Barabás Tibor: Jakobinusok (Trencsényi-Waldapfel Imrének dedikált példány) (Borítóterv: Repcze János)
Színmű/A nagy március századik ünnepére 1848-1948
Szerző
Barabás Tibor
Athenaeum
(Budapest)
Kiadói varrott papírkötés
, 66 oldal
| Sorozatcím: |
|
| Kötetszám: |
|
| Nyelv: |
Magyar
|
| Méret: |
19 cm x 14 cm
|
| ISBN: |
|
| Aukció vége: |
2025-02-23 20:00
|
Aukciós tétel adatai
Budapest, [1948], Athenaeum (Athenaeum, Bp.), 66 p.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Szerző által dedikált példány. Első kiadás. Jakobinusok. Színmű. Írta: Barabás Tibor.
Az előlapon a szerző, Barabás Tibor tollal beírt, névre szóló dedikációja olvasható: "Trencsényi-Waldapfel Imrének, öleléssel Barabás Tibor"
A dedikáció címzettje, Trencsényi-Waldapfel Imre (Budapest, 1908. június 16. – Budapest, 1970. június 2.) Állami és kétszeres Baumgarten-díjas klasszika-filológus, irodalomtörténész, szakíró, vallástörténész, egyetemi tanár, műfordító, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Kutatási területe az antik irodalomtörténet, a klasszika-filológia, a vallástörténet, a magyar irodalomtörténet és a humanizmus volt.
A címlapot Repcze János tervezte. Nyomtatta az Athenaeum nyomda, Budapesten.
Kiadói varrott papírkötésben lévő példány színes, feliratos, illusztrált címfedéllel, feliratozatlan, foltos könyvgerinccel, a nyomda emblémáját tartalmazó hátlappal, körbevágatlan belívekkel, hiánytalan állapotban.
A kötet szerzője, Barabás Tibor (Pécel, 1911. augusztus 27. – Budapest, 1984. május 1.) Kossuth- és József Attila-díjas magyar író. Munkái az 1930-as évektől jelentek meg. A második világháború alatt munkaszolgálatot teljesített. 1945-ben a Cserépfalvi Könyvkiadó irodalmi vezetője, majd a Szabad Nép kulturális rovatvezetője volt. 1946 és 1949 között az Írószövetség főtitkára, 1949 és 1951 között a Révai, illetve a Szépirodalmi Könyvkiadó igazgatója volt. 1945 után tevékeny részt vállalt a szovjetizált irodalompolitikában. Munkáival, tanulmány- és riportköteteivel a kommunista ideológiát terjesztette. Az 1950-es évek közepétől művészek, zeneszerzők életét írta meg népszerű, regényes formában.
Előszó
Részlet a kötetből:
I. felvonás.
1. kép.
(Idő: 1793 tele. Színhely Pest-Buda. Strohmeyer Adolf és Stitz Joáchim könyvárusok üzlete a Piarista templom közelében. Pultok, polcok, felső...
Tovább
Előszó
Részlet a kötetből:
I. felvonás.
1. kép.
(Idő: 1793 tele. Színhely Pest-Buda. Strohmeyer Adolf és Stitz Joáchim könyvárusok üzlete a Piarista templom közelében. Pultok, polcok, felső galéria, nekitámasztott létre. Ferde, magas könyvelőasztal előtt forgatható széken ül és könyvel az öreg, nagyothalló Stitz Joáchim. Oldalt ajtócska, rajt' fehér függöny jelzi, hogy otthonosabb szobára nyílik. Az üzlet alacsonyabban van az úttestnél, ablakainak közepén vaskorlát húzódik árnyképen. Lépcsők visznek az üzlet ajtajáig. Az ablakokban Ferenc-korabeli járókelők árnyképei idézik a kort és divatot. A mikor a függöny felgördül, az ötvenesztendős, magas, száraz, kimért és gúnyoros Strohmeyer könyveket rakosgat a felső polcokra. Létrán áll, Stitz Joáchim pápaszemmel újságot olvas.)
STITZ: Strohmeyer, Strohmeyer, micsoda idők?!
STROHMEYER: Már megint mit olvasott?
STITZ: A Wiener Kurirt. Tudja mit ír? E héten a jakobinusok egyetlen nap 154 nemest végeztek ki, sőt, még egy áruló ezredesüket is.
STROHMEYER: Nem nyugszanak, míg egy tisztességes embernek nyakán a feje.
STITZ: Nemes urat akart mondani.
STROHMEYER: Tisztességes és nemes egy és ugyanaz. Igaz, ezek az átkozottak tagadják ezt és megölnék Európa minden királyát. Szegény Lajos után a mi drága Ferencünket is.
Vissza