? - Trans-Aquincum. - A kereszténység terjedése Aquincum lakói között. - A római uralkodás vége Pannoniában | 7 |
| Második szakasz | |
| A húnok bejövetele. - AQuincum a húnok idejében "Etzelburg" és "Buda" név alatt. - Aquincum urai Attila halála után a magyarok bejöveteleig | 12 |
| Harmadik szakasz | |
| A magyarok beköltözése és megtelepedése. - Ó-Buda és Pest a vezérek korában s a királyok alatt 1241-ig. - Fehéregyház, Jakabfalva, Kelenföld és Kis-Pest. - Tatárpusztítás | 13 |
| Negyedik szakasz | |
| Őseink hadviselésének módja a vezérek korában és a királyok alatt 1241-ig. - Fegyverzetük, foglalkozásuk. - Városi lakók ipara és kereskedése. - Vásárok jelentősége. - Pest vásárai - Pénz számlálás. - Ó-Buda és Pest polgárai. - Műveltségi állapot. - Igazságszolgáltatás | 19 |
| MÁSODIK KORSZAK | |
| Ötödik szakasz | |
| Buda és Pest 1241-től az Árpádház kihaltáig. - IV. Béla ujjáteremtő munkássága. - Mi volt annak természetes oka, hogy hazánk fővárosa ezen a helyen jött létre, hol ma Budapest terül el? - A mai "Budavár" építése és emelkedése. - Az 1279-ik évben tartott budai zsinat határozatai. - első országgyűlés rákos mezején. - Ó-Budai és pesti országgyűlések | 26 |
| Hatodik szakasz | |
| Királyválasztási mozgalmak Budaváros polgárai között. - Róbert Károly magatartása Budával és Pesttel szemben. - Nagy Lajos fényes királyi udvara. - Ó-Buda a "királyné városa" hanyatlófélben. - Új-Buda, Ó-Buda és Ofen elnevezés. - Budavár fénykorának kezdete. - Ó-Buda pecsétje a XIV-ik században | 32 |
| Hetedik szakasz | |
| Zavarok Nagy Lajos halála után. - Királygyilkosság a budai várban. - Buda és Pest emelkedése Zsigmond korában. A királyi palota kibővítése. - Ó-budai egyetem. - Pest külön várossá lesz. - A testvér főváros nevzetesebb eseményei Albert és Ulászló uralkodása alatt | 37 |
| Nyolczadik szakasz | |
| Buda dicsőségének tetőpontján. - Hunyady László lefejezése. - Mátyás király uralkodása | 42 |
| Kilenczedik szakasz | |
| Buda dicsősége hanyatlóban. - Korvin János II. Ulászlónak a királyi palotában helyet enged. - Dózsa lázadása. - II. Lajos király tekintélyének kicsúfolása. - A budai vár alól az országgyűlésre jött nemeseket ágyúlövésekkel riasztják el. - Az új hit ellen való intézkedések. - Utolsó országgyűlés Rákos mezején. - menekülés Budáról a Mohács felől özönlő törökök elől. A török elfoglalja Budát | 49 |
| Tizedik szakasz | |
| Az igazságszolgáltatás, biráskodás, büntetés módja Buda városában az 1241-től 1526-ig terjedő időszakban. 1. Vallatás és bizonyítás. 2. Törvénykezés közben való rendetlen magaviselet bűntetése. 3. Adósságtörlesztés. 4. Ingatlan birtok eladása. 5. Kitagadás a vagyonból. 6. Pazarlás meggátlása. 7. Vasárnap megünneplése. 8. Gyanusítás elhárítása. 9. A büntetés különböző módjai. 10. Gyilkosság. 11. Szemérem elleni vétség, erkölcstelenség. 12. Istenkísértők. káromkodók. Kép és szobor sértetlensége. Az egyház biráskodása. 13. Becsületsértés. 14. Tolvajlás. orgazda. Száműzetés. Talált jószág. 15. Gyermekek büntetése tolvajlásért. Határsértés. Öngyilkosság büntetése. Menekülés. Védelem | 57 |
| Tizenegyedik szakasz | |
| Városi viszonyok 1526 előtt. - Buda útczái. - A főváros lakói nemzetiség és társadalmi osztályok szerint. - Bírói hivatal és városi tanács. - Egy budai polgár háztartása, társas élete. - Ipar és kereskedelem mint főfoglalkozás | 64 |
| Tizenkettedik szakasz | |
| Buda város ipara és kereskedelme a XIII., XIV. és XV. században | 70 |
| HARMADIK KORSZAK | |
| Tizenharmadik szakasz | |
| Török világ kezdete magyarországon. Buda végleges megszállása | 84 |
| Tizennegyedik szakasz | |
| A török világ nyomorait sínlő főváros képe távolról sé közelről nézve. - Ragadós betegségek és elemi csapások pusztítása. - A lakosok foglalkozása. - Kereskedelem, földmívelés, ipar. - Pest és Ó-Buda helyzete Budához mérve | 88 |
| Tizenötödik szakasz | |
| Többszörös kísérlet Buda felszabadítására. - Pest ideig-óráig tartó önállósága. - Buda visszafoglalása 1686-ban | 99 |
| NEGYEDIK KORSZAK | |
| Tizenhatodik szakasz | |
| Fővárosunk helyzete 1686 után az első száz év alatt. Telepítés, építkezés, külvárosok alakúlása | 119 |
| Tizenhetedik szakasz | |
| Fővárosunk gyarpodása a múlt század utolsó két tizdében. - Kereskedelme, ipara, nemzetiségi viszonyai. - Társas élet: vendéglők, kávéházak, kártyázás és más szerencsejáték, bál, állatviadal szinház. - Közbiztonság, polgári őrség, városi törvényhatóság. - Az elnyomott nemzeti szellem ébredése. - Budai országgyűlések. - Szabadabb mozgalmak üldözése. - Martinovits és társainak halála. - A bécsi udvarnak a franczia forradalom első éveiben kifejtett törekvése nemzetünk megfélemlítésére | 134 |
| Tizennyolczadik szakasz | |
| Fővárosunk helyzete e században a 38-iki árvizig. - Népesedése. - Népviselet; népszokás. - Útczák csinosítása. - Szépítő bizottság működése. - József nádor és Széchenyi istván Buda, és Pest munkássága érdekében - Pest a magyar irodalomnak, művészetnek, iparnak és kereskedelemnek mindinkább erősbödő középpontjává lesz. - Elemi csapások. - Kolera. - Tűzvész; árvíz pusztítása | 156 |
| Tizenkilenczedik szakasz | |
| 1838-tól 1867-ig történt nevezetesebb események | 179 |
| Huszadik szakasz | |
| Az 1867. év óta történt nevezetesebb események. - A főváros egyesítése s mai szervezete. - Közintézetei s egyéb nevezetességei általános vonásokban. - A lakosok számának gyarpodása; nemzeti érzés erősbödése és a magyar nyelv terjedése | 187 |
| Huszonegyedik szakasz | |
| Budapest az ezredéves ünnepség idején | 196 |
| Huszonkettedik szakasz | |
| Budapestre vonatkozó szólásmódok | 204 |
Tétel sorszám:
136
Kikiáltási ár:
3.000 Ft
(Minimum licitlépcső: 1000 Ft)
Hátralévő idő:
Leütési ár:
Ft
| Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul. |
Leütési ár:
3.700 Ft
Licitek száma: 7
Ft
| Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni! |